30. VERS

VERŠ 30

Szöveg

Verš

na ca śaknomy avasthātuṁ
bhramatīva ca me manaḥ
nimittāni ca paśyāmi
viparītāni keśava

Szó szerinti jelentés

Synonyma

na – sem; ca – szintén; śaknomi – képes vagyok; avasthātum – megállni; bhramati – megfeledkezve; iva – mint; ca – és; me – enyém; manaḥ – elme; nimittāni – okoz; ca – és; paśyāmi – látom; viparītāni – épp az ellenkezőjét; keśava – ó, Keśī démon végzete (Kṛṣṇa).

na — ani; śaknomi — som schopný; avasthātum — ostať; bhramati — zabúdam; iva — pretože; ca — a; me — moja; manaḥ — myseľ; nimittāni — znamená; ca — tiež; paśyāmi — predvídam; viparītāni — pravý opak; keśava — ó, hubiteľ démona Keśīho (Kṛṣṇa).

Fordítás

Překlad

Képtelen vagyok tovább itt állni! Kezdek megfeledkezni magamról, s forog velem a világ. Ó, Kṛṣṇa, Keśī démon végzete, nagyon rosszat sejtek!

Nemôžem tu už dlhšie stáť, zabúdam sa a moja myseľ blúdi. Predvídam iba nešťastie, ó, Kṛṣṇa, hubiteľ démona Keśīho.

Magyarázat

Význam

Türelmetlenségében Arjuna úgy érezte, képtelen tovább a csatatéren maradni, s elméje gyengesége miatt egészen megfeledkezett magáról. Az anyagi dolgokhoz való túlzott ragaszkodás az oka, ha valaki ilyen zavarodottság jellemezte helyzetbe kerül. Bhayaṁ dvitīyābhiniveśataḥ syāt (Śrīmad-Bhāgavatam 11.2.37): az efféle félelem és az elme nyugalmának elvesztése azoknál figyelhető meg, akikre túlságosan nagy hatással vannak az anyagi körülmények. Arjuna nem látott mást a csatatéren, mint fájdalmat és szerencsétlenséget. Úgy érezte, még az ellenség fölött aratott győzelem sem tenné boldoggá. A nimittāni viparītāni szavak nagyon fontosak. Ha valakinek semmi reménye vágyai teljesülésére, így gondolkodik: „Mit keresek én itt?” Mindenkit csupán saját maga és saját jóléte érdekel, a Legfelsőbb Énnel viszont senki nem törődik. Arjuna Kṛṣṇa akaratából úgy tesz, mintha nem lenne tisztában valódi érdekével. Az ember valódi jóléte Viṣṇun, vagyis Kṛṣṇán múlik. A feltételekhez kötött lélek megfeledkezik erről, s ez az oka, hogy anyagi gyötrelmektől kell szenvednie. Arjuna úgy vélte, hogy a csata megnyerése csak bánatot okoz majd neki.

Arjuna už nemohol na bojisku dlhšie vydržať. Od slabosti zabúdal na svoje postavenie. Príliš silné putá k hmotným veciam privádzajú človeka do strachu a zmätku. Aj v Śrīmad-Bhāgavatame (11.2.37) je potvrdené, že bojazlivosť a strata psychickej rovnováhy sa prejavuje u ľudí, ktorí sú príliš ovplyvnení hmotnými okolnosťami (bhayaṁ dvitīyābhini-veśataḥ syāt). Arjuna predvídal iba nešťastie, a aj keby nad nepriateľom zvíťazil, nebol by šťastný. Slová nimittāni a viparītāni sú v tomto verši významné. Keď človek očakáva iba nešťastie, nech už robí hocičo, položí si otázku: „Prečo tu vlastne som?“ Každý sa stará sám o seba, o svoje blaho, a nikto nejaví záujem o Najvyššiu Bytosť. Z Kṛṣṇovej vôle prejavil Arjuna známky nevedomosti ohľadne svojho pravého záujmu. Náš skutočný záujem spočíva vo Viṣṇuovi, v Kṛṣṇovi. Podmienené duše však na to zabúdajú, a preto trpia hmotnými bolesťami. Arjuna si myslel, že aj keby v boji zvíťazil, čakal by ho zas len zármutok.