TEXT 20
20. VERS
Tekst
Szöveg
nodvijet prāpya cāpriyam
sthira-buddhir asammūḍho
brahma-vid brahmaṇi sthitaḥ
nodvijet prāpya cāpriyam
sthira-buddhir asammūḍho
brahma-vid brahmaṇi sthitaḥ
Synonyms
Szó szerinti jelentés
na — mitte kunagi; prahṛṣyet — rõõmustab; priyam — meeldivat; prāpya — saavutades; na — ei; udvijet — laseb häirida; prāpya — saavutades; ca — samuti; apriyam — ebameeldivat; sthira-buddhiḥ — kindlameelne; asammūḍhaḥ — häirimatu; brahma-vit — see, kes omab Kõigekõrgemast täielikke teadmisi; brahmaṇi — transtsendentaalsuses; sthitaḥ — asetsev.
na – sohasem; prahṛṣyet – örvendezik; priyam – a kellemeset; prāpya – elérve; na – nem; udvijet – izgatott lesz; prāpya – elérve; ca – is; apriyam – a kellemetlent; sthira-buddhiḥ – rendületlen értelmű; asammūḍhaḥ – nem zavarodott; brahma-vit – a Legfelsőbbet tökéletesen ismerő; brahmaṇi – a transzcendensben; sthitaḥ – van.
Translation
Fordítás
Inimene, kes ei rõõmusta, kogedes midagi meeldivat, ega kurvasta, kogedes midagi ebameeldivat, kes on kindlameelne ja häirimatu ning tunneb teadust Jumalast, viibib juba transtsendentaalses maailmas.
Aki nem örvendezik, ha valami kellemes éri, s nem búsul a kellemetlenen, kinek értelme rendületlen, akit semmi nem téveszt meg, s aki ismeri az Istenről szóló tudományt, az már a transzcendensben állapodott meg.
Purport
Magyarázat
Antud värsis antakse eneseteadvustamiseni jõudnud inimese kirjeldus. Tema esimene tunnus on see, et ta ei samasta end ekslikult oma kehaga. Eneseteadvustamiseni jõudnud inimene teab täpselt, et ta ei ole mitte see keha, vaid Jumala Kõrgeima Isiksuse fragmentaarne osake. Seetõttu ei rõõmusta ta millegi saavutamise üle ega kurvasta millegi kehalise kaotamise pärast. Seda mõistuse häirimatut seisundit nimetatakse sthira-buddhiks ehk kindlameelseks arukuseks. Selline inimene ei satu enam segadusse, pidades jämedakoelist materiaalset keha ekslikult hingeks; ta mõistab praeguse keha ajalikkust ega jäta hinge tähelepanuta. Selline arusaam tõstab ta Absoluutset Tõde puudutava teaduse täieliku mõistmise tasandile, kus ta mõistab nii Brahmanit, Paramātmāt kui ka Bhagavāni. Ta teab täpselt oma algolemuslikku positsiooni ega püüa üheski mõttes ekslikult Kõigekõrgemaga üheks saada. Seda nimetatakse Brahmani teadvustamiseks ehk eneseteadvustamiseks ning sellist häirimatut teadvust nimetatakse Kṛṣṇa teadvuseks.
Ez a vers az önmegvalósítást elért ember jellemzőit írja le. Az első jellemvonása az, hogy nem téveszti meg a hamis testi azonosítás, azaz nem gondolja, hogy igazi énje az anyagi test. Tökéletesen tisztában van vele, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségének töredék része ő, s nem ez a test. Éppen ezért nem örül, ha megkap valamit, s nem bánkódik semmi olyan dolog elvesztése miatt, ami csak a testtel áll kapcsolatban. Az ilyen szilárd elmeállapotot hívják sthira-buddhinak, vagyis rendíthetetlen értelemnek. Őt tehát sohasem téveszti meg az a felfogás, mely szerint a durvafizikai test egyenlő a lélekkel. Nem fogadja el, hogy a test örökkévaló, és nem tagadja meg a lélek létezését. Ez a tudás olyan helyzetbe emeli, amelyben tökéletes ismerettel rendelkezik az Abszolút Igazság – azaz a Brahman, a Paramātmā és Bhagavān – tudományáról. Ily módon tökéletesen ismeri saját eredeti helyzetét, s nem próbál tévesen minden tekintetben eggyé válni a Legfelsőbbel. Ezt hívják a Brahman-szint elérésének, vagyis önmegvalósításnak, s ez a szilárd tudat a Kṛṣṇa-tudat.