Skip to main content

TEXT 3

3. VERS

Tekst

Szöveg

kṣetra-jñaṁ cāpi māṁ viddhi
sarva-kṣetreṣu bhārata
kṣetra-kṣetrajñayor jñānaṁ
yat taj jñānaṁ mataṁ mama
kṣetra-jñaṁ cāpi māṁ viddhi
sarva-kṣetreṣu bhārata
kṣetra-kṣetrajñayor jñānaṁ
yat taj jñānaṁ mataṁ mama

Synonyms

Szó szerinti jelentés

kṣetra-jñam — välja tundjat; ca — samuti; api — kindlasti; mām — Mind; viddhi — tea; sarva — kõik; kṣetreṣu — kehalistel väljadel; bhārata — oo, Bharata poeg; kṣetra — tegevusväli (keha); kṣetra-jñayoḥ — välja tundja; jñānam — teadmised; yat — see, mis; tat — see; jñānam — teadmised; matam — seisukoht; mama — Minu.

kṣetra-jñam – a mező ismerőjeként; ca – is; api – bizony; mām – Engem; viddhi – ismerj; sarva – minden; kṣetreṣu – testi mezőben; bhārata – ó, Bharata leszármazottja; kṣetra – a tettek mezejéről (a testről); kṣetra-jñayoḥ – és a mező ismerőjéről; jñānam – szóló tudás; yat – ami; tat – az; jñānam – a tudás; matam – vélemény; mama – Enyém.

Translation

Fordítás

Oo, Bharata järglane, tea, et ka Mina olen keha tundja, kuid Ma viibin kõikides kehades. Keha ja selle tundja mõistmist nimetatakse teadmisteks. Selline on Minu seisukoht.

Ó, Bharata sarja, értsd meg, hogy Én is jelen vagyok minden testben a mező ismerőjeként, s a tudás nem más, mint megérteni, hogy mi ez a test és ki annak ismerője. Ez az Én véleményem.

Purport

Magyarázat

Arutades küsimust kehast, keha tundjast, hingest ja Ülihingest, tuleb meil uurida kolme erinevat teemat: Jumalat, elusolendit ja mateeriat. Igal tegevusväljal, s.t. igas kehas on kaks hinge: individuaalne hing ja Ülihing. Kuna Ülihing on Jumala Kõrgeima Isiksuse, Kṛṣṇa täielik ekspansioon, ütleb Kṛṣṇa: „Mina olen samuti tundja, kuid Ma ei ole keha individuaalne tundja. Mina olen kõrgeim tundja. Ma viibin igas kehas Paramātmā ehk Ülihingena."

A test és ismerője, valamint a lélek és a Felsőlélek tárgyalása három különböző témát érint, melyek: az Úr, az élőlény és az anyag. Minden cselekvési mezőben, minden testben két lélek van: az egyéni lélek és a Felsőlélek. Mivel az utóbbi Kṛṣṇának, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének teljes értékű kiterjedése, Kṛṣṇa azt mondja: „Én is ismerő vagyok, de nem a test egyéni ismerője, hanem a legfelsőbb ismerő. Paramātmāként, azaz Felsőlélekként jelen vagyok minden testben.”

See, kes uurib üksikasjalikult „Bhagavad-gītā" õpetust tegevusväljast ja tegevusvälja tundjast, võib jõuda teadmisteni.

Aki a Bhagavad-gītā alapján nagyon alaposan tanulmányozza a tett mezejét és a mező ismerőjét, az tudásra tehet szert.

Jumal ütleb: „Mina olen tegevusvälja tundja igas individuaalses kehas." Individuaalne hing võib olla oma keha tundja, kuid ta ei oma teadmisi teistest kehadest. Jumala Kõrgeim Isiksus, kes viibib Ülihinge näol kõikides kehades, teab igast kehast kõike. Ta tunneb kõiki erinevate elu eksistentsi vormide kehasid. Riigi kodanik võib teada kõike oma maalapist, kuid kuningas omab teadmisi mitte üksnes oma paleest, vaid ka kodanikele kuuluvast omandist. Samamoodi võib keegi olla oma keha individuaalne omanik, kuid Kõigekõrgem Jumal on kõikide kehade omanik. Nii nagu kuningas on kuningriigi esmane ja kodanik teisejärguline omanik, on Kõigekõrgem Jumal kõikide kehade kõrgeim omanik.

Az Úr kijelenti: „Én minden egyes egyéni testben a tettek mezejének ismerője vagyok.” Az élőlény ismerheti a saját testét, de másokét nem. A Felsőlélekként minden testben jelen lévő Istenség Személyisége azonban tökéletesen ismeri mindegyik testet, minden fajban. Egy közönséges ember tudhat mindent a saját kis földjéről, de a király nemcsak a saját palotájáról, hanem minden egyes alattvalója minden tulajdonáról is tud. Ehhez hasonlóan az élőlény csak a saját testének egyéni birtokosa, a Legfelsőbb Úr azonban minden testnek. A király az ország eredeti tulajdonosa, a polgárok pedig csupán másodlagos tulajdonosok. Éppen így a Legfelsőbb Úr valamennyi test legfelsőbb birtokosa.

Keha koosneb meeltest. Kõigekõrgem Jumal on Hṛṣīkeśa, „meelte valitseja". Riigis on kodanikud alles teisejärgulised valitsejad, esmane riigiasjade valitseja on kuningas. Samamoodi on Kõigekõrgem Jumal meelte esmane valitseja. Jumal ütleb: „Mina olen samuti kõikide kehade tundja." See tähendab, et Ta on kõikide kehade kõrgeim tundja, individuaalne hing tunneb aga üksnes omaenda keha. Vedakirjanduses öeldakse:

A test érzékszervekből áll. A Legfelsőbb Úr Hṛṣīkeśa, ami azt jelenti, hogy Ő „az érzékek irányítója”. Ő az érzékek eredeti irányítója, pontosan úgy, mint ahogyan az állam tetteinek is a király a legfőbb irányítója, míg a polgárok csak másodlagos irányítók. Amikor az Úr azt mondja: „Én is ismerő vagyok”, az annyit jelent, hogy Ő a felsőbbrendű tudó, míg az egyéni lélek csak a saját testét ismeri. A védikus irodalomban a következőt olvashatjuk:

kṣetrāṇi hi śarīrāṇi
bījaṁ cāpi śubhāśubhe
tāni vetti sa yogātmā
tataḥ kṣetra-jña ucyate
kṣetrāṇi hi śarīrāṇi
bījaṁ cāpi śubhāśubhe
tāni vetti sa yogātmā
tataḥ kṣetra-jña ucyate

Keha nimetatakse kṣetraks ning kehas elavad nii keha omanik kui ka Kõigekõrgem Jumal, kes tunneb nii keha kui selle omanikku. Seepärast nimetatakse Teda kõikide tegevusväljade tundjaks. Teadmisi tegevusvälja, tegevusvälja tundja ja tegevusvälja kõrgeima tundja vahelistest erinevustest selgitatakse järgmiselt. Täielikke teadmisi keha, individuaalse hinge ja Ülihinge olemusest nimetatakse vedakirjanduses jñānaks. Seda ütleb Kṛṣṇa. Teadmised tähendavad mõistmist, et hing ja Ülihing on sisuliselt üks, kuid samas siiski teineteisest erinevad. See, kes ei mõista tegevusvälja ja tegevuste tundjat, ei oma täielikke teadmisi. Inimene peab mõistma nii prakṛti (looduse), puruṣa (looduse nautija) kui īśvara (looduse ja individuaalse hinge tundja ja valitseja) positsiooni. Neid kolme ei tohi omavahel segamini ajada. Ei tohi segamini ajada kunstnikku, värvi ja molbertit. See materiaalne maailm, mis on tegevusväli, on loodus. Looduse nautija on elusolend ning kõigest kõrgemal seisab kõrgeim valitseja, Jumala Isiksus. Vedalikes pühakirjades selgitatakse seda, öeldes: bhoktā bhogyaṁ preritāraṁ ca matvā/ sarvaṁ proktaṁ tri-vidhaṁ brahmam etat. („Śvetāśvatara Upaniṣad" 1.12) Eksisteerib kolm Brahmani kontseptsiooni: prakṛti on Brahman kui tegevusväli, jīva (individuaalne hing) on samuti Brahman, ning ta püüab valitseda materiaalse looduse üle, ning nende mõlema kontrollija on samuti Brahman, kuid Tema on tegelik valitseja.

Ezt a testet kṣetrának hívják, s ezen belül lakozik a test tulajdonosa, valamint a Legfelsőbb Úr, aki ismeri a testet és annak tulajdonosát is. Éppen ezért Őt minden mező ismerőjének nevezik. A tettek mezeje, a tettek ismerője és a tettek legfelsőbb ismerője közötti különbségről a következőket mondhatjuk el: A test, az egyéni lélek és a Felsőlélek természetéről szóló tökéletes tudást a védikus irodalom jñānának nevezi. Ez Kṛṣṇa véleménye. A tudás azt jelenti, hogy megértjük: a lélek és a Felsőlélek egy, mégis különböző. Aki nem érti meg a tettek mezejét és a tettek ismerőjét, az nem rendelkezik tökéletes tudással. Meg kell értenünk a prakṛti (a természet), a puruṣa (a természet élvezője) és az īśvara (a természetet és az egyéni lelket irányító ismerő) helyzetét. Ezt a hármat nem szabad összetévesztenünk egymással, ahogyan nem szabad összetévesztenünk a festőt, a festményt és a festőállványt sem. Természeten ezt az anyagi világot értjük, ami a tettek mezeje, a természet élvezője pedig az élőlény. Mindkettő felett a legfelsőbb irányító áll, az Istenség Személyisége. Ezzel kapcsolatban így írnak a Védák (Śvetāśvatara-upaniṣad 1.12): bhoktā bhogyaṁ preritāraṁ ca matvā / sarvaṁ proktaṁ tri-vidhaṁ brahmam etat. Három brahman-felfogás van: brahman a prakṛti, a tettek mezeje; brahman a jīva (az egyéni lélek), aki megpróbál uralkodni az anyagi természeten, és Brahman mindkettőjük irányítója, de Ő a valódi irányító.

Käesolevas peatükis selgitatakse ka seda, et üks keha tundjatest on eksiv ning teine eksimatu. Üks on ülem, teine alluv. See, kes peab kahte tegevusvälja tundjat üheks ja samaks, eitab Jumala Kõrgeimat Isiksust, kes ütleb siin väga selgelt: „Mina olen samuti tegevusvälja tundja." See, kes peab köit maoks, ei oma teadmisi. Eksisteerib erinevaid kehasid ning erinevaid kehade omanikke. Kuna iga individuaalse hinge võime materiaalse looduse üle valitseda on erinev, eksisteerivad erinevad kehad. Kuid Kõigekõrgem viibib nende valitsejana neis kõigis. Selles värsis on oluline ka sõna ca, sest see viitab kõikidele kehadele. Sedasi kinnitab Śrīla Baladeva Vidyābhūṣaṇa. Kṛṣṇa on Ülihing, kes viibib igas kehas lisaks individuaalsele hingele. Kṛṣṇa ütleb siin selgelt, et tõelised teadmised tähendavad mõistmist, et Ülihing on nii tegevusvälja kui ka piiratud nautija valitseja.

Ez a fejezet azt is kifejti, hogy a két ismerő közül az egyik tévedhetetlen, míg a másik esendő, az egyik felsőbbrendű, míg a másik alárendelt. Aki a mező két ismerőjéről azt gondolja, hogy egy és ugyanaz, az ellentmond az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, aki itt egyértelműen kijelenti: „Én is ismerem a cselekvés mezejét.” Aki a kötelet kígyónak véli, az nem rendelkezik tudással. Különféle testek vannak, s a testeknek különféle tulajdonosai. Mivel az egyéni lelkek mind más és más mértékben kívánnak uralkodni az anyagi természet felett, ennek érdekében más és más testet kapnak. A Legfelsőbb azonban irányítóként minden testben jelen van. A ca szó fontos, mert valamennyi test összességére utal. Ez Śrīla Baladeva Vidyābhūṣaṇa véleménye. Kṛṣṇa a Felsőlélek, aki az egyéni lélektől függetlenül jelen van minden egyes testben. E versben Kṛṣṇa egyértelműen kijelenti, hogy valódi tudás az, amikor valaki tudja, hogy a Felsőlélek irányítja a tettek mezejét és a parányi élvezőt is.