Skip to main content
[hu] Library » A Bhagavad-gita úgy, ahogy van » TIZENEGYEDIK FEJEZET

19. VERS

VERŠ 19

Szöveg

Verš

anādi-madhyāntam ananta-vīryam
ananta-bāhuṁ śaśi-sūrya-netram
paśyāmi tvāṁ dīpta-hutāśa-vaktraṁ
sva-tejasā viśvam idaṁ tapantam
anādi-madhyāntam ananta-vīryam
ananta-bāhuṁ śaśi-sūrya-netram
paśyāmi tvāṁ dīpta-hutāśa-vaktraṁ
sva-tejasā viśvam idaṁ tapantam

Szó szerinti jelentés

Synonyma

anādi – a kezdet; madhya – a közép; antam – és vég nélkülit; ananta – végtelen; vīryam – dicsőségűt; ananta – végtelen; bāhum – karút; śaśi – a Hold; sūrya – és Nap; netram – szeműt; paśyāmi – látlak; tvām – Téged; dīpta – a lobogó; hutāśa-vaktram – tüzet lövellő szájút; sva-tejasā – saját ragyogásod által; viśvam – az univerzum; idam – ez; tapantam – perzselve van.

anādi — bez počiatku; madhya — bez stredu; antam — alebo konca; ananta — nekonečný; vīryam — nádhera; ananta — nekonečné; bāhum — ramená; śaśi — Mesiac; sūrya — Slnko; netram — oči; paśyāmi — vidím; tvām — Ťa; dīpta — planúci; hutāśa-vaktram — oheň vychádzajúci z Tvojich úst; sva-tejasā — Tvoju žiaru; viśvam — vesmír; idam — tento; tapantam — spaľuješ.

Fordítás

Překlad

Kezdet, közép és vég nélküli vagy, s dicsőséged határtalan. Számtalan karod van, s a Nap és a Hold a szemeid. Látom, amint szádból izzó láng tör elő, és sugaraid az egész univerzumot perzselik.

Si bez počiatku, stredu či konca. Tvoja sláva je nekonečná. Máš nespočetne mnoho rúk, a Slnko a Mesiac sú Tvoje oči. Vidím Ťa s planúcim ohňom vychádzajúcim z Tvojich úst, spaľujúceho celý tento vesmír Tvojím vlastným jasom.

Magyarázat

Význam

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége hat fenséges jellemvonásának nincsen határa. Ebben az írásban itt is és sok más helyen ismétléssel találkozunk, ám a szentírások szerint nem tekinthető stílusbeli hibának, ha Kṛṣṇa dicsőségét ismételjük újra és újra. Azt mondják, ha valaki zavarban van, vagy döbbenet tölti el, vagy nagyfokú eksztázis keríti hatalmába, újra és újra elismétli kijelentéseit. Ez tehát nem hiba.

Šesť vznešených vlastností Najvyššej Božskej Osobnosti nemá konca. Tu, ako aj na mnohých ďalších miestach, sa niektoré veci znovu opakujú, no opätovné ospevovanie Kṛṣṇovej nádhery a slávy sa podľa písiem nepokladá za literárny poklesok. Hovorí sa, že človek sa znovu a znovu opakuje vtedy, keď je zmätený, v úžase alebo v hlbokej extáze. To však nie je chyba.