24. VERS
TEXT 24
Szöveg
Tekstas
evam ukto hṛṣīkeśo
guḍākeśena bhārata
senayor ubhayor madhye
sthāpayitvā rathottamam
evam ukto hṛṣīkeśo
guḍākeśena bhārata
senayor ubhayor madhye
sthāpayitvā rathottamam
Szó szerinti jelentés
Synonyms
sañjayaḥ uvāca – Sañjaya mondta; evam – így; uktaḥ – szólítva; hṛṣīkeśaḥ – az Úr Kṛṣṇa; guḍākeśena – Arjuna által; bhārata – ó, Bharata leszármazottja; senayoḥ – a seregek; ubhayoḥ – mindkettő; madhye – közé; sthāpayitvā – helyezve; ratha-uttamam – a legjobb harci szekeret.
Fordítás
Translation
Sañjaya így szólt: Ó, Bharata sarja! Arjuna kérésére az Úr Kṛṣṇa a két sereg közé hajtotta a pompás harci szekeret.
Sañjaya tarė: O Bharatos aini, Arjunos paprašytas Viešpats Kṛṣṇa pastatė puikųjį kovos vežimą tarp abiejų kariuomenių.
Magyarázat
Purport
Ebben a versben Arjunát Guḍākeśának nevezik. A guḍākā alvást, álmot jelent, az álom legyőzőjét pedig guḍākeśának hívják. Az alvás egyben tudatlanság is. Arjuna az álmot és a tudatlanságot egyaránt legyőzte, mert Kṛṣṇa barátja volt. Kṛṣṇa hűséges bhaktájaként egyetlen pillanatra sem tudta elfelejteni Őt – ilyen a bhakták természete. Egy bhakta akár ébren van, akár alszik, örökké az Úr nevére, alakjára, tulajdonságaira és kedvteléseire gondol. Így győzi le az álmot és a tudatlanságot is, pusztán azzal, hogy szünet nélkül Kṛṣṇa jár a fejében. Ezt nevezik Kṛṣṇa-tudatnak, samādhinak. Kṛṣṇa Hṛṣīkeśa, vagyis minden élőlény érzékeinek és elméjének irányítója, ezért megértette Arjuna szándékát, amikor Arjuna a seregek közé kívánta hajtani szekerét. Teljesítette hát kérését, s így szólt:
KOMENTARAS: Šiame posme Arjuna pavadintas Guḍākeśa. Guḍākā – tai miegas, o tą, kuris nugalėjo miegą, vadina guḍākeśa. Miegas taip pat reiškia neišmanymą. Taigi draugystė su Kṛṣṇa padėjo Arjunai įveikti ir miegą, ir neišmanymą. Kaip didis Kṛṣṇos bhaktas, jis negalėjo Jo užmiršti nė akimirkai. Tokia bhakto prigimtis. Ir būdraudamas, ir sapnuodamas Viešpaties bhaktas be perstojo mąsto apie Kṛṣṇos vardą, pavidalą, savybes bei pramogas. Taip, nuolat galvodamas tik apie Kṛṣṇą, bhaktas įveikia ir miegą, ir neišmanymą. Tai ir yra Kṛṣṇos sąmonė, arba samādhi. Kṛṣṇa, kaip Hṛṣīkeśa, t.y. kiekvienos gyvosios esybės juslių ir minčių valdovas, suprato, kodėl Arjuna nori, kad kovos vežimas būtų sustabdytas tarp dviejų kariuomenių. Jis išpildė prašymą ir ištarė šiuos žodžius.