TEXT 4

4. VERS

Tekst

Szöveg

yajante sāttvikā devān
yakṣa-rakṣāṁsi rājasāḥ
pretān bhūta-gaṇāṁś cānye
yajante tāmasā janāḥ

Synonyms

Szó szerinti jelentés

yajante — kummardavad; sāttvikāḥ — need, kes viibivad vooruse guṇas; devān — pooljumalaid; yakṣa-rakṣāṁsi — deemoneid; rājasāḥ — need, kes viibivad kire guṇas; pretān — surnute vaime; bhūta-gaṇān — viirastusi; ca — ja; anye — teised; yajante — kummardavad; tāmasāḥ — teadmatuse guṇas; janāḥ — inimesed.

yajante – imádnak; sāttvikāḥ – a jóság kötőerejében lévők; devān – félisteneket; yakṣa-rakṣāṁsi – démonokat; rājasāḥ – a szenvedély kötőerejében lévők; pretān – holt szellemeket; bhūta-gaṇān – kísérteteket; ca – és; anye – mások; yajante – imádnak; tāmasāḥ – a tudatlanságban lévő; janāḥ – emberek.

Translation

Fordítás

Vooruse guṇas viibivad inimesed kummardavad pooljumalaid, kire guṇas viibijad deemoneid ning need, kes asuvad teadmatuse guṇas, kummardavad vaime ja viirastusi.

A jóság kötőerejében élők a félisteneket, a szenvedélyben lévők a démonokat, a tudatlanság kötelékének rabjai pedig a szellemeket és a kísérteteket imádják.

Purport

Magyarázat

Selles värsis kirjeldab Jumala Kõrgeim Isiksus erinevate objektide kummardajaid vastavalt nende välistele tegevustele. Pühakirjade õpetuste kohaselt on kummardamisväärne üksnes Jumala Kõrgeim Isiksus, kuid need inimesed, kes ei tea Jumala Kõrgeimast Isiksusest või kes ei oma Temasse usku, kummardavad teisi objekte vastavalt sellele, millise materiaalse looduse guṇa mõju all nad viibivad. Vooruse guṇas asuvad inimesed kummardavad tavaliselt pooljumalaid nagu Brahmā, Śiva, Indra, Candra ja päikesejumal. Pooljumalaid on palju. Vooruse guṇas viibivad inimesed kummardavad teatud pooljumalaid kindla eesmärgiga. Kire poolt valitsetavad inimesed kummardavad deemoneid. Võime meenutada, et Teise maailmasõja ajal kummardas Calcuttas üks mees Hitlerit tänutäheks sõja eest, mis oli võimaldanud tal kokku ajada suure varanduse mustal turul kaubitsedes. Need, kes viibivad kire ja teadmatuse guṇas, valivad oma Jumalaks tavaliselt võimsa inimese. Nad arvavad, et Jumalana võib kummardada igaüht, ning et tulemus on kõikidel juhtudel sama.

Ebben a versben az Istenség Legfelsőbb Személyisége az imádók fajtáiról beszél, külsődleges tevékenységeik alapján. Az írások parancsai szerint egyedül az Istenség Legfelsőbb Személyisége méltó az imádatra, ám akik nem ismerik eléggé az írások tanítását, vagy nem hűségesek ahhoz, azok az anyagi természet kötőerőiben való sajátos helyzetük szerint választják ki imádatuk tárgyát. Akik a jóság kötőerejében vannak, általában a félisteneket imádják. A félistenek közé tartozik Brahmā, Śiva és sokan mások, például Indra, Candra és a napisten. Sokféle félisten van. A jóság kötőerejében élők egy bizonyos cél érdekében egy bizonyos félistent imádnak. A szenvedély kötőerejében lévők szintén egy adott cél érdekében imádják a démonokat. Még emlékszünk arra, hogy a második világháború alatt egy kalkuttai ember Hitlert imádta, mert a háborúnak köszönhette hatalmas vagyonát, amit a feketepiacon üzletelve összegyűjtött. A szenvedély és a tudatlanság kötelékének rabjai általában szintén egy nagy hatalmú embert választanak ki istenüknek. Azt gondolják, hogy bárkit lehet istenként imádni, az eredmény minden esetben ugyanaz.

Siin öeldakse selgelt, et need, kes viibivad kire guṇas, kummardavad enda loodud jumalaid, teadmatuse ja pimeduse poolt valitsetud inimesed kummardavad aga surnute hingi. Mõnikord kummardavad inimesed mõne surnu haua juures. Ka seksuaalseid rituaale peetakse teadmatuse guṇasse kuuluvaiks. India ääremaadele jäävates külades on inimesi, kes kummardavad viirastusi. Me oleme näinud, et Indias lähevad madalamasse klassi kuuluvad inimesed vahel metsa, ning kui nad on kuulnud, et mõnes puus elab viirastus, hakkavad nad seda puud kummardama ning teevad sellele ohverdusi. Kõik sellised tegevused jäävad tegelikult aga väljapoole Jumala kummardamise protsessi. Jumalat kummardavad inimesed, kes elavad vaimset elu puhtas vooruses. „Śrīmad-Bhāgavatamis" (4.3.23) öeldakse: sattvaṁ viśuddhaṁ vasudeva-śabditam. „Kui inimene asub puhta vooruse tasandil, kummardab ta Vāsudevat." See tähendab seda, et Jumala Kõrgeimat Isiksust saavad teenida need, kes on täielikult puhastunud materiaalse looduse guṇadest ning kes asetsevad transtsendentaalsel tasandil.

E versből kiderül, hogy a szenvedély kötőerejében lévők ilyen isteneket teremtenek és imádnak, s hogy a tudatlanságban, sötétségben élők a kísérteteket imádják. Vannak, akik egy halott sírjánál végeznek imádatot. A szexuális élvezettel egybekötött imádat szintén a sötétség kötőerejében van. India egyes eldugott falvaiban mind a mai napig élnek szellemimádók. Ezek a primitív emberek néha elmennek az erdőbe, és ha tudomást szereznek róla, hogy egy fában szellem lakozik, akkor imádni kezdik azt a fát, és áldozatokat mutatnak be neki. Az efféle imádatok nem nevezhetők Isten-imádatnak. Isten imádata a transzcendentális, tiszta jóságban lévő emberek számára való. Ezzel kapcsolatban a Śrīmad-Bhāgavatam (4.3.23) így ír: sattvaṁ viśuddhaṁ vāsudeva-śabditam. „Aki elérte a tiszta jóságot, Vāsudevát imádja.” Az anyagi természet kötőerőitől teljesen megtisztult, transzcendentális szintre jutott emberek tehát az Istenség Legfelsőbb Személyiségét imádják.

Impersonaliste peetakse vooruse guṇasse kuuluvaiks ning nad kummardavad viite laadi pooljumalaid. Nad kummardavad materiaalses maailmas viibiva Viṣṇu impersonaalset avaldumisvormi, mida kutsutakse hüpoteetiliseks Viṣṇuks. Viṣṇu on üks Jumala Kõrgeima Isiksuse ekspansioone, ent kuna impersonalistid ei usu Jumala Kõrgeimasse Isiksusse, arvavad nad, et Viṣṇu on vaid impersonaalse Brahmani üks aspekte. Samamoodi peavad nad Brahmād impersonaalse Brahmani avaldumisvormiks materiaalses kire guṇas. Sedasi kirjeldavad nad viite laadi kummardamisväärseid jumalaid ja kuna nad arvavad, et tõeline tõde on impersonaalne Brahman, hülgavad nad lõpuks kõik kummardamisobjektid. Kokkuvõttena võib öelda, et materiaalse looduse guṇade loodud erinevad omadused võivad puhastuda, kui inimene hakkab suhtlema transtsendentaalse looduseni jõudnud isiksustega.

Az imperszonalisták, akikről azt tartják, hogy a jóság kötőerejében vannak, öt félistent és Viṣṇu anyagi világban létező személytelen arculatát imádják, melyet filozófiai Viṣṇunak neveznek. Viṣṇu az Istenség Legfelsőbb Személyiségének kiterjedése, de az imperszonalisták – akik végső soron nem hisznek az Istenség Legfelsőbb Személyiségében – a Viṣṇu-formát csupán a személytelen Brahman egyik aspektusának vélik. Hasonlóképpen az Úr Brahmāról azt tartják, hogy a szenvedély anyagi kötőerejében megnyilvánuló személytelen forma. Ily módon öt imádandó félistent tételeznek fel, de mivel a végső igazságnak a személytelen Brahmant tartják, végül minden forma imádatával felhagynak. Végkövetkeztetésként elmondhatjuk, hogy a természet anyagi kötőerőinek különféle tulajdonságaitól a transzcendentális személyiségek társaságában lehet megtisztulni.