11. VERS

TEXT 11

Szöveg

Texte

athaitad apy aśakto ’si
kartuṁ mad-yogam āśritaḥ
sarva-karma-phala-tyāgaṁ
tataḥ kuru yatātmavān

Szó szerinti jelentés

Synonyms

atha – még ha; etat – ezt; api – is; aśaktaḥ – képtelen; asi – vagy; kartum – végezni; mat – az Én; yogam – odaadó szolgálatomban; āśritaḥ – menedéket keresve; sarva-karma – minden tettnek; phala – az eredményéről; tyāgam – lemondást; tataḥ – akkor; kuru – tegyél; yata-ātma-vān – az önvalóban megállapodva.

atha: même si; etat: cela; api: aussi; aśaktaḥ: incapable; asi: tu es; kartum: de faire; mat: pour Moi; yogam: dans le service de dévotion; āśritaḥ: prenant refuge; sarva-karma: de toutes les actions; phala: aux résultats; tyāgam: le renoncement; tataḥ: alors; kuru: fais; yata-ātma-vān: situé dans le soi.

Fordítás

Translation

Ha azonban képtelen vagy tudatodat Rám irányítva tevékenykedni, akkor próbálj lemondani tetteid minden gyümölcséről, s állapodj meg az önvalóban!

Mais si tu ne peux non plus agir dans cette conscience divine, alors efforce-toi de renoncer aux fruits de ton labeur et de devenir maître de toi.

Magyarázat

Purport

Előfordulhat, hogy társadalmi, családi, vallási vagy más akadályok miatt az ember képtelen még arra is, hogy támogassa a Kṛṣṇa-tudat mozgalmát. Ha közvetlenül venne részt a Kṛṣṇa-tudatú tettekben, kivívná családja tiltakozását, vagy más akadályok merülnének fel. Az ilyen embernek azt ajánlják, hogy áldozza fel tettei felhalmozódott eredményét valami nemes célra. A védikus irodalom leírja ennek a módját. Számos leírást találhatunk az áldozatokról és a telihold napján végzendő különleges szertartásokról, valamint azokról a tettekről, amelyekhez az ember előző cselekedetei gyümölcsét használja fel. Az ily módon cselekvő fokozatosan elérheti a tudás szintjét. Az is gyakran előfordul, hogy valaki, akit a Kṛṣṇa-tudatos tettek egyáltalán nem érdekelnek, adakozik egy kórház vagy más társadalmi intézmény javára, lemondva munkája gyümölcséről, melyért oly sokat dolgozott. Ez a vers is ajánlja ezt, mert a munka gyümölcséről való lemondással az ember lassan, de biztosan megtisztítja elméjét, s ezen a szinten már képes lesz megérteni a Kṛṣṇa-tudatot. Természetesen a Kṛṣṇa-tudat nem függ semmilyen más tevékenységtől, mert a Kṛṣṇa-tudat önmagában meg tudja tisztítani az elmét. De ha valaki nem tudja elfogadni a Kṛṣṇa-tudatot, mert akadályok állnak az útjában, akkor próbáljon legalább megválni munkája gyümölcsétől. Ebből a szempontból nézve elfogadható a társadalomnak, a közösségnek vagy a nemzetnek végzett szolgálat, a hazáért hozott áldozat stb., mert ezáltal az ember egy napon eljuthat a Legfelsőbb Úr tiszta odaadó szolgálatának szintjére. A Bhagavad-gītā (18.46) ezzel kapcsolatban azt írja: yataḥ pravṛttir bhūtānām, ha valaki elhatározta, hogy áldozatot hoz a legfelsőbb cél érdekében, akkor még ha nem is tudja, hogy a legfelsőbb cél Kṛṣṇa, áldozata révén fokozatosan megérti majd.

Il se peut que, pour des raisons sociales, familiales, religieuses ou autres, un homme soit dans l’impossibilité de montrer qu’il apprécie les activités de la conscience de Kṛṣṇa. Il se peut qu’en le voyant s’attacher à ces activités, sa famille fasse obstacle à une adhésion directe, ou bien qu’il rencontre toutes sortes d’autres difficultés. Si tel est le cas, il faut au moins qu’il sacrifie pour une bonne cause les fruits de son travail. Les règles védiques prescrivent dans cette intention un certain nombre de sacrifices et d’activités particulières (puṇya) dans lesquels on peut investir les fruits de ses actes. Il parviendra alors graduellement à la connaissance. Il arrive que des gens, qui ne sont pas attirés par la conscience de Kṛṣṇa, donnent de l’argent aux hôpitaux, ou à des œuvres caritatives. Ce genre d’activité est également recommandé ici, car renoncer aux fruits durement acquis de son labeur purifie graduellement le mental et permet de mieux comprendre la conscience de Kṛṣṇa. Il ne faudrait toutefois pas en déduire que la conscience de Kṛṣṇa dépende d’autres pratiques, car elle suffit à elle seule à purifier le mental. Mais il est conseillé à celui qui, pour une raison ou pour une autre, ne peut se vouer entièrement à la conscience de Kṛṣṇa, d’offrir le résultat de ses actes. En effet, servir la communauté, la nation, la patrie, etc., pourra le conduire un jour à prendre part au service de dévotion pur. La Bhagavad-gītā (18.46) ne dit-elle pas: yataḥ pravṛttir bhūtānām – si on décide de sacrifier à la cause suprême, sans même savoir que cette cause est Kṛṣṇa, on en vient graduellement à comprendre, de par ce sacrifice même, que Kṛṣṇa est cette cause suprême.