TEXT 8
8. VERS
Texte
Szöveg
visṛjāmi punaḥ punaḥ
bhūta-grāmam imaṁ kṛtsnam
avaśaṁ prakṛter vaśāt
visṛjāmi punaḥ punaḥ
bhūta-grāmam imaṁ kṛtsnam
avaśaṁ prakṛter vaśāt
Synonyms
Szó szerinti jelentés
prakṛtim: la nature matérielle; svām: de Ma Personne; avaṣṭabhya: entrant dans; visṛjāmi: Je crée; punaḥ punaḥ: encore et encore; bhūta-grāmam: toutes les manifestations cosmiques; imam: ces; kṛtsnam: en totalité; avaśam: automatiquement; prakṛteḥ: de la force de la nature; vaśāt: sous l’obligation.
prakṛtim – az anyagi természetbe; svām – saját magaméba; avaṣṭabhya – behatolva; visṛjāmi – teremtek; punaḥ punaḥ – újra meg újra; bhūta-grāmam – minden kozmikus megnyilvánulást; imam – ezeket; kṛtsnam – teljesen; avaśam – automatikusan; prakṛteḥ – a természet ereje által; vaśāt – kényszerítve.
Translation
Fordítás
L’ordre cosmique tout entier dépend de Moi. Par Ma volonté, il est automatiquement manifesté puis anéanti, indéfiniment.
A teljes kozmikus megnyilvánulás Nekem van alárendelve. Akaratomból újra meg újra megnyilvánul, s végül akaratomból semmisül meg.
Purport
Magyarázat
Le monde matériel, nous l’avons expliqué à maintes reprises, n’est autre que la manifestation de l’énergie inférieure de Dieu, la Personne Suprême. Au moment de la création, l’énergie matérielle est libérée et devient le mahat-tattva, dans lequel entre le Seigneur sous la forme de Mahā-Viṣṇu, le premier puruṣa-avatāra. Il S’allonge sur l’Océan Causal, et à chacune de Ses expirations émanent de Son corps une infinité d’univers. Le Seigneur entre alors en chacun d’eux sous la forme de Garbhodakaśāyī Viṣṇu. Ainsi sont créés tous les univers. Enfin, Il entre en chaque être et en chaque chose, y compris l’atome infime, sous la forme de Kṣīrodakaśāyī Viṣṇu. C’est ce qu’indique notre verset.
Ez az anyagi világ az Istenség Legfelsőbb Személyisége alsóbbrendű energiájának megnyilvánulása. Ezt már korábban is többször elmagyaráztuk. A teremtés idején az anyagi energia mint mahat-tattva kiárad, s ebbe a mahat-tattvába hatol be az Úr első puruṣa inkarnációjában, Mahā-viṣṇuként. Az Okozati-óceánra hever, és megszámlálhatatlan univerzumot lélegez ki. Aztán Garbhodakaśāyī Viṣṇuként az Úr újra behatol minden egyes univerzumba – így teremt meg minden univerzumot. Ezek után Kṣīrodakaśāyī Viṣṇuként nyilvánul meg, s behatol mindenbe, még a legkisebb atomba is. Ezt magyarázza meg ez a vers. Az Úr mindenbe behatol.
Les êtres vivants, pour leur part, sont injectés dans le sein de la nature matérielle et s’y développent dans des conditions variées, fruit de leurs actes passés. C’est ainsi que l’univers s’anime. Dès le tout début de la création, les multiples variétés d’êtres entrent en activité. Il n’est nullement question d’une évolution progressive des espèces. Toutes les espèces vivantes – hommes, animaux, oiseaux, etc. – sont créées simultanément, en même temps que l’univers, car les désirs qui habitaient les êtres conditionnés lors de la destruction antérieure se manifestent à nouveau. En outre, le mot avaśam montre de façon explicite que les êtres n’interviennent en rien dans ce processus de création. L’état de conscience qui était le leur à la fin de leur vie précédente, au cours de la dernière création, se manifeste tel quel lors de cette nouvelle création. Tout s’opère par la volonté du Seigneur. Telle est la puissance inconcevable de Dieu, la Personne Suprême. Enfin, après les avoir créées, le Seigneur n’a aucun contact avec les multiples espèces vivantes: Il crée pour satisfaire les désirs respectifs des êtres, mais jamais Il n’est Lui-même pris dans l’engrenage de Sa création.
Az anyagi természet megtermékenyül, s élőlények népesítik be, akik korábbi tetteiknek megfelelően különböző körülmények közé kerülnek. Így veszi kezdetét az anyagi világ működése. A különféle fajokhoz tartozó élőlények tettei a teremtés pillanatától kezdődnek, s nem fokozatosan alakulnak ki. Az élőlények különböző fajai az univerzummal egy időben jönnek létre. Az emberek, a vadállatok, a madarak stb. egyidejűleg teremtődnek meg, mert az élőlényeknek az előző megsemmisüléskor létező vágyai újra megnyilvánulnak. Ebben a versben az avaśam szó egyértelműen arra utal, hogy az élőlényeknek nincs közük ehhez a folyamathoz. Ők csupán azt a létállapotot nyerik vissza, amely az előző teremtésben jellemezte őket, s minden egyedül az Úr akarata által történik. Ilyen Isten Legfelsőbb Személyiségének felfoghatatlan hatalma. A különféle létformák megteremtése után az Úrnak nincsen tovább kapcsolata azokkal. A teremtés azért következik be, hogy lehetőséget biztosítson a különféle élőlényeknek hajlamaik kielégítésére, s ebbe az Úr nem avatkozik bele.