TEXT 19
19. VERS
Texto
Szöveg
tridhaiva guṇa-bhedataḥ
procyate guṇa-saṅkhyāne
yathāvac chṛṇu tāny api
tridhaiva guṇa-bhedataḥ
procyate guṇa-saṅkhyāne
yathāvac chṛṇu tāny api
Palabra por palabra
Szó szerinti jelentés
jñānam — conocimiento; karma — trabajo; ca — también; kartā — trabajador; ca — también; tridhā — de tres clases; eva — ciertamente; guṇa-bhedataḥ — en función de las diferentes modalidades de la naturaleza material; procyate — se dice; guṇa-saṅkhyāne — en función de las diferentes modalidades; yathā-vat — como actúan; śṛṇu — oye; tāni — todas ellas; api — también.
jñānam – a tudás; karma – a tett; ca – is; kartā – a cselekvő; ca – is; tridhā – háromféle; eva – bizony; guṇa-bhedataḥ – az anyagi természet különféle kötőerői szerint; procyate – úgy mondják; guṇa-saṅkhyāne – a különféle kötőerők szerint; yathā-vat – ahogyan vannak; śṛṇu – halld; tāni – mindezeket; api – szintén.
Traducción
Fordítás
En función de las tres diferentes modalidades de la naturaleza material, hay tres clases de conocimiento, de acción y de ejecutores de la acción. Ahora óyeme hablar de ellos.
Az anyagi természet három kötőerejének megfelelően a tudás, a tett és a cselekvő háromféle lehet. Hallj hát Tőlem ezekről is!
Significado
Magyarázat
En el decimocuarto capítulo se describieron detalladamente las tres divisiones de las modalidades de la naturaleza material. En ese capítulo se dijo que la modalidad de la bondad es iluminadora, la modalidad de la pasión es materialista, y la modalidad de la ignorancia conduce a la pereza y la indolencia. Todas las modalidades de la naturaleza material son esclavizadoras; ellas no son fuentes de liberación. Incluso en el plano de la modalidad de la bondad, uno está condicionado. En el decimoséptimo capítulo se describieron los diferentes tipos de adoración que realizan los diferentes tipos de hombres que están en los diferentes planos de las modalidades de la naturaleza material. En este verso, el Señor dice que desea hablar de los diferentes tipos de conocimiento, trabajadores y trabajo en sí, en función de las tres modalidades materiales.
A tizennegyedik fejezet részletesen írt az anyagi természet három kötőerejéről. Eszerint a jóság megvilágosodáshoz, a szenvedély materializmushoz, a tudatlanság pedig lustasághoz és hanyagsághoz vezet. Az anyagi természet kötőerői mind lekötnek, egyik sem vezet a felszabaduláshoz. Még a jóság kötőerejében lévő is feltételekhez van kötve. A tizenhetedik fejezet az anyagi természet különféle kötőerőiben élő emberek különféle imádatformáiról írt. Ebben a versben az Úr azt mondja, hogy a tudás, a cselekvő és a tett különféle típusairól akar beszélni, melyeket az anyagi kötőerők határoznak meg.