Skip to main content

24. VERS

VERSO 24

Szöveg

Texto

sañjaya uvāca
evam ukto hṛṣīkeśo
guḍākeśena bhārata
senayor ubhayor madhye
sthāpayitvā rathottamam
sañjaya uvāca
evam ukto hṛṣīkeśo
guḍākeśena bhārata
senayor ubhayor madhye
sthāpayitvā rathottamam

Szó szerinti jelentés

Sinônimos

sañjayaḥ uvāca – Sañjaya mondta; evam – így; uktaḥ – szólítva; hṛṣīkeśaḥ – az Úr Kṛṣṇa; guḍākeśena – Arjuna által; bhārata – ó, Bharata leszármazottja; senayoḥ – a seregek; ubhayoḥ – mindkettő; madhye – közé; sthāpayitvā – helyezve; ratha-uttamam – a legjobb harci szekeret.

sañjayaḥ uvāca — Sañjaya disse; evam — assim; uktaḥ — interpelado; hṛṣīkeśaḥ — o Senhor Kṛṣṇa; guḍākeśena — por Arjuna; bhārata — ó descendente de Bharata; senayoḥ — dos exércitos; ubhayoḥ — ambos; madhye — no meio; sthāpayitvā — colocando; ratha-uttamam — a melhor quadriga.

Fordítás

Tradução

Sañjaya így szólt: Ó, Bharata sarja! Arjuna kérésére az Úr Kṛṣṇa a két sereg közé hajtotta a pompás harci szekeret.

Sañjaya disse: Ó descendente de Bharata, tendo recebido de Arjuna esta determinação, o Senhor Kṛṣṇa conduziu a magnífica quadriga no meio dos exércitos de ambos os grupos.

Magyarázat

Comentário

Ebben a versben Arjunát Guḍākeśának nevezik. A guḍākā alvást, álmot jelent, az álom legyőzőjét pedig guḍākeśának hívják. Az alvás egyben tudatlanság is. Arjuna az álmot és a tudatlanságot egyaránt legyőzte, mert Kṛṣṇa barátja volt. Kṛṣṇa hűséges bhaktájaként egyetlen pillanatra sem tudta elfelejteni Őt – ilyen a bhakták természete. Egy bhakta akár ébren van, akár alszik, örökké az Úr nevére, alakjára, tulajdonságaira és kedvteléseire gondol. Így győzi le az álmot és a tudatlanságot is, pusztán azzal, hogy szünet nélkül Kṛṣṇa jár a fejében. Ezt nevezik Kṛṣṇa-tudatnak, samādhinak. Kṛṣṇa Hṛṣīkeśa, vagyis minden élőlény érzékeinek és elméjének irányítója, ezért megértette Arjuna szándékát, amikor Arjuna a seregek közé kívánta hajtani szekerét. Teljesítette hát kérését, s így szólt:

Neste verso, Arjuna é chamado de Guḍākeśa. Guḍākā significa sono, e aquele que subjuga o sono chama-se guḍākeśa. Sono também significa ignorância. Assim, pela amizade mantida com Kṛṣṇa, Arjuna venceu o sono e a ignorância. Como grande devoto de Kṛṣṇa, ele não conseguia esquecer-se de Kṛṣṇa nem por um momento sequer; esta é a natureza do devoto. Seja acordado, seja dormindo, o devoto do Senhor nunca deixa de pensar no nome, forma, qualidades e passatempos de Kṛṣṇa. Assim, pelo simples fato de pensar constantemente em Kṛṣṇa, o devoto de Kṛṣṇa pode vencer tanto o sono quanto a ignorância. Isto se chama consciência de Kṛṣṇa, ou samādhi. Como Hṛṣīkeśa, ou o diretor dos sentidos e da mente de toda entidade viva, Kṛṣṇa podia entender o que é que Arjuna tinha em mente ao querer que a quadriga fosse colocada no meio dos dois exércitos. Então, Ele agiu conforme o desejo de Arjuna e falou o seguinte.