Skip to main content

TEXT 27

27. VERS

Tekst

Szöveg

yāvat sañjāyate kiñcit
sattvaṁ sthāvara-jaṅgamam
kṣetra-kṣetrajña-saṁyogāt
tad viddhi bharatarṣabha
yāvat sañjāyate kiñcit
sattvaṁ sthāvara-jaṅgamam
kṣetra-kṣetrajña-saṁyogāt
tad viddhi bharatarṣabha

Synonyms

Szó szerinti jelentés

yāvat — mis iganes; sañjāyate — hakkab eksisteerima; kiñcit — ükskõik, mis; sattvam — eksistents; sthāvara — liikumatu; jaṅgamam — liikuv; kṣetra — keha; kṣetra-jña — ja keha tundja; saṁyogāt — vahelise ühendusega; tat viddhi — sa pead seda teadma; bharata-ṛṣabha — oo, Bhāratate juht.

yāvat – bármikor; sañjāyate – születik; kiñcit – bármilyen; sattvam – létezésbe; sthāvara – mozdulatlan; jaṅgamam – mozgó; kṣetra – a testnek; kṣetra-jña – és a test ismerőjének; saṁyogāt – egységéből; tat viddhi – azt tudnod kell; bharata-ṛṣabha – ó, Bhāraták vezére.

Translation

Fordítás

Oo, Bhāratate juht, tea, et kõik, mida sa näed eksisteerivat, olgu see siis liikuv või liikumatu, on üksnes tegevusvälja ja tegevusvälja tundja vaheline ühend.

Ó, Bhāraták vezére, tudd meg, hogy minden, ami létezik, legyen az mozgó vagy mozdulatlan, csupán a tettek mezejének és a mező ismerőjének kombinációja.

Purport

Magyarázat

Selles värsis räägitakse nii materiaalsest loodusest kui ka elusolendist, mis mõlemad eksisteerisid juba enne universumi loomist. Kõik loodu on vaid elusolendi ja materiaalse looduse vaheline ühend. Eksisteerib palju liikumatuid avaldumisi nagu puud, mäed ja künkad, ning samuti suur hulk liikuvaid eksistentsi liike. Kõik nad on üksnes materiaalse looduse ja kõrgema energia (elusolendi) vahelised ühendid. Ilma kõrgema energia, elusolendi puudutuseta ei saa midagi kasvada. Materiaalse ja vaimse looduse vahelised suhted on igavesed ning loodud Kõigekõrgema Jumala poolt, mistõttu Jumal on ka nende mõlema, nii kõrgema kui ka madalama looduse valitseja. Tema on loonud materiaalse looduse ning kui kõrgem loodus on asetatud sellesse materiaalsesse loodusse, saavad teoks kõik need tegevused ja ilmuvad kõik need avaldumised, mida me enda ümber näeme.

Ez a vers az anyagi természetről és az élőlényről beszél. Mindkettő létezett már a kozmosz megteremtése előtt is. A teremtésben kivétel nélkül minden az élőlény és az anyagi természet kombinációja. Vannak mozdulatlan létezők, mint pl. a fák, a hegyek és a dombok, és számtalan mozgó lény is létezik. Mindegyik az anyagi természet és a felsőbbrendű természet, az élőlény kombinációja. Anélkül hogy kapcsolatba kerülne a felsőbbrendű természettel, vagyis az élőlénnyel, semmi sem képes növekedni. Az anyagi természet és a lelki természet kapcsolata örök időktől fogva fennáll, s kombinációjukat a Legfelsőbb Úr befolyásolja; Ő irányítja tehát a felsőbb- és az alsóbbrendű természetet is. Ő teremti az anyagi természetet, majd belehelyezi a felsőbbrendű természetet. Így jön létre minden tett és megnyilvánulás.