TEXT 36

36. VERS

Texto

Szöveg

arjuna uvāca
atha kena prayukto ’yaṁ
pāpaṁ carati pūruṣaḥ
anicchann api vārṣṇeya
balād iva niyojitaḥ

Palabra por palabra

Szó szerinti jelentés

arjunaḥ uvāca — Arjuna dijo; atha — entonces; kena — por medio de qué; prayuktaḥ — movido; ayam — un; pāpam — pecados; carati — hace; pūruṣaḥ — un hombre; anicchan — sin desear; api — aunque; vārṣṇeya — ¡oh, descendiente de Vṛṣṇi!; balāt — a la fuerza; iva — como si; niyojitaḥ — obligado.

arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; atha – akkor; kena – mi által; prayuktaḥ – ösztönözve; ayam – valaki; pāpam – bűnöket; carati – elkövet; pūruṣaḥ – egy ember; anicchan – nem akarván; api – habár; vārṣṇeya – ó, Vṛṣṇi leszármazottja; balāt – erővel; iva – mintha; niyojitaḥ – lenne kényszerítve.

Traducción

Fordítás

Arjuna dijo: ¡Oh, descendiente de Vṛṣṇi!, ¿qué es lo que lo impele a uno a los actos pecaminosos, aun involuntariamente, como si se lo obligara a la fuerza?

Arjuna így szólt: Ó, Vṛṣṇi leszármazottja, mi az, ami az embert akarata ellenére, szinte erőszakkal bűnös tettekre kényszeríti?

Significado

Magyarázat

La entidad viviente, como parte integral del Supremo, es originalmente espiritual, pura y está libre de toda contaminación material. En consecuencia, por naturaleza, no está sujeta a los pecados del mundo material. Pero cuando se halla en contacto con la naturaleza material, actúa sin vacilación de muchas maneras pecaminosas, y a veces lo hace incluso en contra de su voluntad. Siendo esto así, la pregunta que Arjuna le hace a Kṛṣṇa acerca de la naturaleza pervertida de las entidades vivientes, viene muy al caso. Aunque a veces la entidad viviente no quiere actuar con pecado, aun así se la obliga a actuar. Sin embargo, las acciones pecaminosas no las incita la Superalma que se halla dentro, sino que se deben a otra causa, tal como el Señor lo explica en el verso siguiente.

Az élőlény a Legfelsőbb szerves részeként eredetileg lelki, tiszta, s mentes minden anyagi szennyeződéstől, így természeténél fogva nem kényszerül az anyagi világ bűneinek elkövetésére. Amikor azonban kapcsolatba kerül az anyagi természettel, minden további nélkül számtalan bűnös tettet elkövet, néha még akarata ellenére is. Arjuna Kṛṣṇához intézett kérdése éppen ezért nagyon lényeges, mert az élőlények eltorzult természetére vonatkozik. Az élőlény néha még akkor is bűnös cselekedetre kényszerül, ha nem akarja. E bűnökre azonban nem a szívben lévő Felsőlélek ösztönöz bennünket, hanem más oka van, ahogyan azt az Úr a következő versben elmagyarázza.