Skip to main content

TEXT 30

30. VERS

Tekst

Szöveg

mayi sarvāṇi karmāṇi
sannyasyādhyātma-cetasā
nirāśīr nirmamo bhūtvā
yudhyasva vigata-jvaraḥ
mayi sarvāṇi karmāṇi
sannyasyādhyātma-cetasā
nirāśīr nirmamo bhūtvā
yudhyasva vigata-jvaraḥ

Synonyms

Szó szerinti jelentés

mayi — Minule; sarvāṇi — kõikvõimalikke; karmāṇi — tegevusi; sannyasya — loovutades täielikult; adhyātma — täie teadmisega Enese olemusest; cetasā — teadvuse läbi; nirāśīḥ — ihaldamata kasu; nirmamaḥ — omanditundeta; bhūtvā — olles sedasi; yudhyasva — võitle; vigata-jvaraḥ — mitte tardunud olles.

mayi – Nekem; sarvāṇi – mindenféle; karmāṇi – tetteket; sannyasya – teljesen feladva; adhyātma – az önvalót teljesen ismerő; cetasā – tudattal; nirāśīḥ – haszonvágy nélkülivé; nirmamaḥ – birtoklásvágy nélkülivé; bhūtvā – válva; yudhyasva – harcolj; vigata-jvaraḥ – csüggedés nélkül.

Translation

Fordítás

Seepärast, oo, Arjuna, ära seisa ükskõikselt paigal, vaid astu Mind täielikult teadvustades võitlusse. Pühenda kõik oma tegevused Mulle, soovimata midagi omandada või kasu lõigata.

Ó, Arjuna! Harcolj hát minden tettedet Nekem áldozva, a Rólam szóló teljes tudás birtokában, haszonra nem vágyva, semmit sem tekintve a tulajdonodnak, csüggedés nélkül!

Purport

Magyarázat

See värss toob selgelt välja „Bhagavad-gītā" eesmärgi. Jumal annab meile siin juhenduse, et me peaksime alati viibima Kṛṣṇa teadvuses, täitmaks oma kohustusi justkui sõjaväes viibides. Taoline juhendus võib teha meile asjad küll natuke raskemaks, kuid sellegipoolest peab igaüks täitma oma kohustusi, sõltudes Kṛṣṇast, sest selline on elusolendi algolemuslik positsioon. Elusolend ei saa olla õnnelik, kui ta ei tegutse kooskõlas Kõigekõrgema Jumalaga, sest oma igaveses algolemuslikus positsioonis allub elusolend Jumala soovidele. Seepärast käskis Śrī Kṛṣṇa Arjunat võitlusse astuda, nagu oleks Ta olnud sõjaväekomandör. Kõigekõrgema Jumala hea tahte nimel tuleb ohverdada kõik ning täita samal ajal oma ettekirjutatud kohustusi, soovimata midagi omandada. Arjuna ei pidanud Jumala korralduse üle järele mõtlema – ta pidi seda lihtsalt täitma. Kõigekõrgem Jumal on kõikide hingede hing ning seepärast isiksust, kes toetub kõiges ainult ja täielikult Kõigekõrgemale Jumalale, mõtlemata omaenese huvidele, ehk teisisõnu öeldes seda, kes viibib täielikus Kṛṣṇa teadvuses, nimetatakse adhyātma- cetasiks. Sõna nirāśīḥ tähendab, et inimene peab tegutsema vastavalt oma õpetaja korraldustele, lootmata oma tegevuse vilju nautida. Kassapidaja võib oma tööandja jaoks lugeda üle miljoneid dollareid, kuid endale kuuluvaks ei pea ta sellest sentigi. Samamoodi tuleb mõista, et tegelikult ei kuulu selles maailmas mitte kellelegi mitte midagi. Kõik kuulub Kõigekõrgemale Jumalale. See on sõna mayi ehk „Mulle" tegelik tähendus. Ning kui inimene toimib sellisel Kṛṣṇa teadvuse tasandil viibides, siis kindlasti ei pea ta ennast millegi omanikuks. Sellist teadvuse tasandit nimetatakse nirmamaks, mis tähendab „mitte midagi ei kuulu mulle". Sellist karmi korraldust tuleb täita tõrkumata, mõtlemata oma niinimetatud sugulastele, kes eksisteerivad vaid keha suhtes. Sel viisil võib inimene saada vigata- jvaraks ehk rahutusest ja tardumusest vabaks isiksuseks. Igaühel on vastavalt oma omadustele ja positsioonile teatud kohustused ning kõiki neid kohustusi saab täita Kṛṣṇa teadvuses, nagu seda eespool on kirjeldatud. Sedasi jõutakse vabanemise teele.

Ez a vers világosan tükrözi a Bhagavad-gītā mondanivalóját. Az Úr utasítása az, hogy váljunk teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá, s végezzük kötelességünket katonás szigorral. Az efféle parancs talán megnehezíti a dolgunkat, ám kötelességeinket ennek ellenére végre kell hajtanunk, teljes mértékben Kṛṣṇára bízva magunkat, hiszen ez az élőlény eredeti helyzete. Az élőlény nem lehet boldog, ha nem működik együtt a Legfelsőbb Úrral, mert örök helyzete alapján az Ő kívánságainak kell eleget tennie. Śrī Kṛṣṇa ezért mint hadvezére utasította Arjunát a harcra. Az embernek mindent fel kell áldoznia annak érdekében, hogy a Legfelsőbb Úr legjobb akarata érvényesüljön, s egyben előírt kötelességeit is teljesítenie kell, anélkül hogy bármi fölött birtokjogot követelne. Arjunának nem kellett gondolkoznia az Úr parancsán – csupán végre kellett hajtania azt. A Legfelsőbb Úr a lelke minden léleknek, ezért aki saját magával nem törődve teljesen és egyedül a Legfelsőbbre bízza magát – más szóval teljesen Kṛṣṇa-tudatú –, azt adhyātma-cetasnak nevezik. A nirāśīḥ szó azt jelenti, hogy az embernek a mester utasításai szerint kell cselekednie, ám nem szabad a munka gyümölcsére vágynia. Egy pénztáros több millió forintot számol meg munkaadójának anélkül, hogy akár egy fillérre is igényt tartana belőle. Ehhez hasonlóan meg kell értenünk, hogy ebben a világban minden a Legfelsőbb Úré, és semmi sem tartozik az egyénhez. Ez a mayi – „Nekem” – szó igazi tartalma. Ha valaki ilyen Kṛṣṇa-tudatban cselekszik, az egész biztosan nem követel magának semmit. Ezt a fajta tudatot hívják nirmamának („semmi sem az enyém”). És ha valaki vonakodna végrehajtani egy ilyen szigorú parancsot – amely nem veszi tekintetbe a test úgynevezett rokoni kötelékeit –, le kell vetkőznie vonakodását. Ily módon válhat valaki vigata-jvarává, olyan emberré, akinek elméje nem ég lázban, ugyanakkor nem is hajlamos a csüggedésre. Tulajdonságai és helyzete szerint mindenkinek végeznie kell egy bizonyos fajta munkát, s ahogyan ez a vers írja, e kötelességeknek Kṛṣṇa-tudatban is eleget lehet tenni. Ez vezeti az embert a felszabadulás útjára.