TEXT 29
29. VERS
Tekst
Szöveg
sajjante guṇa-karmasu
tān akṛtsna-vido mandān
kṛtsna-vin na vicālayet
sajjante guṇa-karmasu
tān akṛtsna-vido mandān
kṛtsna-vin na vicālayet
Synonyms
Szó szerinti jelentés
prakṛteḥ — materiaalse looduse; guṇa — guṇade poolt; sammūḍhāḥ — petetud enese mateeriaga samastamise tõttu; sajjante — nad seovad end; guṇa-karmasu — materiaalsetes tegevustes; tān — neid; akṛtsna-vidaḥ — vähese teadmistepagasiga inimesed; mandān — laisad mõistmaks eneseteadvustamise olemust; kṛtsna-vit — see, kes omab tegelikke teadmisi; na — ei; vicālayet — peaks püüdma segada.
prakṛteḥ – az anyagi természetnek; guṇa – a kötőerői által; sammūḍhāḥ – az anyagi azonosítás által megtévesztettek; sajjante – merülnek; guṇa-karmasu – anyagi tettekbe; tān – azokat; akṛtsna-vidaḥ – a csekély tudással rendelkezők; mandān – az önmegvalósítás megértésére lustákat; kṛtsna-vit – aki valódi tudással rendelkezik; na – ne; vicālayet – próbálja megzavarni.
Translation
Fordítás
Materiaalse looduse guṇade poolt segadusse aetuna, rakendavad teadmatuses viibivad inimesed end täielikult materiaalsetesse tegevustesse ja kiinduvad neisse. Kuid need, kes on arukad, ei tohiks neid sellegipoolest häirida, ehkki nende poolt täidetavad kohustused ei oma nende teadmatuse tõttu kuigi suurt väärtust.
Az ostobák az anyagi természet kötőerőitől megtévesztve anyagi tettekbe merülnek, s azok rabjaivá válnak. Tudatlanságuk következtében tetteik alsóbbrendűek, ám a bölcsnek mégsem szabad megzavarnia őket.
Purport
Magyarázat
Inimesed, kes ei oma teadmisi, samastavad end ekslikult läbinisti materialistliku teadvusega ja omavad suurt hulka materiaalseid määratlusi. See keha on materiaalse looduse kingitus. Neid, kelle teadvus asub liialt tugevasti kehalistes arusaamades, nimetatakse mandadeks ehk laiskadeks inimesteks, kes ei mõista vaimset hinge. Teadmisteta inimesed peavad oma keha iseendaks ning tunnistavad sugulastena oma kehalisi sugulasi. Nende kummardamisobjektiks on maa, kus nad oma praeguse keha on omandanud, ning nad arvavad, et religioossed rituaalid eksisteerivad vaid rituaalide eneste pärast. Ühiskondlik töö, rahvuslus ja altruism on vaid mõningad selliste materialistliku meelestatusega inimeste tegevused. Kehaliste arusaamade mõju all on nad alati hõivatud materiaalsete tegevustega, vaimne eneseteadvustamine on nende jaoks vaid müüt, millest nad ei huvitu. Vaimses elus valgustunud inimesed ei tohiks aga selliseid läbinisti materialistlikke inimesi siiski segada. Parem on jätkata vaikselt oma vaimseid tegevusi. Sellistele segaduses viibivatele inimestele võib püüda õpetada vaid esmaste moraaliprintsiipide (näiteks vägivallast loobumise) järgimist ja materiaalselt häid tegevusi.
A tudatlan emberek tévesen a durvaanyagi tudattal azonosulnak, s mindenféle anyagi címkékben gondolkodnak. Ez a test az anyagi természet ajándéka. Aki túlságosan ragaszkodik a testi tudathoz, azt mandának, lustának nevezik, aki mit sem tud a lélekről. A tudatlanok a testüknek hiszik magukat, ezért a testükkel kapcsolatban állókat rokonaiknak tekintik, az országot, ahol ezt a testet kapták, imádatra méltónak tartják, s azt hiszik, hogy a vallásos szertartások formaságai jelentik a végső célt. Az ilyen anyagi címkékben gondolkodó emberek tetteit a társadalomért végzett munka, a nacionalizmus és az altruizmus jellemzik. E megjelölésektől megtévesztve mindig anyagi síkon tevékenykednek. A lelki önmegvalósítás számukra csupán mítosz, ezért nem is érdekli őket. Azoknak azonban, akik megvilágosodtak a lelki életben, nem szabad megzavarniuk az anyagba merült embereket – jobb, ha csupán csendben végzik tovább saját lelki tevékenységüket. Ezek a megtévesztett emberek néha még olyan magasrendű erkölcsi alapelvekkel is foglalkoznak, mint az erőszaknélküliség és a többi hasonló, anyagi szempontból jótékony tett.
Inimesed, kes ei oma teadmisi, ei oska hinnata Kṛṣṇa teadvuses töötamist ning seepärast annab Jumal Kṛṣṇa meile soovituse neid mitte häirida, sest sellega raiskame vaid kasutult oma väärtuslikku aega. Kuid Jumala pühendunud on armulikumad kui Jumal Ise, sest nad mõistavad Jumala eesmärke. Seepärast on nad valmis võtma enda peale kõikvõimalikke riske ja püüavad läheneda isegi teadmisteta inimestele, et üritada neid rakendada Kṛṣṇa teadvuse tegevustesse, mis on igale elusolendile hädavajalikud.
A tudatlanok nem képesek méltányolni a Kṛṣṇa-tudatú tetteket, ezért az Úr Kṛṣṇa arra utasít bennünket, hogy ne zavarjuk őket, ne vesztegessük az időnket fölöslegesen. Az Úr bhaktái azonban még Nála is kegyesebbek, mert megértik szándékát. Emiatt aztán vállalnak minden veszélyt, még azt is, hogy odamennek a tudatlanokhoz, s megpróbálják rávenni őket a Kṛṣṇa-tudatú tettekre, amelyek feltétlenül szükségesek az emberi lény számára.