Skip to main content

TEXT 2

2. VERS

Texto

Szöveg

śrī-bhagavān uvāca
kutas tvā kaśmalam idaṁ
viṣame samupasthitam
anārya-juṣṭam asvargyam
akīrti-karam arjuna
śrī-bhagavān uvāca
kutas tvā kaśmalam idaṁ
viṣame samupasthitam
anārya-juṣṭam asvargyam
akīrti-karam arjuna

Palabra por palabra

Szó szerinti jelentés

śrī-bhagavān uvāca — la Suprema Personalidad de Dios dijo; kutaḥ — de dónde; tvā — a ti; kaśmalam — suciedad; idam — esta lamentación; viṣame — en este momento de crisis; samupasthitam — llegó; anārya — personas que no conocen el valor de la vida; juṣṭam — practicado por; asvargyam — que no conduce a los planetas superiores; akīrti — infamia; karam — la causa de; arjuna — ¡oh, Arjuna!

śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt; kutaḥ – honnan; tvā – neked; kaśmalam – szennyeződés; idam – ez a panaszkodás; viṣame – e válságos órában; samupasthitam – jött; anārya – az élet értékét nem ismerők által; juṣṭam – gyakorolt; asvargyam – ami nem juttatja el az embert a felsőbb bolygókra; akīrti – szégyen; karam – az oka; arjuna – ó, Arjuna.

Traducción

Fordítás

La Suprema Personalidad de Dios dijo: Mi querido Arjuna, ¿cómo te han aparecido estas impurezas? No son propias en absoluto de un hombre que conoce el valor de la vida, y no conducen a los planetas superiores, sino a la infamia.

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Kedves Arjunám, hogyan fertőzhettek meg téged ezek a tisztátalanságok? Ezek nem illenek az olyan emberhez, aki ismeri az élet értékét, s nem a felsőbb bolygókra, hanem a szégyenhez vezetnek.

Significado

Magyarázat

Kṛṣṇa y la Suprema Personalidad de Dios son idénticos. Por lo tanto, al Señor Kṛṣṇa se lo designa como «Bhagavān» a todo lo largo del Gītā. Bhagavān es lo máximo en Verdad Absoluta. La Verdad Absoluta llega a comprenderse en tres fases de estudio, a saber, Brahman, o el espíritu impersonal que está dentro y fuera de todo; Paramātmā, o el aspecto localizado del Supremo que está en el corazón de todas las entidades vivientes; y Bhagavān, o la Suprema Personalidad de Dios, el Señor Kṛṣṇa. En el Śrīmad-Bhāgavatam (1.2.11), esta concepción de la Verdad Absoluta se explica de la siguiente manera:

Kṛṣṇa és az Istenség Legfelsőbb Személyisége egy és ugyanaz, ezért Kṛṣṇát a Gītā végig Bhagavānnak nevezi. Bhagavān az Abszolút Igazság végső aspektusa. Az Abszolút Igazságnak három aspektusában lehet tudatára ébredni: 1. mint Brahman, a személytelen, mindent átható szellem, 2. mint Paramātmā, a Legfelsőbb minden élőlény szívében lakozó, helyhez kötött formája és 3. mint Bhagavān, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az Úr Kṛṣṇa. A Śrīmad-Bhāgavatam (1.2.11) az Abszolút Igazság e felfogását a következőképpen magyarázza:

vadanti tat tattva-vidas
tattvaṁ yaj jñānam advayam
brahmeti paramātmeti
bhagavān iti śabdyate
vadanti tat tattva-vidas
tattvaṁ yaj jñānam advayam
brahmeti paramātmeti
bhagavān iti śabdyate

«El conocedor de la Verdad Absoluta llega a comprender esta en tres fases de estudio, y todas ellas son idénticas. Dichas fases de la Verdad Absoluta se expresan como Brahman, Paramātmā y Bhagavān».

„Az Abszolút Igazságot illető tudatosságra annak ismerője három aspektusban tehet szert. Mindhárom azonos egymással, és Brahmannak, Paramātmānak és Bhagavānnak nevezik őket.”

Estos tres aspectos divinos se pueden explicar mediante el ejemplo del Sol, que también tiene tres diferentes aspectos, es decir, la luz solar, la superficie del Sol y el planeta Sol propiamente dicho. Aquel que estudia únicamente la luz del Sol, es un principiante; aquel que entiende la superficie del Sol, está un poco más adelantado; y aquel que puede entrar en el planeta Sol, es el más elevado de todos. Los estudiantes ordinarios que se satisfacen con simplemente entender la luz del Sol, su difusión por todo el universo y la refulgencia deslumbrante de su naturaleza impersonal, se asemejan a aquellos que pueden comprender únicamente el aspecto Brahman de la Verdad Absoluta. El estudiante que ha avanzado más puede conocer el disco solar, lo cual se asemeja al conocimiento acerca del aspecto Paramātmā de la Verdad Absoluta. Y el estudiante que puede entrar en el corazón del planeta Sol, se asemeja a aquellos que comprenden las características personales de la Suprema Verdad Absoluta. En consecuencia, los bhaktas, o los trascendentalistas que han llegado a comprender el aspecto Bhagavān de la Verdad Absoluta, son los trascendentalistas más elevados de todos, si bien todos los estudiantes que están dedicados al estudio de la Verdad Absoluta se ocupan de lo mismo. La luz del Sol, el disco solar y los asuntos internos del planeta Sol no pueden separarse los unos de los otros, y, aun así, los estudiantes de las tres diferentes fases no se hallan en la misma categoría.

Ezt a három isteni aspektust a Nap példájának segítségével lehet elmagyarázni. A Napnak szintén három arculata van: a napfény, a Nap felszíne és maga a Nap bolygó. Aki csupán a napfényt tanulmányozza, az a kezdeti szinten áll, míg aki megérti a Nap felszínét, már sokkal fejlettebb, s az, aki képes bejutni a Nap bolygó belsejébe, valamennyiük közül a legjobb. Az átlagemberek, akik megelégszenek azzal, hogy egyedül a napfényt – egyetemes kiterjedését és személytelen természetének ragyogó sugárzását – tanulmányozzák, azokhoz hasonlíthatók, akik az Abszolút Igazság Brahman-arculatának képesek csupán a tudatára ébredni. Az ennél továbblépő tanuló megismerheti a Nap felszínét, amit az Abszolút Igazság Paramātmā-arculatát illető tudatossághoz hasonlíthatunk, azt a tanítványt pedig, aki a Nap szívébe hatol, azokhoz hasonlíthatjuk, akik a Legfelsőbb Abszolút Igazság személyes vonásainak tudatos megértését tették magukévá. A legkiválóbb transzcendentalisták ezért a bhakták, akik eljutottak az Abszolút Igazság Bhagavān-arculatát illető tudatosságig, annak ellenére, hogy az Abszolút Igazságot tanulmányozók mind ugyanazt a témát vizsgálják. A napfényt, a Nap felszínét és a bolygó belső jelenségeit nem lehet egymástól elválasztani, de a három különböző aspektust tanulmányozók mégis eltérő kategóriába tartoznak.

Parāśara Muni, la gran autoridad y el padre de Vyāsadeva, explica la palabra sánscrita bhagavān: la Suprema Personalidad que posee en pleno riquezas, fuerza, fama, belleza, conocimiento y renunciación, recibe el nombre de Bhagavān. Hay muchas personas que son muy ricas, muy poderosas, muy hermosas, muy famosas, muy eruditas y muy desapegadas, pero ninguna puede afirmar que posee por completo riquezas en pleno, fuerza en pleno, etc. Solo Kṛṣṇa puede afirmarlo, porque Él es la Suprema Personalidad de Dios. Ninguna entidad viviente, ni siquiera Brahmā, el Señor Śiva o Nārāyaṇa, puede poseer opulencias en una plenitud tal como la de Kṛṣṇa. Por consiguiente, en la Brahma-saṁhitā el propio Señor Brahmā concluye que el Señor Kṛṣṇa es la Suprema Personalidad de Dios. Nadie es igual a Él ni está por encima de Él; Él es el Señor primordial, o Bhagavān, conocido como Govinda, y Él es la causa suprema de todas las causas.

Parāśara Muni, Vyāsadeva apja, a kiváló, hiteles szaktekintély megmagyarázta a szanszkrit bhagavān szó értelmét. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, aki minden vagyon, erő, hírnév, szépség, tudás és lemondás birtokosa, Bhagavānnak hívják. Sok ember van, aki végtelenül gazdag, roppant hatalmas vagy rendkívül szép, világhírű, esetleg kimagaslóan képzett és lemondó is, mégsem állíthatja senki sem magáról azt, hogy minden vagyonnal, erővel stb. rendelkezik. Egyedül Kṛṣṇa mondhatja ezt, mert Ő az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Egyetlen élőlény, még Brahmā, az Úr Śiva és Nārāyaṇa sem rendelkezik e fenséges jellemzőkkel olyan teljességben, mint Kṛṣṇa. Ezért aztán maga az Úr Brahmā Brahma-saṁhitā című művében arra a következtetésre jut, hogy az Úr Kṛṣṇa az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Senki sem egyenlő Vele, és senki sem múlhatja felül Őt. Ő az eredeti Úr, Bhagavān, akit Govindának is hívnak, és Ő minden ok legfelsőbb oka.

īśvaraḥ paramaḥ kṛṣṇaḥ
sac-cid-ānanda-vigrahaḥ
anādir ādir govindaḥ
sarva-kāraṇa-kāraṇam
īśvaraḥ paramaḥ kṛṣṇaḥ
sac-cid-ānanda-vigrahaḥ
anādir ādir govindaḥ
sarva-kāraṇa-kāraṇam

«Hay muchas personalidades que poseen las cualidades de Bhagavān, pero Kṛṣṇa es la suprema, porque ninguna otra lo supera a Él. Él es la Persona Suprema, y Su cuerpo es eterno y está colmado de conocimiento y bienaventuranza. Él es Govinda, el Señor primordial, y la causa de todas las causas» (Brahma-saṁhitā 5.1).

„Számtalan személyiség létezik, aki rendelkezik Bhagavān jellemvonásaival, ám közülük Kṛṣṇa a legfelsőbb, mert senki sem múlhatja Őt felül. Ő a Legfelsőbb Személy, kinek teste örök, tudással és boldogsággal teljes. Ő az eredeti Úr, Govinda, s Ő minden ok oka” (Brahma-saṁhitā 5.1).

También en el Bhāgavatam hay una lista de muchas encarnaciones de la Suprema Personalidad de Dios, pero a Kṛṣṇa se le describe como la Personalidad de Dios original, de quien se expanden muchísimas encarnaciones y Personalidades de Dios:

A Bhāgavatam szintén sokat felsorol az Istenség Legfelsőbb Személyisége inkarnációi közül, de Kṛṣṇát az eredeti Istenség Személyiségének nevezi, akiből sok-sok inkarnáció és Istenség Személyisége árad ki (1.3.28):

ete cāṁśa-kalāḥ puṁsaḥ
kṛṣṇas tu bhagavān svayam
indrāri-vyākulaṁ lokaṁ
mṛḍayanti yuge yuge
ete cāṁśa-kalāḥ puṁsaḥ
kṛṣṇas tu bhagavān svayam
indrāri-vyākulaṁ lokaṁ
mṛḍayanti yuge yuge

«Todas las encarnaciones de la Divinidad que se presentan en estas listas, son, o bien expansiones plenarias, o bien partes de las expansiones plenarias de la Divinidad Suprema; pero Kṛṣṇa es la Suprema Personalidad de Dios propiamente dicha» (Bhāg. 1.3.28).

„Az Istenség itt felsorolt inkarnációi mind vagy teljes kiterjedései a Legfelsőbb Istenségnek, vagy részei az Ő teljes kiterjedéseinek, de Kṛṣṇa maga az Istenség Legfelsőbb Személyisége.”

Así que, Kṛṣṇa es la Suprema Personalidad de Dios original, la Verdad Absoluta, la fuente tanto de la Superalma como del Brahman impersonal.

Kṛṣṇa tehát az eredeti Istenség Legfelsőbb Személyisége, az Abszolút Igazság, aki a Felsőlélek és a személytelen Brahman eredete.

Que Arjuna se lamentara por sus parientes en presencia de la Suprema Personalidad de Dios es ciertamente impropio, y, por lo tanto, Kṛṣṇa expresó Su sorpresa con la palabra kutaḥ, «de dónde». Esas impurezas no se esperaban de una persona perteneciente a la clase de los hombres civilizados conocidos como arios. La palabra «ario» se le aplica a personas que conocen el valor de la vida y que tienen una civilización basada en la comprensión espiritual. Las personas a las que las guía la concepción material de la vida, no saben que el objetivo de la misma es llegar a comprender a la Verdad Absoluta, Viṣṇu o Bhagavān, y a ellas las cautivan las características externas del mundo material, y, por consiguiente, no saben lo que es la liberación. Las personas que carecen de conocimiento acerca de la liberación del cautiverio material, reciben el nombre de anārya, «no arios». Aunque Arjuna era un kṣatriya, al negarse a pelear se estaba apartando de sus deberes prescritos. Este acto de cobardía se describe como característico de los no arios. Semejante incumplimiento del deber no ayuda en el progreso de la vida espiritual, y ni siquiera le brinda a uno la oportunidad de volverse famoso en este mundo. El Señor Kṛṣṇa no aprobó la supuesta compasión de Arjuna por sus parientes.

Arjuna panaszkodása rokonai sorsa miatt az Istenség Legfelsőbb Személyiségének jelenlétében valóban nem illő, Kṛṣṇa ezért meglepetését a kutaḥ, „honnan” szóval érzékelteti. Az efféle tisztátalanság semmi esetre sem méltó az olyan emberhez, aki az āryák civilizált osztályába tartozik. Az ārya szó azokra utal, akik tisztában vannak az élet értékével, s akiknek civilizációja a lelki felemelkedésre épül. A materialista életfelfogás által vezérelt emberek nem tudják, hogy az élet célja az Abszolút Igazság, Viṣṇu, vagyis Bhagavān elérése. Az anyagi világ külső vonásai igézik meg őket, ezért nem tudják, hogy mi a felszabadulás. Azokat, akik mit sem tudnak arról, hogyan lehet az anyagi kötelékektől megszabadulni, nem lehet āryáknak nevezni. Noha Arjuna kṣatriya volt, mégis megtagadta a harcot, s ezzel eltért előírt kötelességétől. Az efféle gyáva tett nem méltó egy āryához. A kötelesség elhanyagolása nem csupán a lelki élet fejlődésének nem használ, de annak lehetőségétől is megfosztja az így cselekvőt, hogy hírnévre tegyen szert ebben a világban. Az Úr Kṛṣṇa nem helyeselte Arjuna rokonai iránt érzett „részvétét”.