Skip to main content

TEXT 3

3. VERS

Texte

Szöveg

manuṣyāṇāṁ sahasreṣu
kaścid yatati siddhaye
yatatām api siddhānāṁ
kaścin māṁ vetti tattvataḥ
manuṣyāṇāṁ sahasreṣu
kaścid yatati siddhaye
yatatām api siddhānāṁ
kaścin māṁ vetti tattvataḥ

Synonyms

Szó szerinti jelentés

manuṣyāṇām: d’hommes; sahasreṣu: parmi des milliers; kaścit: quelqu’un; yatati: s’efforce d’atteindre; siddhaye: la perfection; yatatām: parmi ceux qui s’efforcent; api: en vérité; siddhānām: parmi ceux qui sont parvenus à la perfection; kaścit: quelqu’un; mām: Moi; vetti: connaît; tattvataḥ: vraiment.

manuṣyāṇām – az embereknek; sahasreṣu – ezrei közül; kaścit – valaki; yatati – törekszik; siddhaye – tökéletességre; yatatām – a törekvők közül; api – valóban; siddhānām – a tökéletességet elértek közül; kaścit – valaki; mām – Engem; vetti – ismer; tattvataḥ – igazán.

Translation

Fordítás

Parmi des milliers d’hommes, un seul peut-être recherchera la perfection, et parmi ceux qui l’atteignent, rare celui qui parvient à Me connaître en vérité.

Sok ezer ember közül talán egy törekszik a tökéletességre, s a tökéletességet elértek közül igazán alig ismer Engem egy is.

Purport

Magyarázat

Il existe toutes sortes d’hommes, et parmi des milliers d’entre eux, un seul peut-être éprouvera suffisamment d’intérêt à l’égard de la réalisation spirituelle pour chercher à savoir ce que sont le corps, l’âme et la Vérité Absolue. D’ordinaire, l’homme se laisse conduire par ses tendances animales – manger, dormir, s’accoupler et se défendre – et rares sont ceux qui voient quelque intérêt à cultiver le savoir transcendantal. Les six premiers chapitres de la Bhagavad-gītā s’adressent à ceux qui veulent connaître la nature de l’âme distincte et de l’Âme Suprême, ainsi que les méthodes de réalisation spirituelle comme le jñāna-yoga, le dhyāna-yoga et le sāṅkhya-yoga (où l’on cherche à dissocier l’esprit de la matière). Toutefois, nous savons que seul le dévot est à même de connaître Kṛṣṇa. Les autres spiritualistes ne parviennent pas à dépasser le stade du Brahman impersonnel ou du Paramātmā, aspects plus accessibles de la Vérité Absolue. Kṛṣṇa est la Personne Suprême, située au-delà du Brahman et du Paramātmā. Dans leurs efforts pour comprendre, jñānīs et yogīs sont confondus. Bien que, dans son commentaire de la Gītā, le plus grand philosophe impersonnaliste, Śrīpāda Śaṅkarācārya, ait reconnu Kṛṣṇa comme étant Dieu, la Personne Suprême, ses disciples refusent de L’accepter comme tel. Ce qui montre bien qu’il est très difficile de connaître Kṛṣṇa, même pour ceux qui ont réalisé le Brahman impersonnel.

Az embereknek számos típusa létezik, és sok ezer ember közül talán egy akad, akit érdekel annyira a transzcendentális önmegvalósítás, hogy megpróbálja megérteni, mi az én, mi a test, és mi az Abszolút Igazság. Az emberek általában csak állatias hajlamaik kielégítésével foglalkoznak – az evéssel, az alvással, a védekezéssel és a nemi élettel –, s nagyon ritka az, akit a transzcendentális tudás érdekel. A Gītā első hat fejezete azoknak szól, akiket érdekel a transzcendentális tudás, az önvaló és a Felsőlélek megismerése, az önmegvalósítás folyamata a jñāna-yogán, a dhyāna-yogán, valamint az önvaló és az anyag különbözőségének megállapításán keresztül. Kṛṣṇát azonban csak azok ismerhetik meg, akik Kṛṣṇa-tudatúak. A többi transzcendentalista csak a személytelen Brahmant illető tudatosságra tehet szert, mert ez könnyebb, mint Kṛṣṇa megismerése. Kṛṣṇa a Legfelsőbb Személy, de ugyanakkor túl van a Brahmanról és a Paramātmāról szóló tudáson. A yogīk és a jñānīk zavarban vannak, amikor megpróbálják megérteni Kṛṣṇát. Noha Śrīpāda Śaṅkarācārya, a legkiválóbb imperszonalista a Gītāhoz fűzött magyarázatában elfogadta, hogy Kṛṣṇa az Istenség Legfelsőbb Személyisége, követői nem ismerik el ugyanezt Kṛṣṇáról, hiszen Őt még annak is nagyon nehéz megértenie, aki már eljutott a személytelen Brahmant illető transzcendentális tudatosságig.

Īśvaraḥ paramaḥ kṛṣṇaḥ sac-cid-ānanda-vigrahaḥ/anādir ādir govindaḥ sarva-kāraṇa-kāraṇam – Kṛṣṇa est le Seigneur originel, Govinda, Dieu, la Personne Suprême, la cause de toutes les causes. Il est très difficile pour les non-dévots de Le connaître. Et bien qu’ils prétendent que la voie du bhakti-yoga est facile, ils ne peuvent la pratiquer. On pourrait se demander pourquoi ils optent précisément pour la voie difficile ? C’est qu’en réalité, la bhakti n’est aucunement une voie facile. Le pseudo-bhakti-yoga pratiqué par des personnes non autorisées qui ignorent tout de la vraie bhakti peut s’avérer aisé, mais il n’en est pas de même du véritable service de dévotion. Les érudits et les philosophes qui s’adonnent à la spéculation ne parviennent pas à le pratiquer tel qu’il est, selon les principes régulateurs donnés dans les Écritures. Śrīla Rūpa Gosvāmī écrit à ce sujet dans son Bhakti-rasāmṛta-sindhu (1.2.101):

Kṛṣṇa az Istenség Legfelsőbb Személyisége, minden ok oka, az eredeti Úr, Govinda. Īśvaraḥ paramaḥ kṛṣṇaḥ sac-cid-ānanda-vigrahaḥ / anādir ādir govindaḥ sarva-kāraṇa-kāraṇam. Az abhakták számára nagyon nehéz feladat megismerni Őt. Az ilyen emberek kijelentik, hogy a bhakti, vagyis az odaadó szolgálat útja nagyon könnyű, mégsem képesek követni. Ha a bhakti útja olyan könnyű, mint ahogyan azt az abhakták állítják, akkor ők miért választják a nehezebb utat? Valójában a bhakti útja nem könnyű. Lehet, hogy az az út, melyet az igazi bhaktiról mit sem tudó, semmilyen hiteles felhatalmazással nem rendelkező emberek járnak és bhaktinak neveznek, könnyű, ám az ilyen spekuláló tudósok és filozófusok kudarcot vallanak, ha a szabályok és előírások szerint kell haladniuk az igazi bhakti ösvényén. Śrīla Rūpa Gosvāmī Bhakti-rasāmṛta-sindhu című művében (1.2.101) így ír:

śruti-smṛti-purāṇādi-
pañcarātra-vidhiṁ vinā
aikāntikī harer bhaktir
utpātāyaiva kalpate
śruti-smṛti-purāṇādi-
pañcarātra-vidhiṁ vinā
aikāntikī harer bhaktir
utpātāyaiva kalpate

« La pratique du bhakti-yoga qui n’est pas conforme aux Écrits védiques faisant autorité en la matière, tels les Upaniṣads, les Purāṇas et le Nārada-Pañcarātra, ne fait que nuire à la société. »

„Ha valaki úgy szolgálja odaadóan az Urat, hogy közben nem veszi figyelembe a védikus írásokat, például az upaniṣadokat, a purāṇákat és a Nārada-pañcarātrát, csupán fölösleges zavart okoz a társadalomban.”

Il est impossible aux impersonnalistes ou aux yogīs ayant réalisé le Brahman ou le Paramātmā de comprendre que Kṛṣṇa, la Personne Suprême, puisse apparaître sous la forme du fils de Yaśodā ou du conducteur du char d’Arjuna. Les grands devas eux-mêmes sont parfois troublés devant la personnalité de Kṛṣṇa (muhyanti yat sūrayaḥ). Leur perplexité confirme cette parole du Seigneur: māṁ tu veda na kaścana – « Nul ne Me connaît tel que Je suis. » Et pour celui qui vient malgré tout à Le connaître, Il ajoute: sa mahātmā su-durlabhaḥ – « Une si grande âme est infiniment rare. »

Sans le service de dévotion, on ne peut donc vraiment connaître Kṛṣṇa tel qu’Il est (tattvataḥ), fût-on un grand érudit ou un grand philosophe. Seuls les purs dévots peuvent savoir quelque chose de Ses attributs transcendantaux et inconcevables, de Sa beauté, Sa richesse, Sa renommée, Sa puissance, Sa sagesse et Son renoncement infinis, de Son omnipotence et de Sa magnificence, car Kṛṣṇa, la cause de toutes les causes, l’objet ultime de la réalisation du Brahman, est toujours favorablement disposé à leur égard. Ce que confirme le Bhakti-rasāmṛta-sindhu (1.2.234):

A Brahman-tudatosságra szert tett imperszonalista vagy a Paramātmā-tudatosságot elért yogī képtelen megérteni Kṛṣṇát, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét Yaśodā anya gyermekeként vagy Arjuna kocsihajtójaként. Néha még a nagy félistenek is zavarban vannak Kṛṣṇát illetően (muhyanti yatsūrayaḥ). Māṁ tu veda na kaścana: „Senki sem ismer Engem igazán” – mondja az Úr. S ha valaki ismeri Őt: sa mahātmā su-durlabhaḥ – „Az ilyen nagy lélek nagyon ritka.” Mindaddig, amíg az ember nem végez odaadó szolgálatot az Úrnak, legyen akármilyen nagy tudós vagy filozófus, nem ismerheti meg Őt úgy, ahogy van, a maga valójában (tattvataḥ). Egyedül a tiszta bhakták tudhatnak valamennyit Kṛṣṇa felfoghatatlan, transzcendentális természetéről – arról, hogy Ő minden ok oka, mindenható, fenséges, gazdag, híres, erős, bölcs és semmihez nem ragaszkodó –, mert Kṛṣṇa nagy jóakarattal fordul feléjük. Ő a Brahman-tudatosság utolsó lépcsőfoka, akit csakis bhaktái érthetnek meg teljes valójában. A Bhakti-rasāmṛta-sindhuban (1.2.234) éppen ezért ez áll:

ataḥ śrī-kṛṣṇa-nāmādi
na bhaved grāhyam indriyaiḥ
sevonmukhe hi jihvādau
svayam eva sphuraty adaḥ
ataḥ śrī-kṛṣṇa-nāmādi
na bhaved grāhyam indriyaiḥ
sevonmukhe hi jihvādau
svayam eva sphuraty adaḥ

« Nul, par ses sens matériels émoussés, ne peut connaître Kṛṣṇa tel qu’Il est. Mais Il Se révèle à Ses dévots, satisfait de l’amour transcendantal qu’ils Lui montrent en Le servant. »

„Tompa anyagi érzékeivel senki sem értheti meg Kṛṣṇát, Ő azonban felfedi magát bhaktái előtt, mert nagyon elégedett transzcendentális szerető szolgálatukkal.”