TEXT 4
4. VERS
Texto
Szöveg
puruṣaś cādhidaivatam
adhiyajño ’ham evātra
dehe deha-bhṛtāṁ vara
puruṣaś cādhidaivatam
adhiyajño ’ham evātra
dehe deha-bhṛtāṁ vara
Palabra por palabra
Szó szerinti jelentés
adhibhūtam — la manifestación física; kṣaraḥ — cambiando constantemente; bhāvaḥ — naturaleza; puruṣaḥ — la forma universal, que incluye a todos los semidioses, tales como el Sol y la Luna; ca — y; adhidaivatam — llamada adhidaivam; adhiyajñaḥ — la Superalma; aham — Yo (Kṛṣṇa); eva — ciertamente; atra — en este; dehe — cuerpo; deha-bhṛtām — de los encarnados; vara — ¡oh, el mejor!
adhibhūtam – fizikai megnyilvánulás; kṣaraḥ – állandóan változó; bhāvaḥ – természet; puruṣaḥ – a kozmikus forma, beleértve valamennyi félistent, pl. a napot és a holdat is; ca – és; adhidaivatam – adhidaivának nevezett; adhiyajñaḥ – a Felsőlélek; aham – Én (Kṛṣṇa); eva – bizony; atra – ebben; dehe – a testben; deha-bhṛtām – a megtestesültnek; vara – ó, legkiválóbb.
Traducción
Fordítás
¡Oh, tú, el mejor de los seres encarnados!, la naturaleza física, que está cambiando constantemente, se denomina adhibhūtam [la manifestación material]. La forma universal del Señor, que incluye a todos los semidioses, como los del Sol y de la Luna, se denomina adhidaivam. Y Yo, el Señor Supremo, representado como la Superalma en el corazón de cada ser encarnado, Me llamo adhiyajña [el Señor del sacrificio].
Ó, legkiválóbb a megtestesült lények között! Az állandóan változó fizikai természetet adhibhūtának [anyagi megnyilvánulásnak] hívják. Az Úr kozmikus formáját, amely magában foglalja a félistenek mindegyikét, köztük a nap és a hold istenét is, adhidaivának nevezik. Engem, a Legfelsőbb Urat, akit a Felsőlélek képvisel minden megtestesült lény szívében, adhiyajñának [az áldozat Urának] hívnak.
Significado
Magyarázat
La naturaleza física está cambiando constantemente. Los cuerpos materiales pasan por lo general a través de seis etapas: nacen, crecen, permanecen por algún tiempo, producen algunos subproductos, decaen y luego desaparecen. Esa naturaleza física se denomina adhibhūta. Ella es creada en determinado momento, y será aniquilada en determinado momento. El concepto de la forma universal del Señor Supremo, la cual incluye a todos los semidioses y sus diferentes planetas, se denomina adhidaivata. Y presente en el cuerpo junto con el alma individual se encuentra la Superalma, una representación plenaria del Señor Kṛṣṇa. La Superalma se denomina el Paramātmā o adhiyajña, y está situada en el corazón. La palabra eva es particularmente importante en el contexto de este verso, porque con esta palabra el Señor recalca que el Paramātmā no es diferente de Él. La Superalma, la Suprema Personalidad de Dios, que se halla sentada al lado del alma individual, es el testigo de las actividades del alma individual y es la fuente de los diversos tipos de conciencia que tiene el alma. La Superalma le da al alma individual la oportunidad de actuar libremente, y presencia sus actividades. Las funciones de todas esas diferentes manifestaciones del Señor Supremo, quedan claras automáticamente para el devoto puro y consciente de Kṛṣṇa que está dedicado a prestarle un servicio trascendental al Señor. La gigantesca forma universal del Señor, denominada adhidaivata, la contempla el neófito que no puede acercarse al Señor Supremo en Su manifestación como la Superalma. Al neófito se le aconseja que contemple la forma universal, o el virāṭ-puruṣa, cuyas piernas se considera que son los planetas inferiores, cuyos ojos se considera que son el Sol y la Luna, y cuya cabeza se considera que es el sistema planetario superior.
A fizikai természet mindig változik. Az anyagi testek általában hat állapoton mennek keresztül: születés, növekedés, rövid ideig tartó állandósulás, utódok létrehozása, sorvadás és végül pusztulás. Ezt a fizikai természetet adhibhūtának hívják. Egy adott időben megteremtődik, s egy adott időpontban meg is semmisül. A Legfelsőbb Úr kozmikus formáját, amely magában foglalja az összes félistent és azok különféle bolygóit is, adhidaivatának hívják. Az egyéni lélekkel együtt a testben jelen van a Felsőlélek is, az Úr Kṛṣṇa teljes értékű képviselője. A Felsőlelket Paramātmānak vagy adhiyajñának nevezik, s a szívben lakozik. Az eva szó különösen fontos ebben a versben, mert az Úr ezzel nyomatékosítja, hogy a Paramātmā nem különbözik Tőle. A Felsőlélek, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, aki az egyéni lélek mellett foglal helyet, tanúja a lélek tetteinek, s Ő a forrása különféle tudatállapotainak is. A Felsőlélek lehetőséget ad az egyéni léleknek, hogy függetlenül cselekedjen, és csupán tanúja tetteinek. Az Úr transzcendentális szerető szolgálatában élő, tiszta Kṛṣṇa-tudatú bhakta akaratlanul is megérti a Legfelsőbb Úr különféle megnyilvánulásainak szerepét. Az Úr gigantikus kozmikus formáján, az adhidaivatán a kezdők meditálnak, akik képtelenek a Legfelsőbb Úr Felsőlélek-megnyilvánulásához közeledni. Egy kezdő számára tehát ajánlatos, hogy a kozmikus formán, a virāṭ-puruṣán elmélkedjen. A virāṭ-puruṣa lábának az alsóbb bolygókat tekintik, szemének a Holdat és a Napot, fejének pedig a felsőbb bolygórendszert.