TEXT 26

26. VERS

Texte

Szöveg

na buddhi-bhedaṁ janayed
ajñānāṁ karma-saṅginām
joṣayet sarva-karmāṇi
vidvān yuktaḥ samācaran

Synonyms

Szó szerinti jelentés

na: ne pas; buddhi-bhedam: trouble de l’intelligence; janayet: doit causer; ajñānām: des ignorants; karma-saṅginām: attachés aux fruits de leur travail; joṣayet: elle doit relier; sarva: tout; karmāṇi: travail; vidvān: une personne instruite; yuktaḥ: occupés; samācaran: à accomplir.

na – ne; buddhi-bhedam – értelemzavart; janayet – okozzon; ajñānām – az ostobának; karma-saṅginām – akik ragaszkodnak a gyümölcsöző tettekhez; joṣayet – kapcsoljon össze; sarva – minden; karmāṇi – tettet; vidvān – a tanult; yuktaḥ – elfoglalt; samācaran – gyakorolva.

Translation

Fordítás

Le sage avisé ne doit pas perturber les ignorants attachés aux fruits du devoir en les incitant à cesser de travailler. Au contraire, œuvrant dans un esprit de dévotion, il doit les engager à toutes sortes d’activités [pour développer progressivement leur conscience de Kṛṣṇa].

A bölcs, hogy ne zavarja meg az előírt kötelességek gyümölcséhez ragaszkodó tudatlanok elméjét, ne tétlenségre buzdítsa őket, hanem az odaadó szellemben [a Kṛṣṇa-tudat fokozatos kifejlesztése érdekében] végzett cselekvésre.

Purport

Magyarázat

Les rites, les sacrifices et tout ce dont nous entretiennent les Védas, y compris les directives concernant la façon d’agir au niveau matériel, sont destinés à nous faire comprendre Kṛṣṇa, le but ultime de l’existence: vedaiś ca sarvair aham eva vedyaḥ. Mais parce qu’elles ne connaissent rien, hormis la satisfaction des sens, les âmes conditionnées n’abordent les Védas que pour jouir de la matière. On peut néanmoins, par le biais des activités intéressées et du plaisir des sens réglementés par les Védas, développer progressivement la conscience de Kṛṣṇa. C’est pourquoi les âmes réalisées dans la conscience de Kṛṣṇa ne doivent pas perturber autrui, ni dans ses activités, ni dans sa compréhension des choses, mais plutôt agir de façon à montrer comment le résultat de toute action peut être utilisé au service de Kṛṣṇa. Le dévot éclairé doit, par ses actes, montrer à l’ignorant qui n’est préoccupé que de son seul plaisir comment il devrait se comporter. Bien qu’il ne faille pas troubler une telle personne dans ses activités, on peut, par contre, engager directement au service du Seigneur quiconque manifeste un peu d’ intérêt pour la conscience de Kṛṣṇa, sans qu’il y ait besoin de recourir aux autres voies védiques. L’homme qui connaît cette bonne fortune n’aura pas à observer les rites védiques, puisqu’en s’engageant dans la conscience de Kṛṣṇa, il obtiendra de toute façon tous les résultats que lui aurait conféré l’exécution de ses devoirs prescrits.

Vedaiś ca sarvair aham eva vedyaḥ. Ez valamennyi védikus szertartás végső célja. Minden szertartás, áldozat és minden más, amelyről a Védák írnak – beleértve az anyagi cselekedetekre vonatkozó utasításokat is – arra szolgál, hogy az emberek megértsék Kṛṣṇát, az élet végső célját. Ám a feltételekhez kötött lelkek az érzékkielégítésen kívül nem ismernek más célt, ezért csupán az érzékkielégítés érdekében tanulmányozzák a Védákat. A védikus szertartások által szabályozott gyümölcsöző tetteken és érzékkielégítésen keresztül azonban az ember fokozatosan felemelkedhet a Kṛṣṇa-tudatig. A Kṛṣṇa-tudatú, önmegvalósított léleknek tehát nem szabad megzavarnia mások tetteit vagy felfogását, hanem saját cselekedeteivel kell megmutatnia, hogyan lehet minden munka eredményét Kṛṣṇa szolgálatának szentelni. A tanult Kṛṣṇa-tudatú embernek úgy kell végeznie tetteit, hogy az érzékkielégítésre törekvő tudatlanok elsajátíthassák tőle a helyes cselekvés és viselkedés módját. Noha a tudatlant nem szabad tetteiben megzavarni, a Kṛṣṇa-tudatban kicsit fejlettebb embert már közvetlenül az Úr szolgálatával is meg lehet bízni, anélkül, hogy más védikus előírásokat kellene követnie. E szerencsés embernek nem kell elvégeznie a védikus szertartásokat, mert a közvetlen Kṛṣṇa-tudat révén elérheti mindazt az eredményt, amit előírt kötelességei teljesítésével érne el.