TEXT 17
17. VERS
Texte
Szöveg
boddhavyaṁ ca vikarmaṇaḥ
akarmaṇaś ca boddhavyaṁ
gahanā karmaṇo gatiḥ
boddhavyaṁ ca vikarmaṇaḥ
akarmaṇaś ca boddhavyaṁ
gahanā karmaṇo gatiḥ
Synonyms
Szó szerinti jelentés
karmaṇaḥ: l’action; hi: certes; api: aussi; boddhavyam: devrait être comprise; boddhavyam: devrait être comprise; ca: aussi; vikarmaṇaḥ: l’action prohibée; akarmaṇaḥ: l’inaction; ca: aussi; boddhavyam: devrait être comprise; gahanā: très difficile; karmaṇaḥ: de l’action; gatiḥ: l’abord.
karmaṇaḥ – a tettről; hi – bizony; api – is; boddhavyam – meg kell érteni; boddhavyam – meg kell érteni; ca – szintén; vikarmaṇaḥ – a tiltott tettről; akarmaṇaḥ – a tétlenségről; ca – is; boddhavyam – meg kell érteni; gahanā – nagyon nehéz; karmaṇaḥ – a tettnek; gatiḥ – a folyamata.
Translation
Fordítás
La nature de l’action est fort complexe et difficile à comprendre. Il faut donc bien distinguer l’action légitime, l’action condamnable et l’inaction.
A cselekvés bonyolult témáját nagyon nehéz megérteni. Jól kell tudni ezért, hogy mi a tett, mi a tiltott tett, s mi a tétlenség.
Purport
Magyarázat
Quiconque est sérieusement déterminé à échapper aux griffes de la matière doit être capable de différencier l’action de l’inaction et des actes contraires aux Écritures. Ce sujet, fort complexe, demande une grande attention. Pour comprendre la conscience de Kṛṣṇa et le mode d’action qu’elle implique, il faut tout d’abord connaître la nature de la relation qui nous unit au Suprême, c’est-à-dire réaliser pleinement que tous les êtres sont Ses serviteurs éternels, et que l’on doit, par conséquent, agir dans la conscience de Kṛṣṇa.
C’est à cette conclusion que la Bhagavad-gītā nous amène. Toute interprétation contraire ne pourra que nous entraîner dans les domaines de l’action prohibée (vikarma). Il faut, pour bien comprendre cela, vivre au contact d’êtres pleinement conscients de Kṛṣṇa, et recevoir d’eux la clé du savoir – ce qui a même valeur que de la recevoir directement du Seigneur. Sinon, même le plus intelligent des hommes restera perplexe.
Ha valaki komolyan elhatározta, hogy megszabadul az anyagi kötelékektől, meg kell értenie, mi a különbség a cselekvés, a tétlenség és az önkényes tett között. Ez egy rendkívül nehéz téma, ezért meg kell próbálnunk elemezni a tettet, a visszahatást és a helytelen cselekvést. Ahhoz, hogy megértsük a Kṛṣṇa-tudatot és a cselekvés különféle fajtáit, meg kell ismernünk a Legfelsőbbhöz fűződő kapcsolatunkat. Aki ugyanis ismeretet szerez erről, az tökéletesen tudja, hogy minden élőlény az Úr örök szolgája, következésképpen mindenkinek Kṛṣṇa-tudatban kell cselekednie. Az egész Bhagavad-gītā ehhez a végkövetkeztetéshez vezet el. Minden más végkövetkeztetés, ami ellentétben áll ezzel a tudattal és a vele járó tettekkel, vikarma, azaz tiltott cselekedet. Ahhoz, hogy mindezt az ember megértse, a Kṛṣṇa-tudat hiteles szaktekintélyeinek társaságát kell keresnie. Tőlük kell eltanulnia a titkot, s ez ugyanolyan jó, mintha közvetlenül az Úrtól hallana róla. Aki nem így tesz, legyen bármilyen okos ember, csak összezavarodik.