TEXT 3
3. VERS
Tekst
Szöveg
karma prāhur manīṣiṇaḥ
yajña-dāna-tapaḥ-karma
na tyājyam iti cāpare
karma prāhur manīṣiṇaḥ
yajña-dāna-tapaḥ-karma
na tyājyam iti cāpare
Synonyms
Szó szerinti jelentés
tyājyam — tuleb hüljata; doṣa-vat — kui halba; iti — sel moel; eke — üks grupp; karma — töö; prāhuḥ — nad ütlevad; manīṣiṇaḥ — suured mõtlejad; yajña — ohverduse; dāna — annetuse; tapaḥ — ja askeesi; karma — tööd; na — mitte kunagi; tyājyam — tuleb hüljata; iti — sel moel; ca — ja; apare — teised.
tyājyam – el kell hagyni; doṣa-vat – mint rosszat; iti – ily módon; eke – ezeknek; karma – a tetteit; prāhuḥ – mondják; manīṣiṇaḥ – a nagy gondolkodók; yajña – az áldozatnak; dāna – az adományozásnak; tapaḥ – és a vezeklésnek; karma – a tetteit; na – sohasem; tyājyam – kell abbahagyni; iti – így; ca – és; apare – mások.
Translation
Fordítás
Mõned õpetatud isiksused kuulutavad, et kõik resultaatidele suunatud tegevused tuleb hüljata kui valed tegevused, samas kui teised targad kinnitavad, et ohverdusi, annetusi ja askeese ei tohi kunagi hüljata.
Némely tanult ember úgy véli, hogy mindenfajta gyümölcsöző tett rossz, ezért fel kell hagyni velük, míg más bölcsek azt állítják, hogy az áldozat, adományozás és vezeklés tetteivel sohasem szabad felhagyni.
Purport
Magyarázat
Vedakirjanduses kirjeldatakse mitmeid tegevusi, mille suhtes esineb lahkarvamusi. Näiteks öeldakse seal, et ohverdusena võib looma tappa, kuid samas on neid, kes väidavad, et loomade tapmine on lubamatu ükskõik millisel eesmärgil. Ehkki vedakirjanduses soovitatakse loomade tapmist ohverdustena, ei tähenda selline ohverdus tegelikult looma surmamist. Sellise ohverdusega antakse loomale uus elu, mis mõnikord tõstab ta kohe inimkehasse. Erinevatel tarkadel on selle kohta aga erinevad arvamused. Mõned ütlevad, et loomade tapmisest tuleb alati hoiduda, teised aga väidavad, et teatud ohverdustena on seda lubatud teha, kuna see toob nendele loomadele kasu. Kõiki neid erinevaid arvamusi ohverduste sooritamise kohta selgitab nüüd Jumal Ise.
A védikus irodalomban sok olyan dolog akad, ami vitára adhat okot. Az egyik helyen azt olvashatjuk, hogy áldozat során lehet állatot ölni, míg egy másik helyen azt, hogy az állat megölése elítélendő. A védikus irodalom ajánlja az állatáldozatot, ez azonban nem tekinthető ölésnek, hiszen az áldozat új életet ad az állatnak. Az állat néha egy újabb állati testet ölt, miután feláldozták, néha pedig rögtön emberi testbe kerül. A bölcsek véleménye azonban megoszlik erről. Némelyikük szerint minden esetben kerülni kell az állatok elpusztítását, mások viszont azt állítják, hogy bizonyos áldozatok során ez helyes. Most maga az Úr tisztázza majd az áldozati tevékenységekre vonatkozó különböző véleményeket.