Skip to main content

TEXT 21

21. VERS

Texto

Szöveg

avyakto ’kṣara ity uktas
tam āhuḥ paramāṁ gatim
yaṁ prāpya na nivartante
tad dhāma paramaṁ mama
avyakto ’kṣara ity uktas
tam āhuḥ paramāṁ gatim
yaṁ prāpya na nivartante
tad dhāma paramaṁ mama

Palabra por palabra

Szó szerinti jelentés

avyaktaḥ — no manifiesto; akṣaraḥ — infalible; iti — así pues; uktaḥ — se dice; tam — aquello; āhuḥ — se conoce; paramām — supremo; gatim — destino; yam — aquello que; prāpya — obteniendo; na — nunca; nivartante — regresa; tat — esa; dhāma — morada; paramam — suprema; mama — Mi.

avyaktaḥ – megnyilvánulatlan; akṣaraḥ – csalhatatlan; iti – így; uktaḥ – mondják; tam – amit; āhuḥ – ismernek; paramām – végső; gatim – célként; yam – amit; prāpya – elérve; na – sohasem; nivartante – visszajönnek; tat – az; dhāma – hajlék; paramam – legfelsőbb; mama – Enyém.

Traducción

Fordítás

Aquello que los vedantistas describen como no manifiesto e infalible, aquello que se conoce como el destino supremo, ese lugar del que, después de llegar a él, nunca se regresa, esa es Mi morada suprema.

Amiről a vedāntisták azt mondják, megnyilvánulatlan és csalhatatlan, amit legfelsőbb célként ismernek, s ahonnan soha többé nem tér vissza az, aki egyszer eljutott oda – az az Én legfelsőbb hajlékom.

Significado

Magyarázat

En la Brahma-saṁhitā se describe la morada suprema de la Personalidad de Dios, Kṛṣṇa, como cintāmaṇi-dhāma, un lugar en el que se cumplen todos los deseos. La morada suprema del Señor Kṛṣṇa, conocida como Goloka Vṛndāvana, está llena de palacios hechos de piedra de toque. Ahí también hay árboles, llamados «árboles de los deseos», que dan cualquier tipo de comestibles que se les pida, y hay vacas, conocidas como vacas surabhi, que suministran leche en cantidades ilimitadas. En esa morada, al Señor lo sirven cientos de miles de diosas de la fortuna (Lakṣmīs), y a Él se lo llama Govinda, el Señor original y la causa de todas las causas. El Señor acostumbra a tocar Su flauta (veṇuṁ kvaṇantam). Su forma trascendental es lo más atractivo que existe en todos los mundos: Sus ojos son como pétalos de loto, y el color de Su cuerpo es como el color de las nubes. Él es tan atractivo, que Su belleza supera la de miles de Cupidos. Él lleva una tela azafrán, una guirnalda alrededor del cuello y una pluma de pavo real en el cabello. En el Bhagavad-gītā, el Señor Kṛṣṇa solo da una pequeña indicación acerca de Su morada personal, Goloka Vṛndāvana, que es el planeta supremo del reino espiritual. En la Brahma-saṁhitā se da una descripción vívida de él. La literatura védica (Kaṭha Upaniṣad 1.3.11) declara que no hay nada superior a la morada de la Divinidad Suprema, y que esa morada es el destino último (puruṣān na paraṁ kiñcit sā kāṣṭhā paramā gatiḥ). Cuando uno llega a ella, nunca regresa al mundo material. La morada suprema de Kṛṣṇa y el propio Kṛṣṇa no son diferentes entre sí, ya que son de la misma calidad. En esta Tierra, Vṛndāvana, una ciudad que se encuentra a 145 kilómetros del sureste de Delhi, es una réplica de ese Goloka Vṛndāvana supremo ubicado en el cielo espiritual. Cuando Kṛṣṇa descendió a esta Tierra, se divirtió en esa región específica conocida como Vṛndāvana, que ocupa unos 218 kilómetros cuadrados del distrito de Mathurā, India.

Az Istenség Személyisége, Kṛṣṇa hajlékát a Brahma-samhitā cintāmaṇi-dhāmának, olyan helynek írja le, ahol minden kívánság teljesül. Az Úr Kṛṣṇa legfelsőbb lakhelyén, amit Goloka-Vṛndāvanának neveznek, csodatévő drágakőből épült paloták sorakoznak. A fák „kívánságfák”, melyek olyan étellel látják el az embert, amilyenre vágyik, a tehenek pedig surabhi tehenek, s korlátlan mennyiségű tejet adnak. Sok százezer szerencseistennő (Lakṣmī) szolgálja itt az Urat, akit Govindának hívnak, aki az eredeti Úr, minden ok oka, s aki fuvoláján játszik (veṇuṁ kvaṇantam). Transzcendentális formájánál nincs vonzóbb az anyagi és a lelki világban. Szeme olyan, mint a lótuszvirág szirma, testének színe a felhőéhez hasonló. Olyan vonzó, hogy szépsége túltesz sok ezer Kāmadeva együttes szépségén is. Sáfrányszínű ruhát visel, nyakát virágfüzér öleli körül, hajában pávatollat hord. A Bhagavad-gītāban az Úr Kṛṣṇa nem mond sokat személyes hajlékáról, Goloka-Vṛndāvanáról, a lelki birodalom legfelsőbb bolygójáról. Részletes leírást a Brahma-saṁhitāban találhatunk róla. A védikus irodalom (Kaṭha-upaniṣad 1.3.11) kijelenti: semmi sem magasabb rendű a Legfelsőbb Istenség hajlékánál, ami egyben a legvégső cél is (puruṣān na paraṁ kiñcit sā kāṣṭhā paramā gatiḥ). Ha valaki eljut oda, sohasem fog többé visszatérni az anyagi világba. Kṛṣṇa legfelsőbb hajléka és maga Kṛṣṇa között nincs különbség, mert mindkettő azonos természetű. Földünkön, Delhitől mintegy százötven kilométernyire délkeletre szintén van egy Vṛndāvana, a lelki világ legfelsőbb Goloka-Vṛndāvanájának mása. Amikor Kṛṣṇa alászállt a Földre, e Vṛndāvana nevű helyen (amely körülbelül kétszáztizenöt négyzetkilométernyi területen fekszik Mathurā körzetében, Indiában) mutatta be kedvteléseit.