TEXT 43
43. VERS
Texte
Szöveg
labhate paurva-dehikam
yatate ca tato bhūyaḥ
saṁsiddhau kuru-nandana
labhate paurva-dehikam
yatate ca tato bhūyaḥ
saṁsiddhau kuru-nandana
Synonyms
Szó szerinti jelentés
tatra: alors; tam: ce; buddhi-saṁyogam: ravivement de la conscience; labhate: retrouve; paurva-dehikam: du corps précédent; yatate: il s’efforce de; ca: aussi; tataḥ: ensuite; bhūyaḥ: encore; saṁsiddhau: pour la perfection; kuru-nandana: ô fils de Kuru.
tatra – ezután; tam – azt; buddhi-saṁyogam – a tudat újraéledését; labhate – visszanyeri; paurva-dehikam – az előző testből; yatate – törekszik; ca – is; tataḥ – ezután; bhūyaḥ – ismét; saṁsiddhau – a tökéletességre; kuru-nandana – ó, Kuru fia.
Translation
Fordítás
Alors, ô fils de Kuru, il recouvre la conscience divine acquise dans sa vie passée et reprend sa marche vers la perfection.
Ó, Kuru fia! Születése után ismét felébred benne előző életének isteni tudata, s a teljes siker érdekében újra fejlődni próbál.
Purport
Magyarázat
L’exemple du roi Bharata, qui lors de sa troisième naissance naquit dans la famille d’un brāhmaṇa, illustre bien ce que c’est que de naître dans une famille favorable pour reprendre le progrès spirituel interrompu. Bharata était l’empereur du monde. C’est, du reste, depuis son règne que les devas nomment la terre « Bhārata-varṣa », qui s’appelait jusqu’alors « Ilāvṛta-varṣa ». Bien qu’il fût jeune encore, l’empereur renonça au trône et se voua à la quête de la perfection spirituelle, sans toutefois l’atteindre. Il eut alors à renaître dans la famille d’un brāhmaṇa vertueux. Parce qu’il vivait toujours seul et ne parlait à personne, on le nomma Jaḍa Bharata. Un jour advint où le roi Rahūgaṇa découvrit en lui le plus grand des spiritualistes. Sa vie nous prouve qu’aucun effort n’est vain dans la voie spirituelle, la pratique du yoga, et que le Seigneur, par Sa grâce, donne au spiritualiste maintes et maintes occasions d’atteindre la perfection spirituelle.
Bharata király, aki harmadszorra egy kiváló brāhmaṇa családban született meg, jó példa arra, hogyan ébred fel újra az emberben az előző élet transzcendentális tudata. Az egész világ uralkodója volt, s a Földet, amelyet azelőtt Ilāvṛta-varṣának hívtak, az ő uralkodását követően nevezték el a félistenek Bhārata-varṣának. Az uralkodó fiatal korában visszavonult, hogy lelki tökéletességet érjen el, de nem járt sikerrel. Következő életében egy kiváló brāhmaṇa családjában született meg, s mivel mindig a magányt kereste és senkihez nem beszélt, Jaḍa Bharatának nevezték. Később aztán Rahūgaṇa király felismerte, hogy a legnagyobb transzcendentalisták közé tartozik. Életéből megtanulhatjuk, hogy a transzcendentális törekvés, a yoga gyakorlása sohasem hiábavaló. A transzcendentalista az Úr kegyéből újra és újra lehetőséget kap, hogy elérhesse a Kṛṣṇa-tudat teljes tökéletességét.