KAHEKSATEISTKÜMNES PEATÜKK
TIZENNYOLCADIK FEJEZET
Järeldus — loobumuse täiuslikkus
Végkövetkeztetés – a tökéletes lemondás
- TEXT 1:
- Arjuna ütles: Oo, tugevakäeline deemon Keśī tapja, oo, meelte valitseja, ma soovin mõista loobumuse [tyāga] ja loobumusliku elukorralduse [sannyāsa] eesmärki.
- 1. VERS:
- Arjuna így szólt: Ó, erős karú, ó, Keśī démon legyőzője, érzékek Ura, szeretném megérteni a lemondás [tyāga] és a lemondott életrend [sannyāsa] célját!
- TEXT 2:
- Jumala Kõrgeim Isiksus vastas: Suured õpetatud isiksused nimetavad loobumuslikuks elukorralduseks [sannyāsaks] loobumist tegevustest, mis lähtuvad materiaalsetest ihadest. Ning kõikide tegevuste tulemustest loobumist nimetavad targad loobumuseks [tyāgaks].
- 2. VERS:
- Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: A nagy tudású bölcsek lemondott életrendnek [sannyāsának] nevezik azt, amikor az ember felhagy az anyagi vággyal végzett tettekkel, míg ha tettei gyümölcséről mond le, azt lemondásnak [tyāgának] hívják.
- TEXT 3:
- Mõned õpetatud isiksused kuulutavad, et kõik resultaatidele suunatud tegevused tuleb hüljata kui valed tegevused, samas kui teised targad kinnitavad, et ohverdusi, annetusi ja askeese ei tohi kunagi hüljata.
- 3. VERS:
- Némely tanult ember úgy véli, hogy mindenfajta gyümölcsöző tett rossz, ezért fel kell hagyni velük, míg más bölcsek azt állítják, hogy az áldozat, adományozás és vezeklés tetteivel sohasem szabad felhagyni.
- TEXT 4:
- Oo, parim Bhāratatest, kuula nüüd Minu otsust loobumuse kohta. Oo, sina, kes sa oled kui tiiger inimeste seas, pühakirjades kuulutatakse, et loobumus jaguneb kolme kategooriasse.
- 4. VERS:
- Ó, legkiválóbb Bhārata, halld most az Én véleményem a lemondásról! Ó, tigris az emberek között, az írások háromféle lemondásról tesznek említést.
- TEXT 5:
- Ohverdustest, annetustest ja askeesidest ei tule loobuda. Neid peab jätkama. Tõepoolest, ohverdused, annetused ja askeesid puhastavad isegi suuri hingi.
- 5. VERS:
- Az áldozás, adományozás és vezeklés tetteivel nem szabad felhagyni; mindig végre kell hajtani azokat, hiszen mindhárom tisztítóan hat még a nagy lelkekre is.
- TEXT 6:
- Oo, Pṛthā poeg, kõiki neid tegevusi tuleb sooritada vabana kiindumustest ja ootamata nende tulemusi. Neid tuleb teha kohusetundest. Selline on Minu lõplik seisukoht.
- 6. VERS:
- Ó, Pṛthā fia! Mindezt ragaszkodás nélkül, az eredményre nem vágyakozva, kötelességből kell végrehajtani. Ez az Én végső véleményem.
- TEXT 7:
- Ettekirjutatud kohustustest ei tohi kunagi loobuda. Kui inimene illusiooni tõttu oma ettekirjutatud kohustuste täitmisest loobub, tunnistatakse tema loobumus teadmatuse guṇasse kuuluvaks.
- 7. VERS:
- Az előírt kötelességekkel sohasem szabad felhagyni. Ha valaki az illúziótól megtévesztve mégis megválik tőlük, lemondását a tudatlanság kötőerejébe sorolják.
- TEXT 8:
- Sellise inimese loobumus, kes hülgab ettekirjutatud kohustuste täitmise hirmust kehaliste ebamugavuste ees või sellepärast, et see on liialt vaevarikas, kuulub kire guṇasse. Sellisel moel toimimine ei aita kunagi kellelgi loobumuses edasi areneda.
- 8. VERS:
- Aki amiatt hagy fel előírt kötelességeivel, mert a testi kényelmetlenségtől tart, vagy mert fáradságosnak ítéli őket, annak lemondása a szenvedély kötőerejében van. Az ilyen tett sohasem vezet fejlődéshez a lemondás terén.
- TEXT 9:
- Oo, Arjuna, kui inimene täidab oma ettekirjutatud kohustusi vaid sellepärast, et ta on kohustatud neid täitma, ning loobub kõikidest materiaalsetest suhetest ega kiindu oma töö viljadesse, tuleb tema loobumust pidada vooruse guṇasse kuuluvaks.
- 9. VERS:
- Ó, Arjuna, aki csak azért hajtja végre előírt kötelességét, mert annak úgy kell lennie, aki megválik minden anyagi kapcsolattól, s aki nem ragaszkodik többé a tett gyümölcseihez, annak lemondása a jóság minőségébe tartozik.
- TEXT 10:
- Arukas loobuja viibib vooruse guṇas ning ta ei vihka ebasoodsat tööd ega ole ka kiindunud soodsasse töösse. Tal pole töö suhtes mingeid kahtlusi.
- 10. VERS:
- A jóság kötőerejében élő, intelligens lemondó nem gyűlöli a kedvezőtlen cselekedeteket, de a kedvezőekhez sem ragaszkodik, s nincsenek kétségei a tetteket illetően.
- TEXT 11:
- Kõikidest tegevustest loobumine pole kehastunud hingele tõesti mitte võimalik. Kuid seda, kes on loobunud oma töö viljadest, nimetatakse tõeliselt loobunuks.
- 11. VERS:
- A megtestesült lélek valójában képtelen minden tettől megválni. Ezért mondják, hogy az igazi lemondás az, ha valaki a tettei gyümölcséről mond le.
- TEXT 12:
- See, kes pole elanud loobumuslikku elu, on pärast surma sunnitud kogema oma tegude kolme liiki vilju – ihaldatuid, mitteihaldatuid ning nende vahepeale jäävaid. Kuid need, kes on järginud loobumuslikku elukorraldust, on vabad tegude järelmõjudest, mille all kannatada või mida nautida.
- 12. VERS:
- Aki nem gyakorol lemondást, annak tettei háromféle gyümölcsöt teremnek a halála után: kedvezőt, kedvezőtlent és a kettő keverékét. A lemondott rendben élőkre azonban nem vár sem szenvedést, sem élvezetet hozó eredmény.
- TEXT 14:
- Tegevuspaik [keha], tegevuse sooritaja, erinevad meeled, mitmesugused jõupingutused ja lõpuks Ülihing – need on tegevuse viis tegurit.
- 14. VERS:
- A cselekvés helyszíne [a test], a végrehajtója, a különböző érzékek, a törekvés különféle fajtái és végül a Felsőlélek – ezek alkotják a tett öt tényezőjét.
- TEXT 16:
- Seepärast ei ole see, kes peab ennast tegevuste ainsaks sooritajaks, arvestamata nimetatud viit tegurit, kindlasti mitte kuigi arukas ega suuda näha asju sellistena nagu need on.
- 16. VERS:
- Ezért aki figyelmen kívül hagyja ezt az öt tényezőt, s önmagát hiszi egyedüli cselekvőnek, az nem kellőképpen intelligens, és nem a valóságnak megfelelően lát.
- TEXT 17:
- Isegi kui inimene tapab kedagi selles maailmas, ei tapa ta tegelikult, kui ta ei tegutse ajendatuna valest egost ega ole lasknud oma arukust aheldada. Samuti ei seo tema tegevused teda kunagi.
- 17. VERS:
- Akit nem a hamis ego ösztönöz, és értelme mentes az anyagi kötelékektől, az nem gyilkos, még ha embereket is öl e világban, s tettei nem kötik le.
- TEXT 20:
- Tea, et sellised teadmised, mille abil inimene võib näha ühesugust jagamatut vaimset loodust kõikides lugematuteks vormideks jagunenud elusolendites, kuuluvad vooruse guṇasse.
- 20. VERS:
- Tudd, hogy a jóság kötőerejébe az a tudás tartozik, ami által az ember minden élőlényben az egy, osztatlan lelki természetet látja, annak ellenére, hogy az élőlények számtalan formára felosztva jelennek meg.
- TEXT 22:
- Ning need teadmised, mis ei sisalda tõde, mis annavad väga vähest informatsiooni ning mille läbi inimene on kiindunud ühesugusesse töösse, pidades seda kõigeks kõiges, kuuluvad pimeduse guṇasse.
- 22. VERS:
- Az igazságról mit sem tudó, csekély ismeretről, amelynek birtokában úgy vonzódik az ember egy bizonyos fajta munkához, mintha az lenne az egyetlen, azt mondják, hogy a tudatlanság kötőerejébe tartozik.
- TEXT 23:
- Tegevus, mis on reguleeritud ning mida sooritatakse kiindumuse, armastuse või vihata, ihaldamata nautida selle tegevuse vilju, kuulub vooruse guṇasse.
- 23. VERS:
- A szabályozott tettet, amit a gyümölcsöző eredményekre nem vágyó ember ragaszkodás, vonzódás és gyűlölet nélkül hajt végre, a jóság kötőerejébe sorolják.
- TEXT 24:
- Kuid suurte jõupingutustega oma soovide rahuldamiseks sooritatud tegevust, mille ajendiks on vale ego, nimetatakse tegevuseks kire guṇas.
- 24. VERS:
- Azt a tettet azonban, amelyet nagy erőfeszítéssel, hamis éntudatban végez a vágyait kielégíteni óhajtó, a szenvedély kötőerejébe tartozónak tekintik.
- TEXT 25:
- Tegevust, mida sooritatakse illusioonis, hoolimata pühakirjade korraldustest ning mõtlemata ei sellele, milliseid ahelaid see tegu tulevikus seab, ega sellele, milliseid kannatusi või vägivalda see teistele põhjustab, nimetatakse tegevuseks teadmatuse guṇas.
- 25. VERS:
- Úgy mondják, hogy az olyan tettet, amelyet illúzióban, az írások utasításait mellőzve, a belőle származó kötöttséget figyelmen kívül hagyva hajtanak végre, nem törődve azzal, hogy az mások számára ártalmas és szenvedést okoz, a tudatlanság kötőereje jellemzi.
- TEXT 26:
- Inimene, kes täidab oma kohuseid suure sihikindluse ja entusiasmiga, puutumata kokku materiaalse looduse guṇadega, vabana valest egost ning laskmata end häirida nii edust kui ka ebaõnnestumisest, tegutseb vooruse guṇas.
- 26. VERS:
- Aki kötelességeit az anyagi természet kötőerőivel való kapcsolattól és a hamis egótól megszabadulva, nagy elszántsággal és lelkesedéssel végzi, s nem ingatja meg sem siker, sem kudarc, arról azt mondják, a jóság kötőerejében cselekszik.
- TEXT 27:
- Inimene, kes on kiindunud oma töösse ja töö viljadesse, ihaldades neid nautida, kes on ahne, ebapuhas, alati kade ning mõjutatav rõõmust ja kurbusest, viibib kire guṇas.
- 27. VERS:
- Az a cselekvő, aki ragaszkodik a tetthez és annak gyümölcséhez, élvezni akarja azt, mohó, mindig irigy, tisztátalan, s az öröm és bánat befolyása alatt áll, a szenvedély kötőerejében van.
- TEXT 28:
- Inimene, kes tegutseb alati pühakirjade juhenduste vastaselt, kes on materialistlik, kangekaelne, valelik ja osav teisi solvama, ning kes on laisk, alati pahur ja armastab töid edasi lükata, tegutseb teadmatuse guṇas.
- 28. VERS:
- Az pedig, aki mindig olyan munkát végez, ami ellenkezik az írások parancsaival, materialista, önfejű, csaló, előszeretettel sérteget másokat, lusta, állandóan mogorva és halogató, a tudatlanság kötőerejében van.
- TEXT 29:
- Oo, rikkuste võitja, palun kuula nüüd, kui Ma räägin sulle üksikasjalikult looduse kolme erineva guṇaga seotud erinevatest arusaamadest ja sihikindlusest.
- 29. VERS:
- Ó, gazdagság meghódítója, figyelj, mert részletesen leírom neked az anyagi természet kötőerői szerinti háromféle értelmet és eltökéltséget!
- TEXT 30:
- Oo, Pṛthā poeg, vooruse guṇa valitseb arusaama, mille läbi inimene teab, mida teha ja mida mitte, mida karta ja mida mitte karta, mis aheldab ning mis vabastab.
- 30. VERS:
- Ó, Pṛthā fia, az az értelem, aminek segítségével az ember tudja, hogy mit kell tennie, és milyen cselekvéstől kell tartózkodnia, mitől kell félnie és mitől nem, mi az, ami leköti, és mi az, ami felszabadítja, a jóság kötőerejébe tartozik.
- TEXT 31:
- Oo, Pṛthā poeg, sellist arusaama, mis ei aita inimesel eristada usku uskmatusest ega tegevusi, mida peaks tegema, tegevustest, mida ei tohiks teha, valitseb kire guṇa.
- 31. VERS:
- Az az értelem, amely nem tud különbséget tenni a vallás és a vallástalanság, valamint a végrehajtandó és az elkerülendő tettek között, a szenvedély kötőerejében van, ó, Pṛthā fia.
- TEXT 32:
- Oo, Pārtha, selline arusaam, mille läbi inimene, olles illusiooni ja pimeduse lummuses, hakkab pidama uskmatust usuks ja usku uskmatuseks, ning mis paneb ta püüdlema alati vales suunas, on teadmatuse guṇas.
- 32. VERS:
- Ó, Pārtha, az illúzió és a sötétség varázsa alatt a vallástalanságot vallásnak, a vallást vallástalanságnak vélő, mindig rossz irányba törekvő értelem a tudatlanság kötőerejében van.
- TEXT 33:
- Oo, Pṛthā poeg, murdmatu sihikindlus, mis tugineb vankumatule jooga praktiseerimisele ning mis kontrollib mõistuse, eluõhu ja meelte tegevusi, on sihikindlus vooruse guṇas.
- 33. VERS:
- Ó, Pṛthā fia, az a töretlen határozottság, amelyet a yoga gyakorlása által elsajátított rendíthetetlenséggel lehet fenntartani, s ami ily módon fegyelmezi az elme, az élet és az érzékek működését, a jóság minőségében van.
- TEXT 34:
- Kuid sellist sihikindlust, oo, Arjuna, mille läbi inimene kiindub tugevalt resultaatidele suunatud religioossetesse tegevustesse, majanduslikku arengusse ning meelte rahuldamisse, valitseb kire guṇa.
- 34. VERS:
- Ó, Arjuna, az a határozottság, amely az embert szorosan a vallás, az anyagi gyarapodás és az érzékkielégítés terén elérhető gyümölcsöző eredményekhez köti, a szenvedély minőségében van.
- TEXT 35:
- Ning selline arutu sihikindlus, oo, Pṛthā poeg, mis ei tõuse kõrgemale unistamisest, kartlikkusest, hädaldamisest, tusasusest ja illusioonist, on pimeduse guṇa mõjuvallas.
- 35. VERS:
- Az az ostoba eltökéltség pedig, ó, Pṛthā fia, amely nem képes túljutni az álmon, a félelmen, a bánkódáson, a mogorvaságon és az illúzión, a tudatlanság kötőerejébe tartozik.
- TEXT 36:
- Oo, parim Bhāratate hulgas, palun kuula nüüd Minult kolme laadi õnnest, mille läbi tingimustest sõltuv hing naudib ning mille läbi ta vahel vabaneb kõikidest kannatustest.
- 36. VERS:
- Ó, legkiválóbb Bhārata, kérlek, hallj most Tőlem a háromféle boldogságról, amit a feltételekhez kötött lélek élvez, és amely néha minden szenvedésének véget vet!
- TEXT 37:
- Seda, mis on algul kui mürk, kuid lõpuks kui nektar ning mis äratab inimese eneseteadvustamisele, nimetatakse õnneks vooruse guṇas.
- 37. VERS:
- Az a boldogság, ami kezdetben méregnek tűnik, de végül nektárrá válik, és ami ráébreszti az embert az önmegvalósításra, a jóság kötőerejébe tartozik.
- TEXT 38:
- See õnn, mida inimene kogeb meelte kokku puutudes meelte ihaldusobjektidega ning mis algul tundub nektarina, lõpuks aga mürgina, kuulub kire guṇasse.
- 38. VERS:
- Azt a boldogságot, amit az ember az érzékeknek az érzéktárgyakkal való kapcsolatából merít, s ami az elején nektárnak, ám később méregnek tűnik, a szenvedély minőségébe sorolják.
- TEXT 39:
- Ning see õnn, mis teeb pimedaks eneseteadvustamise suhtes, mis on algusest lõpuni vaid pettekujutelm ning mis tekib unest, laiskusest ja illusioonist, on õnn teadmatuse guṇas.
- 39. VERS:
- Az a boldogság pedig, ami nem törődik az önmegvalósítással, ami az elejétől a végéig illúzió, s alvásból, tunyaságból és téveszméből születik, a tudatlanság kötőerejében van.
- TEXT 40:
- Pole ühtegi elusolendit, ei sellel planeedil ega pooljumalate hulgas kõrgematel planetaarsüsteemidel, keda need materiaalsest loodusest sündinud kolm guṇat ei mõjutaks.
- 40. VERS:
- Nincsen olyan lény, sem itt, sem a felsőbb bolygók félistenei között, aki mentes lenne az anyagi természetből születő három kötőerőtől.
- TEXT 41:
- Oo, vaenlaste nuhtleja, brāhmaṇaid, kṣatriyaid, vaiśyaid ja śūdraid eristatakse omaduste põhjal, mis on sündinud igaühe isiklikust loomusest vastavalt materiaalse looduse guṇadele.
- 41. VERS:
- Ó, ellenség fenyítője, a brāhmaṇákat, kṣatriyákat, vaiśyákat és śūdrákat az anyagi kötőerők szerinti természetükből adódó tulajdonságaik alapján különböztetik meg egymástól.
- TEXT 42:
- Rahulikkus, enesekontroll, askeetlikkus, puhtus, sallivus, ausus, teadmised, tarkus ja religioossus – need on brāhmaṇale loomulikud omadused, mille kohaselt ta tegutseb.
- 42. VERS:
- A brāhmaṇák munkáját az alábbi, természetükből fakadó tulajdonságok jellemzik: nyugalom, önfegyelem, lemondás, tisztaság, béketűrés, becsületesség, tudás, bölcsesség és vallásosság.
- TEXT 43:
- Kangelaslikkus, jõud, sihikindlus, leidlikkus, julgus lahingus, heldekäelisus ja juhtimisvõime on kṣatriyale loomulikud omadused, mille kohaselt ta tegutseb.
- 43. VERS:
- Hősiesség, erő, elszántság, leleményesség, bátorság a csatában, nagylelkűség és vezetőképesség – ezek a természetes tulajdonságok jellemzik a kṣatriyák tetteit.
- TEXT 44:
- Maaviljelus, lehmade kaitsmine ning kaubitsemine on vaiśyade loomusele vastav töö; śūdrate kohustuseks on teha füüsilist tööd ning teenida teisi.
- 44. VERS:
- A vaiśyák természetének megfelelő munka a földművelés, a tehénvédelem és a kereskedés, a śūdráké pedig a kétkezi munka és mások szolgálata.
- TEXT 47:
- Parem on teha oma tööd ebatäiuslikult, kui võtta omaks kellegi teise tegevused ning sooritada neid täiuslikult. Oma loomusele vastavate kohustuste täitmine ei too kunagi endaga kaasa patuste tegude järelmõjusid.
- 47. VERS:
- Még ha tökéletlenül hajtja is végre saját kötelességét az ember, az jobb, mint ha a másét végzi el tökéletesen. A természete alapján előírt kötelességeinek eleget téve sohasem éri bűnös visszahatás.
- TEXT 48:
- Igat üritust varjutavad teatavad puudujäägid, täpselt nagu suits varjutab tuld. Oo, Kuntī poeg, seepärast ei tohiks keegi endale loomupärasest tööst loobuda, isegi kui ta teeb oma töös rohkelt vigu.
- 48. VERS:
- Mint lángot a füst, úgy takar be minden igyekezetet valamilyen hiba. Ezért, ó, Kuntī fia, az embernek nem szabad felhagynia a természetéből fakadó munkával még akkor sem, ha az hibákkal teli.
- TEXT 49:
- Enese üle kontrolli omav, kiindumustest vaba ja kõik materiaalsed naudingud hüljanud inimene võib loobumuslikku elu praktiseerides saavutada kõikidest tegevuste järelmõjudest vabanemise kõrgeima täiuslikkuse.
- 49. VERS:
- Aki önfegyelmezett, nem ragaszkodik, és nem törődik az anyagi élvezettel, az a lemondás gyakorlásával eléri a visszahatásoktól mentes legtökéletesebb állapotot.
- TEXT 50:
- Oo, Kuntī poeg, Ma räägin sulle nüüd, kuidas sellise täiuslikkuseni jõudnud inimene võib tõusta kõrgeimate teadmiste tasandile ehk jõuda Brahmanini, tegutsedes viisil, mida Ma nüüd sulle lühidalt selgitan.
- 50. VERS:
- Ó, Kuntī fia, tudd meg Tőlem, hogyan érheti el valaki, aki erre a tökéletességre már szert tett, a tökéletesség legfelsőbb szintjét, a Brahmant, a legmagasabb rendű tudás síkját! Elmondom most, hogyan kell cselekednie ehhez.
- TEXTS 51-53:
- Eneseteadvustamiseni jõuab kahtlemata see inimene, kes arukuse abil puhastununa kontrollib sihikindlalt oma mõistust, kes hülgab meeleliste naudingute objektid, kes on vaba nii kiindumustest kui ka vastumeelsustest, kes elab üksikus eraldatud paigas, kes sööb vähe, kes kontrollib oma keha, mõistust ja kõnet, kes on alati süvenenud transsi, kes on vaba valest egost, soovist omandada kunstlikku jõudu, võltslikust uhkusest, ihast, vihast, kes ei võta vastu midagi materiaalset, kes on vaba võltslikust omanditundest ning kes on alati rahulik.
- 51 – 53. VERS:
- Aki az értelme által megtisztult, elméjét eltökéltséggel fegyelmezi, eltávolodott az érzékkielégítés tárgyaitól, megszabadult a ragaszkodástól és a gyűlölettől, magányos helyen él, keveset eszik, testét, elméjét és beszédét fegyelmezi, mindig transzba merül, lemondást gyakorol, mentes a hamis egótól, az alaptalan büszkeségtől, és nem vágyik testi erőre, megszabadult a kéjvágytól, a dühtől, nem fogad el anyagi dolgokat, mentes a hamis birtoklásérzettől, valamint békés, az kétségtelenül elérte az önmegvalósítást.
- TEXT 54:
- Sellise transtsendentaalse positsiooni saavutanud inimene teadvustab kohe Kõrgeimat Brahmanit ning muutub läbinisti rõõmsaks. Ta ei kurda kunagi ega ihalda midagi. Ta suhtub võrdselt kõikidesse elusolenditesse. Sellel tasandil jõuab ta Minu puhta pühendunud teenimiseni.
- 54. VERS:
- Aki ekképpen eljutott a transzcendentális síkra, az egyszerre tudatára ébred a Legfelsőbb Brahmannak, és teljes boldogság tölti el. Sohasem bánkódik, nem vágyik semmire, és egyformán viszonyul minden élőlényhez. Ebben az állapotban tiszta odaadó szolgálatot végezhet Nekem.
- TEXT 55:
- Minu tõelist olemust Jumala Kõrgeima Isiksusena on võimalik mõista üksnes pühendunud teenimise läbi. Ning kui inimene on Mind sellise pühendunud teenimise läbi täielikult teadvustanud, võib ta siseneda Jumala kuningriiki.
- 55. VERS:
- Engem, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét egyedül az odaadó szolgálat által lehet igazán megérteni. Ha valaki az ilyen odaadás révén tudatát teljesen Bennem merítette el, beléphet Isten birodalmába.
- TEXT 56:
- Ehkki Minu puhas pühendunu sooritab mitmesuguseid tegevusi, on Ta alati Minu kaitse all ning seetõttu jõuab ta Minu armust igavesse ja hävimatusse elupaika.
- 56. VERS:
- Noha számtalan tettet végez, az Én védelmemet és kegyemet élvezve tiszta bhaktám eljut az örökkévaló és elpusztíthatatlan birodalomba.
- TEXT 57:
- Looda kõikides oma tegevustes Minule ning tööta alati Minu kaitse all. Sel moel pühendunud teenimist praktiseerides viibi täielikult Minu teadvuses.
- 57. VERS:
- Minden cselekedetedben csak Énrám bízd magad, s dolgozz mindig az Én védelmem alatt! Ilyen odaadó szolgálatot végezve tudatod merüljön el teljesen Bennem!
- TEXT 58:
- Kui sa tõused Minu teadvusse, ületad sa Minu armu läbi kõik tingimustest sõltuva elu takistused. Ent kui sa ei tegutse sellises teadvuses, vaid toimid vale ego mõjuvallas ega kuula Mind, siis oled sa teelt eksinud.
- 58. VERS:
- Ha tudatod Bennem merül el, kegyemből legyőzheted majd a feltételekhez kötött élet minden akadályát. Ha azonban nem ilyen tudatban, hanem a hamis egón keresztül cselekszel, s nem hallgatsz meg Engem, elvesztél.
- TEXT 59:
- Kui sa ei toimi Minu juhenduste kohaselt ega astu lahingusse, siis oled sa end eksitada lasknud. Sinu loomuse kohane tegevus on sõjas võidelda.
- 59. VERS:
- Ha nem cselekszel az utasításom szerint, és megtagadod a harcot, tévútra lépsz. Természeted miatt a jövőben mindenképpen háborúskodnod kell majd.
- TEXT 60:
- Oo, Kuntī poeg, illusiooni kütkes olles ei taha sa praegu Minu juhenduste kohaselt toimida, kuid omaenese loomusele alludes oled sa ikkagi sunnitud tegutsema just samal moel.
- 60. VERS:
- Ó, Kuntī fia, az illúzió hatása alatt most megtagadod az utasításomat, de a saját természetedből eredő tettek úgyis arra fognak kényszeríteni, hogy így cselekedj!
- TEXT 61:
- Oo, Arjuna, Kõigekõrgem Jumal asetseb igaühe südames ning juhib kõikide elusolendite rändamisi, kes justkui viibiksid materiaalsest energiast valmistatud „masinas".
- 61. VERS:
- Ó, Arjuna, a Legfelsőbb Úr mindenki szívében jelen van. Ő irányítja az élőlények vándorútját, akik az anyagi energia szekerén ülnek.
- TEXT 62:
- Oo, Bharata järglane, alistu täielikult Temale. Tema armust saavutad sa transtsendentaalse rahu ning jõuad kõrgeimasse ja igavesse elupaika.
- 62. VERS:
- Ó, Bharata leszármazottja, hódolj meg Előtte teljesen! Az Ő kegyéből transzcendentális béke áraszt majd el, és eléred a legfelsőbb, örök lakhelyet.
- TEXT 64:
- Kuna sa oled Minu väga kallis sõber, annan Ma sulle Oma kõrgeima juhenduse, mis on kõikidest teadmistest väärtuslikeim. Kuula nüüd Mind, sest see on sulle kasuks.
- 64. VERS:
- Mivel nagyon kedves barátom vagy, elmondom neked legfőbb utasításomat, minden tudás legbizalmasabb részét. Halld hát Tőlem, mert a javadat szolgálja!
- TEXT 65:
- Mõtle alati Minust, saa Minu pühendunuks, teeni Mind ning avalda Mulle austust. Sedasi toimides jõuad sa kindlasti Minuni. Ma luban sulle seda, sest sa oled Minu väga kallis sõber.
- 65. VERS:
- Gondolj mindig Rám, légy az Én hívem! Imádj Engem, és ajánld tiszteletedet Előttem, s így kétségtelenül el fogsz jutni Hozzám! Ezt megígérem neked, mert nagyon kedves barátom vagy.
- TEXT 67:
- Neid salajasi teadmisi ei tohi kunagi selgitada neile, kes ei soorita askeese ega pühendunud teenimist ega ole pühendunud, ega ka mitte neile, kes Mind kadestavad.
- 67. VERS:
- Ezt a meghitt tudást soha nem szabad átadni azoknak, akik nem önfegyelmezettek, nem odaadóak, nem végeznek odaadó szolgálatot, vagy irigyek Rám.
- TEXT 68:
- Inimene, kes selgitab seda kõrgeimat saladust Minu pühendunutele, jõuab kahtlemata puhta pühendunud teenimiseni ning tuleb lõpuks tagasi Minu juurde.
- 68. VERS:
- Aki ezt a legnagyobb titkot a bhaktáknak elmagyarázza, az kétségtelenül eljut a tiszta odaadó szolgálatig, s végül visszatér Hozzám.
- TEXT 71:
- Ning see, kes kuulab usuga ja kadestamata, vabaneb kõikidest patuste tegude järelmõjudest ning jõuab jumalakartlike isiksuste poolt asustatud headtoovatele planeetidele.
- 71. VERS:
- Aki pedig hittel és irigység nélkül hallgatja, az megszabadul a bűnös visszahatásoktól, s eljut a jámborok lakta áldott bolygókra.
- TEXT 73:
- Arjuna ütles: Mu kallis Kṛṣṇa, oo, eksimatu, minu illusioon on nüüd hävitatud. Sinu armust olen ma tagasi saanud oma mälu. Nüüd olen ma vankumatu ja vaba kahtlustest ning valmis tegutsema vastavalt Sinu juhendustele.
- 73. VERS:
- Arjuna így szólt: Kedves Kṛṣṇám, ó, tévedhetetlen, illúzióm most szertefoszlott! Kegyedből visszanyertem emlékezetem, s most szilárd vagyok, kételyektől mentes. Készen állok arra, hogy utasításaid szerint cselekedjem.
- TEXT 74:
- Sañjaya ütles: Sedasi olen ma kuulnud kahe suure hinge, Kṛṣṇa ja Arjuna vahelist vestlust. Ning selle sõnum on sedavõrd imeline, et mu ihukarvad tõusevad püsti.
- 74. VERS:
- Sañjaya szólt: Így hallottam a két nagy lélek, Kṛṣṇa és Arjuna párbeszédét. Ez az üzenet annyira csodálatos, hogy egész testemet borzongás járja át.
- TEXT 76:
- Oo, kuningas, meenutades üha uuesti ja uuesti seda Kṛṣṇa ja Arjuna vahelist imelist ja püha vestlust, kogen ma naudingut, mis paneb mu keha värisema.
- 76. VERS:
- Ó, király, amint újra és újra visszaemlékezem Kṛṣṇa és Arjuna csodálatos és szent párbeszédére, minden pillanatban az öröm hullámai járnak át!
- TEXT 78:
- Kus iganes viibivad kõikide müstitsismide valitseja Kṛṣṇa ja osavaim vibukütt Arjuna, seal on kindlasti ka küllus, võit, erakordne jõud ja moraalsus. Selline on minu arvamus.
- 78. VERS:
- Bárhol is legyen Kṛṣṇa, minden misztika mestere, és Arjuna, a legkiválóbb íjász, ott biztos a gazdagság, a győzelem, a rendkívüli erő és az erény. Ez az én véleményem.