TEXT 24

24. VERS

Texte

Szöveg

ahaṁ hi sarva-yajñānāṁ
bhoktā ca prabhur eva ca
na tu mām abhijānanti
tattvenātaś cyavanti te

Synonyms

Szó szerinti jelentés

aham: Je; hi: sûrement; sarva: de tous; yajñānām: les sacrifices; bhoktā: le bénéficiaire; ca: et; prabhuḥ: le Seigneur; eva: aussi; ca: et; na: ne pas; tu: mais; mām: Moi; abhijānanti: ils connaissent; tattvena: en réalité; ataḥ: par suite; cyavanti: tombent; te: ils.

aham – Én; hi – bizony; sarva – minden; yajñānām – áldozatnak; bhoktā – élvezője; ca – és; prabhuḥ – Ura; eva – is; ca – és; na – nem; tu – de; mām – Engem; abhijānanti – ismernek; tattvena – igazi valómban; ataḥ – ezért; cyavanti – visszaesnek; te – ők.

Translation

Fordítás

Je suis l’unique bénéficiaire, le maître de tous les sacrifices, et ceux qui ne reconnaissent pas Ma nature véritable, transcendantale, déchoient.

Én vagyok minden áldozat egyetlen élvezője és Ura. Akik nem ismerik fel igazi, transzcendentális természetemet, elbuknak.

Purport

Magyarázat

Ce verset indique que, si les Écritures védiques recommandent divers types de yajñas (sacrifices), tous ont pour réel objet la satisfaction du Seigneur Suprême. Yajña signifie Viṣṇu. Le troisième chapitre de la Bhagavad-gītā l’affirme: le but de tous nos actes doit être la satisfaction de Yajña (Viṣṇu). C’est là l’objectif du varṇāśrama-dharma, le type de civilisation le plus parfait. Kṛṣṇa explique donc ici qu’étant le maître suprême, Il est le bénéficiaire légitime de tous les sacrifices. Malgré tout, des gens peu intelligents, ignorant ces vérités, rendent un culte aux devas en vue d’obtenir d’eux des bienfaits éphémères. Mais cette voie ne les mène pas au but ultime de la vie et ils retournent à l’existence matérielle. Si l’on souhaite satisfaire certains désirs matériels, il est préférable, même s’il ne s’agit pas là de pure dévotion, de prier à cette fin le Seigneur, et d’obtenir de Lui l’objet de nos aspirations.

A vers érthetően kimondja, hogy bár a védikus irodalom sokféle yajña végrehajtását ajánlja, valójában mindegyiknek a Legfelsőbb Úr elégedettsége a célja. A yajña szó Viṣṇut jelenti. A Bhagavad-gītā harmadik fejezetében egyértelműen az áll, hogy az embernek csakis Yajña, azaz Viṣṇu öröméért kell dolgoznia. A varṇāśrama-dharmának nevezett tökéletes emberi társadalom célja Viṣṇu elégedetté tétele. Ezért mondja Kṛṣṇa ebben a versben: „Mivel Én vagyok a legfelsőbb Úr, Én vagyok minden áldozat élvezője.” A csekély értelműek azonban nem tudják ezt, s az ideiglenes nyereség reményében a félisteneket imádják. Éppen ezért nem érik el az élet hőn vágyott célját, hanem az anyagi létbe süllyednek. Ha azonban valakinek anyagi vágyai vannak, akkor jobb, ha a Legfelsőbb Úrhoz imádkozik (annak ellenére, hogy ez nem tiszta odaadás), mert így elérheti a kívánt eredményt.