TEXT 15
15. VERS
Texte
Szöveg
satyaṁ priya-hitaṁ ca yat
svādhyāyābhyasanaṁ caiva
vāṅ-mayaṁ tapa ucyate
satyaṁ priya-hitaṁ ca yat
svādhyāyābhyasanaṁ caiva
vāṅ-mayaṁ tapa ucyate
Synonyms
Szó szerinti jelentés
anudvega-karam: qui ne perturbent pas; vākyam: des mots; satyam: vrais; priya: chers; hitam: bénéfiques; ca: aussi; yat: qui; svādhyāya: de l’étude des Védas; abhyasanam: la pratique; ca: aussi; eva: certes; vāṅmayam: de la voix; tapaḥ: l’austérité; ucyate: est dit être.
anudvega-karam – nem felzaklató; vākyam – szavak; satyam – igaz; priya – kedves; hitam – jóakaró; ca – is; yat – ami; svādhyāya – a Védák tanulmányozása; abhyasanam – gyakorlás; ca – is; eva – bizony; vāk-mayam – a beszédnek; tapaḥ – a fegyelmezése; ucyate – úgy mondják.
Translation
Fordítás
User d’un langage vrai, plaisant, bénéfique, qui ne perturbe pas autrui, et réciter assidûment les Védas, telles sont les austérités du verbe.
A beszéd fegyelmezése abból áll, hogy az ember igazmondó, kedvesen, jóakaróan szól, másokat nem zaklat fel, és rendszeresen idézi a védikus irodalmat.
Purport
Magyarázat
On doit s’abstenir d’user de paroles qui dérangent le mental d’autrui. Un précepteur peut naturellement instruire ses élèves de certaines vérités qu’il ne dira pas à d’autres si cela doit les perturber. Tel est l’un des aspects de l’ascèse du verbe. Mais il faut également s’abstenir de proférer des inepties. Celui qui prend la parole dans un cercle de spiritualistes doit appuyer ses dires sur les Écritures, qu’il citera immédiatement pour confirmer ce qu’il enseigne. Ses propos doivent également être plaisants à l’oreille. Ces échanges seront alors pour tous un grand bienfait et contribueront à faire progresser la société humaine. Il existe une infinité d’Écrits védiques qu’il nous faudrait étudier. Tout cela procède de l’ascèse du verbe.
Nem szabad semmi olyat mondanunk, ami felkavarhat másokat. A tanítványait oktató tanár természetesen kimondhatja az igazságot a tanítás érdekében, másokhoz azonban nem szabad így beszélnie, mert ezzel megzavarná őket. Ez a beszéd fegyelmezése. Ehhez az is hozzátartozik, hogy nem szabad ostobaságot mondanunk. Ha valaki olyanok társaságában beszél, akik a lelki életet gyakorolják, állításait alá kell támasztania az írásokból vett idézetekkel. Szavai igazának bizonyítékául mindig tudnia kell azonnal idézni a megfelelő szentírásokat. Az ilyen beszéd ugyanakkor a fülnek is legyen nagyon kellemes. Ha valaki így beszél, az neki magának is a javára válik, és az emberi társadalom felemelkedését is elősegíti. A védikus irodalom határtalan, s nekünk tanulmányoznunk kell ezeket az írásokat. Ezt nevezik a beszéd fegyelmezésének.