TEXT 18
18. VERS
Tekst
Szöveg
brāhmaṇe gavi hastini
śuni caiva śva-pāke ca
paṇḍitāḥ sama-darśinaḥ
brāhmaṇe gavi hastini
śuni caiva śva-pāke ca
paṇḍitāḥ sama-darśinaḥ
Synonyms
Szó szerinti jelentés
vidyā — haridusega; vinaya — ja vagurusega; sampanne — täielikult varustatud; brāhmaṇe — brāhmaṇas; gavi — lehmas; hastini — elevandis; śuni — koeras; ca — ja; eva — kindlasti; śva-pāke — koerasööjas (tsiviliseerimatus inimeses); ca — vastavalt; paṇḍitāḥ — need, kes on targad; sama- darśinaḥ — kes vaatavad võrdse pilguga.
vidyā – a műveltséggel; vinaya – és kedvességgel; sampanne – teljes mértékben rendelkező; brāhmaṇe – brāhmaṇára; gavi – a tehénre; hastini – az elefántra; śuni – a kutyára; ca – és; eva – bizony; śva-pāke – a kutyaevőre (a kaszton kívülire); ca – külön-külön; paṇḍitāḥ – a bölcsek; sama-darśinaḥ – ugyanúgy tekintenek.
Translation
Fordítás
Alandlikud targad, kes omavad tõelisi teadmisi, vaatavad võrdse pilguga nii õpetatud ja vagurat brāhmaṇat, lehma, elevanti, koera kui ka koerasööjat [tsiviliseerimatut inimest].
Az alázatos bölcsek igaz tudásuk révén ugyanúgy tekintenek a tanult és szelíd brāhmaṇára, a tehénre, az elefántra, a kutyára és a kutyaevőre [a kaszton kívülire] is.
Purport
Magyarázat
Kṛṣṇa teadvuses viibiv inimene ei tee vahet elusolendite erinevate liikide või kastide vahel. Brāhmaṇa ja tsiviliseerimatu inimene on ühiskondlikust vaatenurgast erinevad; koer, lehm ja elevant on erinevad oma liigilise kuuluvuse poolest, kuid õpetatud transtsendentalisti jaoks on kõik need erinevused tähtsusetud. Seda seepärast, et ta mõistab elusolendite suhteid Kõigekõrgemaga ning et Paramātmā näol viibib Kõigekõrgem Jumal Oma täieliku ekspansioonina iga elusolendi südames. Selline arusaam Kõigekõrgemast on tõeline tarkus. Mis puutub erinevate kastide ja liikide esindajatesse, siis suhtub Jumal kõikidesse elusolenditesse võrdselt armulikult. Jumal suhtub igasse elusolendisse kui Oma sõpra, kuid säilitab Paramātmā positsiooni, mis ei sõltu tingimustest, milles elusolend viibib. Paramātmāna on Jumal kohalolev nii tsiviliseerimatus inimeses kui ka brāhmaṇas, ehkki nende kehad pole samasugused. Kehad on materiaalse looduse erinevate guṇade materiaalne toodang, kuid hing ja Ülihing kehas omavad samu vaimseid omadusi. Hinge ja Ülihinge omaduste sarnasus ei tähenda siiski veel seda, et nad omaksid neid samal määral. Individuaalne hing viibib ainult ühes kehas, samal ajal kui Paramātmā viibib igas kehas. Kṛṣṇa teadvuses viibiv inimene omab sellest täielikke teadmisi ja vaatab seetõttu kõiki elusolendeid võrdse pilguga. Hing ja Ülihing omavad mõlemad teadvust, on igavesed ja täis õndsust. Kuid erinevus seisneb selles, et individuaalse hinge teadvus piirdub ühe kehaga, samas kui Ülihing omab teadvust kõikides kehades. Ülihing viibib ühegi erandita kõikides kehades.
A Kṛṣṇa-tudatú ember nem tesz semmilyen különbséget a fajok vagy kasztok között. A brāhmaṇa és a kaszton kívüli ember társadalmi szemszögből különbözhet egymástól, s a kutya, a tehén vagy az elefánt is a fajtáját tekintve, ám a művelt transzcendentalista számára ezek a testi különbségek nem jelentenek semmit. Ennek az az oka, hogy valamennyien kapcsolatban állnak a Legfelsőbbel, hiszen a Legfelsőbb Úr Paramātmāként, saját teljes részeként mindenki szívében jelen van. Ha ezt megértjük, igazi tudásra teszünk szert. Ami pedig a különféle fajokban vagy kasztokban megszülető testeket illeti, az Úr mindenkihez egyformán kedves, mert minden élőlényt a barátjának tekint, ám mindig megmarad Paramātmānak, függetlenül az élőlények körülményeitől. Az Úr Paramātmāként jelen van a kaszton kívüli és a brāhmaṇa szívében is, noha e két test különbözik egymástól. A testek az anyagi természet különféle kötőerőinek anyagi termékei, ám a testen belüli lélek és a Felsőlélek egyaránt lelki természetű. A kettőjük között fennálló minőségi hasonlóság azonban nem teszi őket mennyiség szempontjából is egyenlővé, mivel az egyéni lélek csak egy adott testben van jelen, míg a Paramātmā minden testben ott lakozik. A Kṛṣṇa-tudatú ember tökéletesen tisztában van ezzel, ezért hát valóban művelt, s mindenkit egyenlőnek lát. A lélek és a Felsőlélek közös jellemzője, hogy mindkettő tudattal rendelkezik, örökkévaló és boldogsággal teli. A különbség annyi közöttük, hogy az egyéni lélek tudata csak a test korlátolt hatáskörére terjed ki, míg a Felsőléleké minden testre. Ő tehát valamennyi testben jelen van, megkülönböztetés nélkül.