TEXT 20
20. VERS
Texte
Szöveg
nodvijet prāpya cāpriyam
sthira-buddhir asammūḍho
brahma-vid brahmaṇi sthitaḥ
nodvijet prāpya cāpriyam
sthira-buddhir asammūḍho
brahma-vid brahmaṇi sthitaḥ
Synonyms
Szó szerinti jelentés
na: jamais; prahṛṣyet: ne se réjouit; priyam: ce qui est agréable; prāpya: en obtenant; na: ne pas; udvijet: devient perturbé; prāpya: en obtenant; ca: aussi; apriyam: ce qui est désagréable; sthira-buddhiḥ: dont l’intelligence est fixée sur le soi; asammūḍhaḥ: sans égarement; brahma-vit: celui qui connaît parfaitement l’Absolu; brahmaṇi: dans la transcendance; sthitaḥ: situé.
na – sohasem; prahṛṣyet – örvendezik; priyam – a kellemeset; prāpya – elérve; na – nem; udvijet – izgatott lesz; prāpya – elérve; ca – is; apriyam – a kellemetlent; sthira-buddhiḥ – rendületlen értelmű; asammūḍhaḥ – nem zavarodott; brahma-vit – a Legfelsőbbet tökéletesen ismerő; brahmaṇi – a transzcendensben; sthitaḥ – van.
Translation
Fordítás
L’homme dont l’intelligence est fixée sur le soi, qui ne connaît pas l’égarement, qui n’exulte pas dans le bonheur et ne se lamente pas dans le malheur, qui possède la science de Dieu, a déjà atteint la transcendance.
Aki nem örvendezik, ha valami kellemes éri, s nem búsul a kellemetlenen, kinek értelme rendületlen, akit semmi nem téveszt meg, s aki ismeri az Istenről szóló tudományt, az már a transzcendensben állapodott meg.
Purport
Magyarázat
Ce verset décrit les traits caractéristiques de l’être qui a réalisé son identité spirituelle. En premier lieu, il s’est débarrassé de l’illusion qui l’incitait à penser que son corps et lui-même ne faisaient qu’un. Il sait parfaitement qu’il n’est pas ce corps de matière, mais un fragment de Dieu, la Personne Suprême. Il n’a donc pas tendance à se réjouir lorsqu’il obtient quelque bienfait matériel ou à se lamenter lorsqu’il perd quelque chose lié au corps. Cette égalité d’esprit a pour nom sthira-buddhi, l’intelligence du vrai moi. Grâce à elle, l’être réalisé ne commet jamais l’erreur d’identifier l’âme au corps, pas plus qu’il ne croit le corps permanent et l’âme inexistante. Ce savoir l’élève jusqu’à la connaissance parfaite de la science de la Vérité Absolue, dans Ses aspects de Brahman, Paramātmā et Bhagavān. Il connaît sa propre nature et ne cherche donc pas vainement à devenir lui-même l’Absolu. C’est ce qu’on appelle la réalisation du Brahman, ou la réalisation du soi. Cette conscience inébranlable est la conscience de Kṛṣṇa.
Ez a vers az önmegvalósítást elért ember jellemzőit írja le. Az első jellemvonása az, hogy nem téveszti meg a hamis testi azonosítás, azaz nem gondolja, hogy igazi énje az anyagi test. Tökéletesen tisztában van vele, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségének töredék része ő, s nem ez a test. Éppen ezért nem örül, ha megkap valamit, s nem bánkódik semmi olyan dolog elvesztése miatt, ami csak a testtel áll kapcsolatban. Az ilyen szilárd elmeállapotot hívják sthira-buddhinak, vagyis rendíthetetlen értelemnek. Őt tehát sohasem téveszti meg az a felfogás, mely szerint a durvafizikai test egyenlő a lélekkel. Nem fogadja el, hogy a test örökkévaló, és nem tagadja meg a lélek létezését. Ez a tudás olyan helyzetbe emeli, amelyben tökéletes ismerettel rendelkezik az Abszolút Igazság – azaz a Brahman, a Paramātmā és Bhagavān – tudományáról. Ily módon tökéletesen ismeri saját eredeti helyzetét, s nem próbál tévesen minden tekintetben eggyé válni a Legfelsőbbel. Ezt hívják a Brahman-szint elérésének, vagyis önmegvalósításnak, s ez a szilárd tudat a Kṛṣṇa-tudat.