Skip to main content
[hu] Library » A Bhagavad-gita úgy, ahogy van » TIZENEGYEDIK FEJEZET

35. VERS

TEXT 35

Szöveg

Texte

sañjaya uvāca
etac chrutvā vacanaṁ keśavasya
kṛtāñjalir vepamānaḥ kirīṭī
namaskṛtvā bhūya evāha kṛṣṇaṁ
sa-gadgadaṁ bhīta-bhītaḥ praṇamya
sañjaya uvāca
etac chrutvā vacanaṁ keśavasya
kṛtāñjalir vepamānaḥ kirīṭī
namaskṛtvā bhūya evāha kṛṣṇaṁ
sa-gadgadaṁ bhīta-bhītaḥ praṇamya

Szó szerinti jelentés

Synonyms

sañjayaḥ uvāca – Sañjaya mondta; etat – így; śrutvā – hallván; vacanam – beszédet; keśavasya – Kṛṣṇáét; kṛta-añjaliḥ – összetett kezekkel; vepamānaḥ – reszketve; kirītī – Arjuna; namaskṛtvā – hódolatát ajánlva; bhūyaḥ – ismét; eva – is; āha – mondta; kṛṣṇam – Kṛṣṇának; sa-gadgadam – elcsukló hangon; bhīta-bhītaḥ – nagy félelemmel; praṇamya – tiszteletét ajánlva.

sañjayaḥ uvāca: Sañjaya dit; etat: ainsi; śrutvā: entendant; vacanam: les paroles; keśavasya: de Kṛṣṇa; kṛtāñjaliḥ: les mains jointes; vepamānaḥ: tremblant; kirītī: Arjuna; namaskṛtvā: rendant son hommage; bhūyaḥ: encore; eva: aussi; āha: dit; kṛṣṇam: à Kṛṣṇa; sa-gadgadam: d’une voix tremblante; bhīta-bhītaḥ: effrayé; praṇamya: rendant son hommage.

Fordítás

Translation

Így szólt Sañjaya Dhṛtarāṣṭrához: Ó, király! Miután Arjuna hallotta e szavakat az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől, remegve, összetett kézzel újra és újra a hódolatát ajánlotta. Félelemmel telve, elcsukló hangon ekképpen szólt az Úr Kṛṣṇához:

Sañjaya dit à Dhṛtarāṣṭra: Ô roi, après avoir entendu les paroles du Seigneur Suprême, Arjuna, tremblant, les mains jointes, Lui rend encore et encore son hommage. D’une voix coupée par l’émotion et la crainte, il prononce ces mots.

Magyarázat

Purport

Korábban már beszéltünk arról, hogy Arjunát az Istenség Legfelsőbb Személyiségének kozmikus formája láttán csodálat és zavar töltötte el. Újra és újra tiszteletteljes hódolatát ajánlotta hát Kṛṣṇának, s elcsukló hangon, ezúttal nem barátként, hanem az Urat csodáló bhaktaként imádkozni kezdett Hozzá.

Comme nous l’avons préalablement expliqué, Arjuna est frappé de stupéfaction par la forme universelle du Seigneur. Encore et encore, il rend son hommage à Kṛṣṇa et, d’une voix émue, Lui adresse des prières, non plus comme un ami, mais comme un dévot que la grandeur de Dieu fascine.