TEXT 27

27. VERS

Devanagari

नैते सृती पार्थ जानन्योगी मुह्यति कश्चन ।
तस्मात्सर्वेषु कालेषु योगयुक्तो भवार्जुन ॥ २७ ॥

Text

Szöveg

naite sṛtī pārtha jānan
yogī muhyati kaścana
tasmāt sarveṣu kāleṣu
yoga-yukto bhavārjuna

Synonyms

Szó szerinti jelentés

na — never; ete — these two; sṛtī — different paths; pārtha — O son of Pṛthā; jānan — even if he knows; yogī — the devotee of the Lord; muhyati — is bewildered; kaścana — any; tasmāt — therefore; sarveṣu kāleṣu — always; yoga-yuktaḥ — engaged in Kṛṣṇa consciousness; bhava — just become; arjuna — O Arjuna.

na – sohasem; ete – ezt a két; sṛtī – különböző utat; pārtha – ó, Pṛthā fia; jānan – még ha ismeri is; yogī – az Úr bhaktája; muhyati – megtéved; kaścana – bárki; tasmāt – ezért; sarveṣu kāleṣu – mindig; yoga-yuktaḥ – Kṛṣṇa-tudatban cselekvő; bhava – legyél; arjuna – ó, Arjuna.

Translation

Fordítás

Although the devotees know these two paths, O Arjuna, they are never bewildered. Therefore be always fixed in devotion.

Bár a bhakták ismerik e két utat, ó, Arjuna, ezek nem tévesztik meg őket. Légy hát rendíthetetlen az odaadásban!

Purport

Magyarázat

Kṛṣṇa is here advising Arjuna that he should not be disturbed by the different paths the soul can take when leaving the material world. A devotee of the Supreme Lord should not worry whether he will depart by arrangement or by accident. The devotee should be firmly established in Kṛṣṇa consciousness and chant Hare Kṛṣṇa. He should know that concern over either of these two paths is troublesome. The best way to be absorbed in Kṛṣṇa consciousness is to be always dovetailed in His service, and this will make one’s path to the spiritual kingdom safe, certain and direct. The word yoga-yukta is especially significant in this verse. One who is firm in yoga is constantly engaged in Kṛṣṇa consciousness in all his activities. Śrī Rūpa Gosvāmī advises, anāsaktasya viṣayān yathārham upayuñjataḥ: one should be unattached in material affairs and do everything in Kṛṣṇa consciousness. By this system, which is called yukta-vairāgya, one attains perfection. Therefore the devotee is not disturbed by these descriptions, because he knows that his passage to the supreme abode is guaranteed by devotional service.

Kṛṣṇa azt tanácsolja Arjunának, hogy ne tévesszék meg azok a különféle utak, amelyeken a lélek elhagyhatja az anyagi világot. A Legfelsőbb Úr bhaktájának nem szabad aggódnia amiatt, hogy felkészülve vagy véletlenül hagyja-e majd el a testét. Rendíthetetlenül el kell mélyülnie a Kṛṣṇa-tudatban, s énekelnie kell a Hare Kṛṣṇát. Tudnia kell, hogy ha e két út miatt nyugtalankodik, az számtalan aggodalommal jár. Ha el akarunk merülni a Kṛṣṇa-tudatban, a legjobb, ha mindig Kṛṣṇát szolgáljuk. Ez teszi majd a lelki világba vezető utunkat biztonságossá és egyenessé. Ebben a versben a yoga-yukta szónak különösen nagy jelentősége van. Aki szilárd a yogában, az mindig, minden tettében Kṛṣṇa-tudatú. Śrī Rūpa Gosvāmī azt tanácsolja: anāsaktasya viṣayān yathārham upayuñjataḥ, az embernek el kell határolnia magát az anyagi világtól, és mindent Kṛṣṇa-tudatban kell végeznie. Ezzel a módszerrel, melyet yukta-vairāgyának neveznek, elérheti a tökéletességet. A bhaktát ezért nem zavarják meg e leírások, mert tudja, hogy az odaadó szolgálat biztosítja eljutását a legfelsőbb hajlékra.