Skip to main content

2. VERS

TEXT 2

Szöveg

Verš

śrī-bhagavān uvāca
mayy āveśya mano ye māṁ
nitya-yuktā upāsate
śraddhayā parayopetās
te me yukta-tamā matāḥ
śrī-bhagavān uvāca
mayy āveśya mano ye māṁ
nitya-yuktā upāsate
śraddhayā parayopetās
te me yukta-tamā matāḥ

Szó szerinti jelentés

Synonyma

śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; mayi – Rám; āveśya – rögzített; manaḥ – elméjűek; ye – akik; mām – Engem; nitya – mindig; yuktāḥ – elmerülők; upāsate – imádatban; śraddhayā – hittel; parayā – transzcendentális; upetāḥ – megáldottak; te – ők; me – Általam; yukta-tamāḥ – a yogában legtökéletesebbnek; matāḥ – tekintettek.

śrī-bhagavān uvāca — Nejvyšší Pán pravil; mayi — na Mě; āveśya — upírající; manaḥ — mysl; ye — ti, kdo; mām — Mě; nitya — vždy; yuktāḥ — zaměstnaní; upāsate — uctívají; śraddhayā — vírou; parayā — transcendentální; upetāḥ — vybavení; te — oni; me — Mnou; yukta-tamāḥ — za nanejvýš dokonalé v yoze; matāḥ — jsou považováni.

Fordítás

Překlad

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Akik elméjüket személyes formámra rögzítik, s mindig nagy, transzcendentális hittel imádnak Engem, azokat a legtökéletesebbnek tekintem Én.

Nejvyšší Pán, Osobnost Božství, pravil: Ty, kdo upírají mysl na Mou osobní podobu a neustále Mě uctívají s velkou, transcendentální vírou, považuji za nanejvýš dokonalé.

Magyarázat

Význam

Arjuna kérdésére Kṛṣṇa világos választ ad: az tekinthető a yogában a legtökéletesebbnek, aki az Ő személyes formájára összpontosítja figyelmét, valamint hittel és odaadással imádja Őt. Aki ily módon a Kṛṣṇa-tudatba merül, annak tettei nem anyagiak, mert mindent Kṛṣṇáért tesz. A tiszta bhakta állandóan tevékeny, s bármit csinál – Kṛṣṇa neveit énekli, Róla hall, Róla szóló könyvet olvas, esetleg prasādát főz, vagy épp elmegy a piacra, hogy vásároljon valamit Kṛṣṇának, néha a templomot takarítja, vagy az edényeket mosogatja –, egyetlen percet sem képes eltölteni Kṛṣṇa-tudatú tettek nélkül. Az ilyen tettek teljes samādhiban történnek.

Jako odpověď na Arjunovu otázku Kṛṣṇa jasně říká, že ten, kdo se soustředí na Jeho osobní podobu a uctívá Ho s vírou a oddaností, má být považován za nanejvýš dokonalého v yoze. U osoby s tímto vědomím Kṛṣṇy nepřipadají v úvahu žádné hmotné činnosti, protože všechno dělá pro Kṛṣṇu. Čistý oddaný je stále činný. Někdy zpívá, jindy poslouchá opěvování nebo čte knihy o Kṛṣṇovi, někdy vaří prasādam nebo jde na trh koupit něco pro Kṛṣṇu, jindy vytírá chrám nebo myje nádobí — ať dělá cokoliv, nenechá uplynout ani okamžik, kdy by jeho činnosti nebyly zasvěceny Kṛṣṇovi. Toto jednání je na úrovni dokonalého samādhi.