Skip to main content

55. VERS

ТЕКСТ 55

Szöveg

Текст

mat-karma-kṛn mat-paramo
mad-bhaktaḥ saṅga-varjitaḥ
nirvairaḥ sarva-bhūteṣu
yaḥ sa mām eti pāṇḍava
мат-карма-кр̣н мат-парамо
мад-бхактах̣ санга-варджитах̣
нирваирах̣ сарва-бхӯтеш̣у
ях̣ са ма̄м ети па̄н̣д̣ава

Szó szerinti jelentés

Дума по дума

mat-karma-kṛt – Nekem dolgozva; mat-paramaḥ – Engem a Legfelsőbbnek tekintve; mat-bhaktaḥ – az Én odaadó szolgálatomat végezve; saṅga-varjitaḥ – mentesen a gyümölcsöző tettek és az elmebeli spekuláció szennyeződésétől; nirvairaḥ – ellenség nélküliként; sarva-bhūteṣu – az élőlények között; yaḥ – aki; saḥ – ő; mām – Hozzám; eti – jön; pāṇḍava – ó, Pāṇḍu fia.

мат-карма-кр̣т – работи за мен; мат-парамах̣ – като ме приема за Върховния; мат-бхактах̣ – служи ми с преданост; санга-варджитах̣ – освободен от замърсяването на плодоносни дейности и умозрителни разсъждения; нирваирах̣ – без враг; сарва-бхӯтеш̣у – сред всички живи същества; ях̣ – този, който; сах̣ – той; ма̄м – при мен; ети – идва; па̄н̣д̣ава – о, сине на Па̄н̣д̣у.

Fordítás

Превод

Kedves Arjunám, aki tiszta odaadó szolgálatomat végzi, s mentes a gyümölcsöző tettek és az elmebeli spekuláció szennyétől, aki Értem dolgozik, és Engem tesz élete végső céljává, valamint barátja minden élőlénynek, az biztosan eljut Hozzám.

Мой скъпи Арджуна, този, който ми служи с чиста преданост, освободен от замърсяването на плодоносни дейности и умозрителни разсъждения; този, който работи за мен, превърнал ме е във върховна цел на живота си и се отнася приятелски с всички живи същества – той със сигурност идва при мен.

Magyarázat

Коментар

Aki el akar jutni a lelki világba, Kṛṣṇalokára, hogy ott meghitt kapcsolatban éljen Kṛṣṇával, az Istenség Személyiségeinek legfelsőbbjével, annak követnie kell ezt a folyamatot, melyet maga a Legfelsőbb ajánl. Ezt a verset emiatt a Bhagavad-gītā lényegének tekintik. Ez a könyv a feltételekhez kötött lelkekhez szól, akik azzal a céllal élnek az anyagi világban, hogy urai legyenek a természetnek, és mit sem tudnak az igazi, lelki életről. A Bhagavad-gītā szándéka megmutatni, hogyan értheti meg az ember lelki létét és a legfelsőbb lelki személyiséghez fűződő örökkévaló kapcsolatát, valamint megtanítani, hogyan térjen haza, vissza Istenhez. Ez az a vers, amely félreérthetetlenül megmagyarázza, hogy a lelki életben egyedül az odaadó szolgálat folyamatával lehet sikert elérni.

ПОЯСНЕНИЕ: Всеки, който иска да отиде при най-висшата от всички Божествени Личности, на планетата Кр̣ш̣н̣алока в духовното небе, и да бъде интимно свързан с Върховния Бог Кр̣ш̣н̣а, трябва да следва начина на действие, посочен от самия Бог. Затова този стих се приема за същността на Бхагавад-гӣта̄. Бхагавад-гӣта̄ е книга, предназначена за обусловените души, попаднали в материалния свят с намерение да господстват над природата, без познание за истинския духовен живот. Бхагавад-гӣта̄ ни показва как можем да осъзнаем духовното си съществуване, вечната си връзка с върховната духовна личност, и ни учи как да се върнем вкъщи, обратно при Бога. Този стих ясно излага метода за постигане на успех в духовната дейност – преданото служене.

Ami a munkát illeti, minden energiánkkal Kṛṣṇa-tudatú tetteket kell végeznünk. A Bhakti-rasāmṛta-sindhu (1.2.255) így ír:

А по отношение на работата – човешката енергия трябва да бъде изцяло насочена към дейности в Кр̣ш̣н̣а съзнание. Както се казва в Бхакти-раса̄мр̣та синдху (1.2.255):

anāsaktasya viṣayān
yathārham upayuñjataḥ
nirbandhaḥ kṛṣṇa-sambandhe
yuktaṁ vairāgyam ucyate
ана̄сактася виш̣ая̄н
ятха̄рхам упаюн̃джатах̣
нирбандхах̣ кр̣ш̣н̣а-самбандхе
юктам ваира̄гям учяте

Senki ne végezzen olyan munkát, ami nem áll kapcsolatban Kṛṣṇával. Ezt nevezik kṛṣṇa-karmának. Az ember számtalanféle tettet végrehajthat, de nem szabad vonzódnia munkája eredményéhez; az kizárólag Kṛṣṇát illeti. Vegyünk például egy üzletembert: hogy a tetteit Kṛṣṇa-tudatúvá tegye, az Ő javára kell vállalkozásait lebonyolítania. Ha Kṛṣṇa a tulajdonos, akkor Neki kell élveznie a vállalkozásból származó hasznot is. Ha az üzletembernek sok ezer dollárja van, s ezt mind Kṛṣṇának akarja adni, megteheti. Ez jelenti a Kṛṣṇának végzett munka. Ahelyett, hogy az érzékei kielégítése végett egy felhőkarcolót emelne, az ember építhet egy szép templomot Kṛṣṇának, ahol felállíthatja az Ő mūrtiját, s az odaadó szolgálatról szóló hiteles könyvek leírása alapján gondoskodhat szolgálatáról. Ez mind kṛṣṇa-karma. Az embernek nem szabad ragaszkodnia munkája eredményéhez, hanem Kṛṣṇának kell felajánlania azt, s a Kṛṣṇának tett felajánlás maradékait kell elfogadnia mint prasādát. Ha valaki egy hatalmas épületet épít Kṛṣṇának, s felállítja ott Kṛṣṇa mūrtiját, akkor nem tilos ott élnie, de tudnia kell, hogy az épület tulajdonosa Kṛṣṇa. Ezt hívják Kṛṣṇa-tudatnak. Ám ha valakinek nem áll módjában templomot emelnie Kṛṣṇának, akkor úgy is végezhet kṛṣṇa-karmát, hogy a templomát tisztítja. Az ember kertészkedhet is. Akiknek van egy kis földjük – és Indiában még a legszegényebbeknek is van –, arra használhatják birtokukat, hogy virágot ültessenek rajta, amit aztán felajánlhatnak Kṛṣṇának. A Bhagavad-gītāban Kṛṣṇa a tulasī növény ültetését ajánlja, mert a tulasī levelei nagyon fontosak. Patraṁ puṣpaṁ phalaṁ toyam. Kṛṣṇa azt akarja, hogy ajánljunk fel Neki egy levelet, egy virágot, egy gyümölcsöt vagy egy kevés vizet, s Ő elégedett lesz. A levél főleg a tulasī levelére utal. Ültethetünk tehát tulasīt, s öntözhetjük – így még a legszegényebb ember is szolgálhatja Kṛṣṇát. Ez csupán néhány példa arra, hogyan dolgozhat az ember Kṛṣṇának.

Всяка наша дейност трябва да е свързана с Кр̣ш̣н̣а. Това се нарича кр̣ш̣н̣а-карма. Може да се извършват най-различни дейности, но без привързаност към резултата; резултатът е единствено за Бога. Например някой се занимава с бизнес, но за да преобразува това занимание в Кр̣ш̣н̣а съзнание, бизнесът трябва да е за Кр̣ш̣н̣а. Щом Кр̣ш̣н̣а е собственик на предприятието, Той би трябвало да се наслаждава на печалбата от него. Ако един бизнесмен има хиляди долари, при необходимост той може да ги даде на Кр̣ш̣н̣а. Това означава да се работи за Кр̣ш̣н̣а. Вместо да строи голяма сграда за собствено сетивно наслаждение, той може да построи хубав храм на Кр̣ш̣н̣а, да постави в него форма на Бога и да организира обожаването му по начин, описан в авторитетните книги за предано служене. Всичко това се нарича кр̣ш̣н̣а-карма. Човек не трябва да се привързва към резултата от работата си, а да го посвещава на Кр̣ш̣н̣а и да приема като праса̄дам остатъците от предложеното. Ако някой построи голяма сграда и постави в нея божествена форма на Кр̣ш̣н̣а, спокойно може да живее там, но трябва да знае, че собственикът на сградата е Кр̣ш̣н̣а. Това се нарича Кр̣ш̣н̣а съзнание. Ако няма възможност да построи храм, човек може да почиства храма на Кр̣ш̣н̣а. Това е също кр̣ш̣н̣а-карма. Може да се обработва градина. Всеки, който има земя – в Индия дори и бедните имат някаква земя – може да я използва за Кр̣ш̣н̣а, като отглежда цветя и ги предлага на Бога. Добре е да се посади туласӣ; листата на туласӣ са особено ценни и Кр̣ш̣н̣а препоръчва това в Бхагавад-гӣта̄. Патрам пуш̣пам пхалам тоям: Бог би приел листо, цвете, плод или малко вода и това ще го удовлетвори. Тук става дума специално за листа от туласӣ. Достатъчно е да се посади туласӣ и да се полива. По такъв начин дори най-бедният човек може да служи на Кр̣ш̣н̣а. Това са някои примери, които показват как може да се работи за Кр̣ш̣н̣а.

A mat-paramaḥ szó arra utal, aki azt tekinti az élet legfőbb tökéletességének, ha Kṛṣṇa társaságában lehet az Ő legfelső hajlékán. Az ilyen ember nem akar a felsőbb anyagi bolygókra eljutni, például a Holdra, a Napra vagy a mennyei bolygókra, de még az univerzum legfelsőbb bolygójára, a Brahmalokára sem. Nem vágyik egyikre sem. Őt egyedül az érdekli, hogy eljusson a lelki világba, s ott sem a sugárzó brahmajyoti ragyogásába kíván beleolvadni, hanem a legfelsőbb lelki bolygóra, Kṛṣṇalokára, Goloka-Vṛndāvanára akar menni. Tökéletesen ismeri azt a helyet, ezért semmi más nem érdekli. A mad-bhaktaḥ szó arra utal, hogy teljesen elmerül az odaadó szolgálatban, annak kilenc folyamatát végezve: hall és énekel az Úrról, emlékezik Rá, imádja Őt, lótuszlábát szolgálja, imákat ajánl fel Neki, végrehajtja a parancsait, barátkozik Vele, s végül mindenét átadva Neki meghódol. Az ember végezheti e kilenc folyamat mindegyikét, végezhet csak nyolcat közülük vagy hetet, de végezzen legalább egyet – s akkor kétségtelenül tökéletessé válik.

Думата мат парамах̣ се отнася за този, който е приел общуването с Кр̣ш̣н̣а във върховната му обител за крайното съвършенство на живота си. Той не желае да се издига до висши планети като Луната, Слънцето или райските планети, дори до най-висшата планета на тази Вселена – Брахмалока. Това не го привлича. Единственото, към което се стреми, е да се пренесе в духовното небе. И дори там той няма да е доволен от сливане с блестящото сияние брахмаджьоти, защото иска да проникне в най-висшата духовна планета Кр̣ш̣н̣алока, Голока Вр̣нда̄вана. С пълното си знание за тази планета, той не се интересува от никоя друга. Както посочва думата мат-бхактах̣, той е винаги зает с предано служене, най-вече с деветте главни метода на бхакти: слушане, възхвала, помнене, обожание, служене в лотосовите нозе на Бога, молитва, подчинение, приятелство и отдаване на всичко. Човек може да извършва всичките девет дейности или осем от тях, или седем, или поне една и това със сигурност ще го направи съвършен.

A saṅga-varjitaḥ kifejezés nagyon fontos. Az embernek nem szabad olyan emberekkel barátkoznia, akik Kṛṣṇa ellen vannak. Ez alatt nemcsak azokat értjük, akik ateisták, hanem azokat is, akik vonzódnak a gyümölcsöző cselekedetekhez és az elmebeli spekulációhoz. A tiszta odaadó szolgálatot a Bhakti-rasāmṛta-sindhu (1.1.11) a következőképpen határozza meg:

Изразът санга-варджитах̣ е много важен. Общуването с личности, враждебно настроени към Кр̣ш̣н̣а, трябва да се избягва. Срещу Кр̣ш̣н̣а са настроени не само атеистите, но и всички, привлечени от плодоносни дейности и умозрителни разсъждения. Затова чистата форма на преданото служене е описана в Бхакти-раса̄мр̣та синдху (1.1.11) по следния начин:

anyābhilāṣitā-śūnyaṁ
jñāna-karmādy-anāvṛtam
ānukūlyena kṛṣṇānu-
śīlanaṁ bhaktir uttamā
аня̄бхила̄ш̣ита̄-шӯням
гя̄на-карма̄дй-ана̄вр̣там
а̄нукӯлйена кр̣ш̣н̣а̄ну-
шӣланам бхактир уттама̄

E versben Śrīla Rūpa Gosvāmī egyértelműen kijelenti, hogy aki vegyítetlen odaadó szolgálatot akar végezni, annak mentesnek kell lennie minden anyagi szennyeződéstől, valamint kerülnie kell az olyan emberek társaságát, akik a gyümölcsöző tettek és az elmebeli spekuláció rabjai. Tiszta odaadó szolgálatról tehát akkor beszélhetünk, ha az ember megszabadult az ilyen nemkívánatos társaságtól és az anyagi vágyak szennyeződésétől, továbbá megfelelő hozzáállással tanulmányozza a Kṛṣṇáról szóló tudományt. Ānukūlyasya saṅkalpaḥ prātikūlyasya varjanam (Hari-bhakti-vilāsa 11.676). Az embernek nem ellenségesen, hanem jó szándékkal kell Kṛṣṇára gondolnia, s úgy kell Érte cselekednie. Kaṁsa Kṛṣṇa ellensége volt, s attól a pillanattól kezdve, hogy Kṛṣṇa megszületett, folyton azt tervezgette, hogyan ölje meg Őt, s mivel terve mindig kudarcot vallott, örökké Kṛṣṇára gondolt. Így aztán minden tekintetben, örökké Kṛṣṇa-tudatos volt: bármit csinált, ha evett vagy ha aludt, mindig Rá gondolt – ám mindezt nem szeretettel tette. Ezért Kaṁsa – annak ellenére, hogy elméjében a nap huszonnégy órájában örökké Kṛṣṇa járt – démonnak számított, így az Úr végül megölte. Természetesen akit Kṛṣṇa megöl, az azon nyomban felszabadul, de a tiszta bhaktának nem ez a célja. Ő még a felszabadulásra vagy a legfelsőbb lelki bolygó, Goloka-Vṛndāvana elérésére sem vágyik. Bárhol legyen, Kṛṣṇa szolgálata az egyetlen célja.

В този стих Шрӣла Рӯпа Госва̄мӣ ясно посочва, че ако някой се стреми към чисто предано служене, трябва да се освободи от всякакви материални замърсявания. Трябва да прекрати общуването с личности, отдали се на плодоносни дейности и умозрително философстване. Освободен от това нежелано общуване и от замърсяването на материалните желания, той напълно ще се отдаде на знанието за Кр̣ш̣н̣а; това се нарича чисто предано служене. А̄нукӯлася санкалпах̣ пра̄тикӯляся варджанам (Хари-бхакти вила̄са 11.676). Човек трябва да мисли и действа за Кр̣ш̣н̣а с любов, а не с неприязън. Камса бил враг на Кр̣ш̣н̣а. Още от самото раждане на Кр̣ш̣н̣а той кроял планове как да го убие и понеже не успявал, винаги мислел за Кр̣ш̣н̣а. Докато работел, докато се хранел, докато спял, той бил Кр̣ш̣н̣а осъзнат във всяко отношение, но такова Кр̣ш̣н̣а съзнание не е благоприятно. Затова, въпреки денонощните мисли за Кр̣ш̣н̣а, Камса си остава демон и накрая Кр̣ш̣н̣а го убива. Разбира се, всеки, убит от Кр̣ш̣н̣а, веднага постига спасение, но това не е целта на чистия предан. Чистият предан не иска дори спасение. Той не желае да се пренесе дори на най-висшата планета – Голока Вр̣нда̄вана. Неговата единствена цел, където и да се намира, е да служи на Кр̣ш̣н̣а.

Kṛṣṇa hívei mindenkivel barátságosak, s ezért mondja ez a vers, hogy egy bhaktának nincsen ellensége (nirvairaḥ). Hogyan lehetséges ez? A Kṛṣṇa-tudatban élő bhakta tudja, hogy csupán a Kṛṣṇának végzett odaadó szolgálat szabadíthatja meg az embert az élet minden problémájától. Személyesen tapasztalta ezt, ezért azon fáradozik, hogy megismertesse a Kṛṣṇa-tudatot az emberi társadalommal. A történelem számtalan példával szolgál az Úrnak azokról a híveiről, akik az életük kockáztatása árán is hirdették az Isten-tudatot. A legjobb példa erre az Úr Jézus Krisztus. A hitetlenek keresztre feszítették, de életét az Isten-tudat terjesztésének szentelte. Természetesen csak a felületesen gondolkodó vélheti úgy, hogy elpusztították őt. Indiában is sok hasonló eset történt, például Haridāsa Ṭhākurával és Prahlāda Mahārājával. Miért vállaltak ilyen veszélyt? Mert az Isten-tudatot akarták terjeszteni – s ez rendkívül nehéz. Aki Kṛṣṇa-tudatú, az tisztában van azzal, hogy az ember szenvedése annak köszönhető, hogy megfeledkezett Kṛṣṇához fűződő örök kapcsolatáról. Éppen ezért azzal teheti a legnagyobb szolgálatot a társadalomnak, ha megszabadítja embertársait az anyagi létezés minden gondjától. Így szolgálja egy tiszta bhakta az Urat. Képzeljük csak el, mennyire kegyes Kṛṣṇa ahhoz, aki az Ő szolgálatában él, s az Ő kedvéért minden veszélyt vállal! Az ilyen ember teste elhagyása után kétségtelenül a legfelsőbb bolygóra kerül.

Преданият е приятел на всекиго и тук се казва, че той няма врагове (нирваирах̣). Защо? Установен в Кр̣ш̣н̣а съзнание, той знае, че само преданото служене може да ни избави от всички житейски проблеми. Той знае това от личен опит и затова иска да въведе тази религиозно-философска система, Кр̣ш̣н̣а съзнание, в човешкото общество. В историята има много примери за предани, рискували живота си, проповядвайки съзнанието за Бога. Предпочитаният пример е Господ Исус Христос. Той е пожертвал живота си за разпространение на Божието съзнание и е бил разпънат на кръст от атеисти. Разбира се, лекомислено е да се смята, че е бил убит. В Индия също има много подобни примери, като Т̣ха̄кура Харида̄са и Прахла̄да Маха̄ра̄джа. Защо им е такъв риск? Защото те са искали да разпространяват Кр̣ш̣н̣а съзнание, а това е трудно. Кр̣ш̣н̣а осъзнатият знае, че ако някой страда, то е защото е забравил вечната си връзка с Кр̣ш̣н̣а. Затова най-голямата полза, която човек може да принесе на обществото, е да освободи ближните си от всички проблеми на материалното съществуване. По такъв начин един чист предан служи на Бога. Можем да си представим колко милостив е Кр̣ш̣н̣а към тези, които му служат и рискуват всичко за него. Няма съмнение, че такива личности ще достигнат най-висшата духовна планета, след като напуснат тялото си.

Összefoglalásként elmondhatjuk: Kṛṣṇa az, aki megmutatta kozmikus formáját (amely egy ideiglenes megnyilvánulás), aki kinyilvánította a mindent elpusztító idő formáját, sőt a négykarú Viṣṇu-alakot is. Kṛṣṇa tehát az eredete e megnyilvánulások mindegyikének. Helytelen az az elmélet, mely szerint Kṛṣṇa az eredeti viśva-rūpa, vagyis Viṣṇu megnyilvánulása. Ő minden forma eredete. Ezer és ezer Viṣṇu létezik, de egy bhakta számára Kṛṣṇa eredeti, kétkarú Śyāmasundara-formájánál egyetlen forma sem fontosabb. A Brahma-saṁhitā kijelenti, hogy aki szeretettel és odaadással Kṛṣṇa Śyāmasundara-formájához ragaszkodik, az mindig láthatja Őt a szívében, s Rajta kívül nem is lát mást. Meg kell értenünk tehát, hogy a tizenegyedik fejezet legfőbb mondanivalója az, hogy Kṛṣṇa formája a legfelsőbb és a legfontosabb.

В заключение: Кр̣ш̣н̣а показва на Арджуна вселенската си форма (която е временно проявление), формата на всепоглъщащото време и дори четириръката форма на Виш̣н̣у. Кр̣ш̣н̣а е източник на всички тези проявления. Неправилно е да се смята, че Кр̣ш̣н̣а е проявление на вселенската вишва-рӯпа или на Виш̣н̣у. Всички форми водят началото си от Кр̣ш̣н̣а. Има стотици и хиляди форми на Виш̣н̣у, но за предания от формите на Кр̣ш̣н̣а е важна само първоначалната му двуръка форма Шя̄масундара. В Брахма самхита̄ се казва, че привързаните с любов и преданост към формата на Кр̣ш̣н̣а Шя̄масундара, винаги го виждат в сърцето си и не виждат нищо друго. И така, важно е да разберем, че формата на Кр̣ш̣н̣а е основна и върховна – това е смисълът на тази единайсета глава.

Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā tizenegyedik fejezetéhez, melynek címe: „A kozmikus forma”.

Така завършват поясненията на Бхактиведанта върху единадесета глава на Шрӣмад-Бхагавад-гӣта̄, озаглавена „Вселенската форма“.