TEXT 22
22. VERS
Texte
Szöveg
bhaktyā labhyas tv ananyayā
yasyāntaḥ-sthāni bhūtāni
yena sarvam idaṁ tatam
bhaktyā labhyas tv ananyayā
yasyāntaḥ-sthāni bhūtāni
yena sarvam idaṁ tatam
Synonyms
Szó szerinti jelentés
puruṣaḥ: la Personne Suprême; saḥ: Lui; paraḥ: l’Être Suprême, à qui personne n’est supérieur; pārtha: ô fils de Pṛthā; bhaktyā: par le service de dévotion; labhyaḥ: peut être obtenu; tu: mais; ananyayā: sans mélange, sans déviation; yasya: qui; antaḥ-sthāni: dans; bhūtāni: toute la manifestation matérielle; yena: par qui; sarvam: tout; idam: quoi que l’on voie; tatam: est pénétré.
puruṣaḥ – a Legfelsőbb Személyiség; saḥ – Ő; paraḥ – a Legfelsőbb, akinél senki sem hatalmasabb; pārtha – ó, Pṛthā fia; bhaktyā – odaadó szolgálat által; labhyaḥ – elérhető; tu – de; ananyayā – vegyítetlen, kizárólagos; yasya – akinek; antaḥ-sthāni – belül; bhūtāni – ebben az egész anyagi megnyilvánulásban; yena – aki által; sarvam – minden; idam – amit láthatunk; tatam – áthatott.
Translation
Fordítás
La dévotion pure permet d’atteindre Dieu, la Personne Suprême, Lequel est supérieur à tous, ô fils de Pṛthā. Bien qu’Il vive toujours en Son royaume, Il pénètre en toute chose, et en Lui tout repose.
A mindenkinél hatalmasabb Istenség Legfelsőbb Személyiségét tiszta odaadással lehet elérni. Noha lelki hajlékán tartózkodik, áthat mindent, és Őbenne van minden.
Purport
Magyarázat
Ce verset dit nettement que la destination ultime, le lieu d’où l’on ne revient pas, est la demeure de Kṛṣṇa, la Personne Suprême. Lieu, ajoute la Brahma-saṁhitā, où tout est félicité spirituelle (ānanda-cinmaya-rasa). Les formes variées qu’on y trouve sont constituées de félicité spirituelle – rien n’y est matériel. Cette diversité est une émanation du Seigneur Suprême, car, comme l’enseignait le septième chapitre, tout y est fait d’énergie spirituelle. C’est là que réside éternellement le Seigneur, bien qu’Il soit également omniprésent dans notre univers à travers Son énergie matérielle. Il est donc partout simultanément, tant dans les univers matériel que spirituel, par le biais de Ses deux énergies. Yasyāntaḥ-sthāni signifie que tout est en lui, en Son énergie matérielle ou spirituelle.
Ez a vers félreérthetetlenül kijelenti, hogy a legvégső cél Kṛṣṇa, a Legfelsőbb Személy hajléka, ahonnan nem kell többé visszatérnünk. A Brahma-saṁhitā e legfelső hajlékot ānanda-cinmaya-rasának nevezi, olyan helynek, ahol minden lelki gyönyörrel teljes. Minden változatosságot a lelki boldogság jellemez ott, és semmi sem anyagi. Az a változatosság a Legfelsőbb Istenség lelki kiterjedése, mert minden megnyilvánulás lelki energiából áll, ahogy azt a hetedik fejezet elmagyarázta. Ami ezt az anyagi világot illeti, annak ellenére, hogy az Úr mindig legfelsőbb hajlékán marad, anyagi energiája által mindent áthat. Lelki és anyagi energiái révén tehát mindenhol, az anyagi és a lelki univerzumokban is jelen van. A yasyāntaḥ-sthāni kifejezés azt jelenti, hogy lelki vagy anyagi energiájával Ő tart fenn mindent. Az Úr e két energiája révén mindent áthat.
Ce verset rappelle en outre avec le mot bhaktyā que seule la bhakti, le service de dévotion, peut donner accès aux planètes Vaikuṇṭhas ou à la demeure suprême du Seigneur. Dans la Gopāla-tāpanī Upaniṣad (3.1.21) les Védas décrivent la Personne Divine et Son séjour suprême: eko vaśī sarva-gaḥ kṛṣṇaḥ. Dans le royaume spirituel, il n’existe qu’un seul et unique Dieu, Divinité miséricordieuse suprême, dont le nom est Kṛṣṇa. Mais pour régner sur chacune de ces planètes Il S’est multiplié en des milliards de manifestations plénières, toutes dotées de quatre bras et portant différents noms: Puruṣottama, Trivikrama, Keśava, Mādhava, Aniruddha, Hṛṣīkeśa, Saṅkarṣaṇa, Pradyumna, Śrīdhara, Vāsudeva, Dāmodara, Janārdana, Nārāyaṇa, Vāmana, Padmanābha, etc. Les Védas comparent le Seigneur à un arbre portant toute une variété de fruits, de fleurs et de feuilles.
Ez a vers a bhaktyā szóval egyértelműen arra utal, hogy csakis a bhakti, az odaadó szolgálat által juthat el az ember Kṛṣṇa legfelsőbb hajlékára vagy a megszámlálhatatlan sokaságú Vaikuṇṭha-bolygók egyikére. Egyetlen más módszer sem segíthet a legfelsőbb hajlék elérésében. A Védák (Gopāla-tāpanī-upaniṣad 1.21) szintén írnak a legfelsőbb hajlékról és az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről. Eko vaśī sarva-gaḥ kṛṣṇaḥ. Azon a helyen egyetlen Istenség Legfelsőbb Személyisége van, akit Kṛṣṇának hívnak. Ő a legfelsőbb, kegyes Istenség, s noha egyként van ott jelen, millió és millió teljes értékű formába terjeszti ki magát. A Védák az Urat egy fához hasonlítják, ami egy helyben áll, mégis számtalan gyümölcs, virág és levél terem rajta. A Vaikuṇṭha-bolygókon uralkodó teljes értékű kiterjedései négykarúak, s mindegyiket másképpen nevezik: Puruṣottama, Trivikrama, Keśava, Mādhava, Aniruddha, Hṛṣīkeśa, Saṅkarṣaṇa, Pradyumna, Śrīdhara, Vāsudeva, Dāmodara, Janārdana, Nārāyaṇa, Vāmana, Padmanābha és így tovább.
La Brahma-saṁhitā (5.37) confirme elle aussi que tout en résidant dans Sa demeure suprême, Goloka Vṛndāvana, le Seigneur est partout présent pour veiller à la bonne marche de l’univers entier (goloka eva nivasaty akhilātma-bhūtaḥ). Comme l’indiquent les Védas (Śvetāśvatara Upaniṣad 6.8): parāsya śaktir vividhaiva śrūyate/svābhāvikī jñāna-bala-kriyā ca – bien que le Seigneur soit très loin, en raison de leur extraordinaire omniprésence, Ses énergies régissent de façon systématique et sans la moindre erreur l’entière manifestation cosmique.
A Brahma-saṁhitā (5.37) szintén megerősíti, hogy bár az Úr mindig legfelsőbb lakhelyén, Goloka-Vṛndāvanán tartózkodik, mégis mindent áthat, hogy minden rendben működjön (goloka eva nivasaty akhilātma-bhūtaḥ). Ahogy a Védák (Śvetāśvatara-upaniṣad 6.8) kijelentik, parāsya śaktir vividhaiva śrūyate / svābhāvikī jñāna-bala-kriyā ca: energiái olyannyira kiterjedtek, hogy hibátlanul, a legnagyobb rendben irányítanak mindent a kozmikus megnyilvánulásban, noha a Legfelsőbb Úr végtelenül távol van.