Bg. 1.46
Devanagari
सञ्जय उवाच
एवमुक्त्वार्जुनः संख्ये रथोपस्थ उपाविशत् ।
विसृज्य सशरं चापं शोकसंविग्नमानसः ॥ ४६ ॥
एवमुक्त्वार्जुनः संख्ये रथोपस्थ उपाविशत् ।
विसृज्य सशरं चापं शोकसंविग्नमानसः ॥ ४६ ॥
Verse text
sañjaya uvāca
evam uktvārjunaḥ saṅkhye
rathopastha upāviśat
visṛjya sa-śaraṁ cāpaṁ
śoka-saṁvigna-mānasaḥ
evam uktvārjunaḥ saṅkhye
rathopastha upāviśat
visṛjya sa-śaraṁ cāpaṁ
śoka-saṁvigna-mānasaḥ
Synonyms
sañjayaḥ uvāca — Sañjaya mondta; evam — így; uktvā — szólván; arjunaḥ — Arjuna; saṅkhye — a csatamezőn; ratha — harci szekérnek; upasthe — az ülésére; upāviśat — újra leült; visṛjya — félretéve; sa-śaram — nyílvesszőkkel együtt; cāpam — az íjat; śoka — keseregve; saṁvigna — kedvét vesztve; mānasaḥ — az elméjében.
Translation
Sañjaya mondta: E szavakkal szólt hát Arjuna a csatatéren, majd íját és nyilát félredobva leült harci szekerén, és szívét elborította a bánat.
Purport
Miközben az ellenség helyzetét vette szemügyre, Arjuna felállt harci szekerén, ám annyira erőt vett rajta a szomorúság, hogy íját és nyilait félredobva újra leült. Egy ilyen kedves és lágyszívű bhakta, aki odaadóan szolgálja az Urat, érdemes arra, hogy megkapja az önvalóról szóló tudást.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā első fejezetéhez, melynek címe: „Hadiszemle a kurukṣetrai csatamezőn”.