TEXT 2

2. VERS

Texte

Szöveg

yaṁ sannyāsam iti prāhur
yogaṁ taṁ viddhi pāṇḍava
na hy asannyasta-saṅkalpo
yogī bhavati kaścana

Synonyms

Szó szerinti jelentés

yam: ce que; sannyāsam: le renoncement; iti: ainsi; prāhuḥ: ils disent; yogam: s’unir au Suprême; tam: cela; viddhi: tu dois savoir; pāṇḍava: ô fils de Pāṇḍu; na: jamais; hi: certes; asannyasta: sans abandonner; saṅkalpaḥ: le désir de satisfaction personnelle; yogī: un spiritualiste mystique; bhavati: ne devient; kaścana: quiconque.

yam – amit; sannyāsam – lemondásnak; iti – így; prāhuḥ – mondanak; yogam – összekapcsolódásnak a Legfelsőbbel; tam – azt; viddhi – tudnod kell; pāṇḍava – ó, Pāṇḍu fia; na – sohasem; hi – bizony; asannyasta – le nem mondó; saṅkalpaḥ – a személyes elégedettségre irányuló vágyról; yogī – a misztikus transzcendentalista; bhavati – lesz; kaścana – bárki.

Translation

Fordítás

Sache, ô fils de Pāṇḍu, qu’on ne peut séparer le yoga, la communion avec l’Absolu, du renoncement, car nul ne peut devenir un yogī sans abandonner tout désir de jouissance matérielle.

Ó, Pāṇḍu fia! Tudnod kell, hogy amit lemondásnak nevezünk, az nem más, mint yoga, azaz összekapcsolódás a Legfelsőbbel, mert senki sem lehet yogī addig, míg le nem mond az érzékek kielégítésének vágyáról.

Purport

Magyarázat

Pratiquer le bhakti-yoga, ou le sannyāsa-yoga, c’est connaître sa nature essentielle et agir en conséquence. L’être vivant n’a pas d’identité indépendante séparée, car il constitue l’énergie marginale de Dieu. Prisonnier de l’énergie matérielle, il en subit le conditionnement, mais lorsqu’il est conscient de Kṛṣṇa, conscient de l’énergie spirituelle, il connaît son état naturel véritable. Lorsqu’il a la pleine connaissance, il renonce à tout plaisir matériel, à toute action intéressée. Tel est le renoncement des yogīs, le renoncement de ceux qui détachent les sens de leurs objets. Mais l’homme conscient de Kṛṣṇa est à la fois un sannyāsī et un yogī, car jamais il n’use de ses sens autrement que pour satisfaire Kṛṣṇa. C’est donc tout naturellement qu’il atteint le but du jñāna et du yoga – le savoir et la maîtrise des sens – alors que l’homme incapable de s’affranchir de son égocentrisme ne peut jamais rien tirer de ces pratiques.

Le véritable objectif de tout être est de renoncer à sa satisfaction propre pour chercher uniquement celle du Seigneur. Le dévot, par exemple, n’a aucun désir de jouissance personnelle. Il agit constamment pour le plaisir de l’Être Suprême. L’être ne pouvant demeurer inactif, celui qui ne connaît pas l’existence du Seigneur devra nécessairement agir pour sa satisfaction propre. Tous les objectifs seront donc parfaitement atteints si l’on pratique la conscience de Kṛṣṇa.

Az igazi sannyāsa-yoga vagy bhakti azt jelenti, hogy az embernek ismernie kell élőlényként betöltött eredeti helyzetét, s eszerint kell cselekednie. Az élőlénynek nincsen különálló, független azonossága; ő a Legfelsőbb határenergiájához tartozik. Amikor az anyagi energia csapdába ejti, feltételekhez kötötté válik, amikor azonban Kṛṣṇa-tudatú, vagyis tudatára ébred a lelki energiának, akkor visszakerül valódi és természetes létállapotába. A teljes tudással rendelkező éppen ezért felhagy minden anyagi érzékkielégítéssel, vagyis lemond minden érzékkielégítő cselekedetről. Ezt azok a yogīk gyakorolják, akik távol tartják érzékeiket az anyaggal való kapcsolattól. Annak azonban, aki Kṛṣṇa-tudatú, nincs alkalma érzékeit semmi olyasmivel lefoglalni, aminek nem Kṛṣṇa kielégítése a célja, ezért ő egyidejűleg sannyāsī és yogī is. A Kṛṣṇa-tudattal minden külön törekvés nélkül elérhető a különféle jñāna- és yoga-rendszerek által célul kitűzött tudás és érzékszabályozás is. Ha valaki képtelen abbahagyni az önző természetű tetteket, akkor sem a jñāna, sem a yoga nem használ. Az élőlény igazi célja nem más, mint hogy felhagyjon minden olyan tettel, melynek alapja az öncélú elégedettség megszerzése, valamint hogy készen álljon a Legfelsőbb vágyainak teljesítésére. A Kṛṣṇa-tudatú ember nem vágyik semmiféle önző élvezetre, hanem mindig a Legfelsőbb öröméért cselekszik. Mivel senki sem lehet tétlen, az, aki mit sem tud a Legfelsőbbről, csak saját boldogságára törekedhet. A Kṛṣṇa-tudat gyakorlásával azonban minden cél elérhető.