Skip to main content

19. VERS

TEXT 19

Szöveg

Tekstas

anādi-madhyāntam ananta-vīryam
ananta-bāhuṁ śaśi-sūrya-netram
paśyāmi tvāṁ dīpta-hutāśa-vaktraṁ
sva-tejasā viśvam idaṁ tapantam
anādi-madhyāntam ananta-vīryam
ananta-bāhuṁ śaśi-sūrya-netram
paśyāmi tvāṁ dīpta-hutāśa-vaktraṁ
sva-tejasā viśvam idaṁ tapantam

Szó szerinti jelentés

Synonyms

anādi – a kezdet; madhya – a közép; antam – és vég nélkülit; ananta – végtelen; vīryam – dicsőségűt; ananta – végtelen; bāhum – karút; śaśi – a Hold; sūrya – és Nap; netram – szeműt; paśyāmi – látlak; tvām – Téged; dīpta – a lobogó; hutāśa-vaktram – tüzet lövellő szájút; sva-tejasā – saját ragyogásod által; viśvam – az univerzum; idam – ez; tapantam – perzselve van.

anādi — be pradžios; madhya — vidurio; antam — ar pabaigos; ananta — beribė; vīryam — šlovė; ananta — be galo daug; bāhum — rankų; śaśi — mėnulis; sūrya — ir saulė; netram — akys; paśyāmi — aš regiu; tvām — Tave; dīpta — liepsnojančią; hutāśa-vaktram — ugnį, sklindančią iš Tavo burnos; sva-tejasā — Savo spindesiu; viśvam — visatą; idam — šią; tapantam — kaitinantį.

Fordítás

Translation

Kezdet, közép és vég nélküli vagy, s dicsőséged határtalan. Számtalan karod van, s a Nap és a Hold a szemeid. Látom, amint szádból izzó láng tör elő, és sugaraid az egész univerzumot perzselik.

Tu be pradžios, be vidurio ir be pabaigos. Beribė Tavo šlovė. Tavo rankų – nesuskaičiuojama daugybė, o saulė ir mėnuo – Tavo akys. Aš regiu iš Tavo burnos plūstančią liepsną ir matau kaip Savo spinduliais Tu degini visą visatą.

Magyarázat

Purport

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége hat fenséges jellemvonásának nincsen határa. Ebben az írásban itt is és sok más helyen ismétléssel találkozunk, ám a szentírások szerint nem tekinthető stílusbeli hibának, ha Kṛṣṇa dicsőségét ismételjük újra és újra. Azt mondják, ha valaki zavarban van, vagy döbbenet tölti el, vagy nagyfokú eksztázis keríti hatalmába, újra és újra elismétli kijelentéseit. Ez tehát nem hiba.

KOMENTARAS: Šešioms Aukščiausiojo Dievo Asmens vertenybėms nėra nei galo, nei krašto. Šiame posme, kaip ir daugelyje kitų, kartojami tie patys žodžiai, tačiau pasak šventraščių, nuolatinis Kṛṣṇos šlovinimas nėra literatūrinis trūkumas. Sakoma, kad suglumus, pagavus nuostabai ar didelei ekstazei, vis kartojami tie patys žodžiai. Taigi kartojimasis nėra joks trūkumas.