30. VERS

VERSO 30

Szöveg

Texto

na ca śaknomy avasthātuṁ
bhramatīva ca me manaḥ
nimittāni ca paśyāmi
viparītāni keśava

Szó szerinti jelentés

Sinônimos

na – sem; ca – szintén; śaknomi – képes vagyok; avasthātum – megállni; bhramati – megfeledkezve; iva – mint; ca – és; me – enyém; manaḥ – elme; nimittāni – okoz; ca – és; paśyāmi – látom; viparītāni – épp az ellenkezőjét; keśava – ó, Keśī démon végzete (Kṛṣṇa).

na — nem; ca — também; śaknomi — sou capaz de; avasthātum — permanecer; bhramati — esquecimento; iva — como; ca — e; me — minha; manaḥ — mente; nimittāni — causa; ca — também; paśyāmi — vejo; viparītāni — justamente opostas; keśava — ó matador do demônio Keśī (Kṛṣṇa).

Fordítás

Tradução

Képtelen vagyok tovább itt állni! Kezdek megfeledkezni magamról, s forog velem a világ. Ó, Kṛṣṇa, Keśī démon végzete, nagyon rosszat sejtek!

Já não tenho mais capacidade de continuar aqui. Estou esquecendo-me de mim mesmo e minha mente está girando. Eu só vejo motivo para o infortúnio, ó Kṛṣṇa, matador do demônio Keśī.

Magyarázat

Comentário

Türelmetlenségében Arjuna úgy érezte, képtelen tovább a csatatéren maradni, s elméje gyengesége miatt egészen megfeledkezett magáról. Az anyagi dolgokhoz való túlzott ragaszkodás az oka, ha valaki ilyen zavarodottság jellemezte helyzetbe kerül. Bhayaṁ dvitīyābhiniveśataḥ syāt (Śrīmad-Bhāgavatam 11.2.37): az efféle félelem és az elme nyugalmának elvesztése azoknál figyelhető meg, akikre túlságosan nagy hatással vannak az anyagi körülmények. Arjuna nem látott mást a csatatéren, mint fájdalmat és szerencsétlenséget. Úgy érezte, még az ellenség fölött aratott győzelem sem tenné boldoggá. A nimittāni viparītāni szavak nagyon fontosak. Ha valakinek semmi reménye vágyai teljesülésére, így gondolkodik: „Mit keresek én itt?” Mindenkit csupán saját maga és saját jóléte érdekel, a Legfelsőbb Énnel viszont senki nem törődik. Arjuna Kṛṣṇa akaratából úgy tesz, mintha nem lenne tisztában valódi érdekével. Az ember valódi jóléte Viṣṇun, vagyis Kṛṣṇán múlik. A feltételekhez kötött lélek megfeledkezik erről, s ez az oka, hogy anyagi gyötrelmektől kell szenvednie. Arjuna úgy vélte, hogy a csata megnyerése csak bánatot okoz majd neki.

Devido à sua inquietação, Arjuna era incapaz de permanecer no campo de batalha, e estava esquecendo-se de si mesmo por causa desta fraqueza de sua mente. Apego excessivo a coisas materiais deixa o homem ficar nessa situação existencial confusa. Bhayaṁ dvitīyābhiniveśataḥ syāt (Bhāg. 11.2.37): este temor e esta perda de equilíbrio mental acontecem a pessoas que estão muito afetadas pelas condições materiais. Arjuna previa apenas dolorosos reveses no campo de batalha — e ele não ficaria feliz nem mesmo se derrotasse o inimigo. As palavras nimittāni viparītāni são significativas. Ao ver apenas frustrações em suas expectativas, a pessoa pensa: “Por que estou aqui?” Cada qual está interessado em si mesmo e em seu próprio bem-estar. Ninguém está interessado no Eu Supremo. Pela vontade de Kṛṣṇa, Arjuna mostra ignorância de seu verdadeiro interesse. Nosso verdadeiro interesse está em Viṣṇu, ou Kṛṣṇa. A alma condicionada esquece-se disto e por conseguinte sofre dores materiais. Arjuna pensava que sua vitória na batalha seria apenas causa de lamentação.