Skip to main content

TEXT 3

3. VERS

Devanagari

Devanagari

ज्ञेय: स नित्यसन्न्यासी यो न द्वेष्टि न काङ्‍क्षति ।
निर्द्वन्द्वो हि महाबाहो सुखं बन्धात्प्रमुच्यते ॥ ३ ॥

Text

Szöveg

jñeyaḥ sa nitya-sannyāsī
yo na dveṣṭi na kāṅkṣati
nirdvandvo hi mahā-bāho
sukhaṁ bandhāt pramucyate
jñeyaḥ sa nitya-sannyāsī
yo na dveṣṭi na kāṅkṣati
nirdvandvo hi mahā-bāho
sukhaṁ bandhāt pramucyate

Synonyms

Szó szerinti jelentés

jñeyaḥ — should be known; saḥ — he; nitya — always; sannyāsī — renouncer; yaḥ — who; na — never; dveṣṭi — abhors; na — nor; kāṅkṣati — desires; nirdvandvaḥ — free from all dualities; hi — certainly; mahā-bāho — O mighty-armed one; sukham — happily; bandhāt — from bondage; pramucyate — is completely liberated.

jñeyaḥ – tudni kell; saḥ – ő; nitya – mindig; sannyāsī – a lemondó; yaḥ – aki; na – sohasem; dveṣṭi – irtózik; na – sem; kāṅkṣati – vágyakozik; nirdvandvaḥ – mentes az ellentétpároktól; hi – bizony; mahā-bāho – ó, erős karú; sukham – könnyedén; bandhāt – a kötelékektől; pramucyate – teljesen megszabadul.

Translation

Fordítás

One who neither hates nor desires the fruits of his activities is known to be always renounced. Such a person, free from all dualities, easily overcomes material bondage and is completely liberated, O mighty-armed Arjuna.

Ó, erős karú Arjuna! Aki nem vágyakozik munkája gyümölcseire, s nem is gyűlöli azokat, az mindig lemondásban él. Az ilyen ember, aki mentes az ellentétpároktól, könnyedén elvágja az anyagi kötelékeket, s eléri a teljes felszabadulást.

Purport

Magyarázat

One who is fully in Kṛṣṇa consciousness is always a renouncer because he feels neither hatred nor desire for the results of his actions. Such a renouncer, dedicated to the transcendental loving service of the Lord, is fully qualified in knowledge because he knows his constitutional position in his relationship with Kṛṣṇa. He knows fully well that Kṛṣṇa is the whole and that he is part and parcel of Kṛṣṇa. Such knowledge is perfect because it is qualitatively and quantitatively correct. The concept of oneness with Kṛṣṇa is incorrect because the part cannot be equal to the whole. Knowledge that one is one in quality yet different in quantity is correct transcendental knowledge leading one to become full in himself, having nothing to aspire to or lament over. There is no duality in his mind because whatever he does, he does for Kṛṣṇa. Being thus freed from the platform of dualities, he is liberated – even in this material world.

A teljesen Kṛṣṇa-tudatú ember mindig lemondásban él, mert nem gyűlöli tettei eredményét, s nem is vágyakozik rájuk. Az ilyen ember, aki életét az Úr transzcendentális szerető szolgálatának szenteli, teljes tudással rendelkezik, mert ismeri eredeti helyzetét Kṛṣṇával való kapcsolatában, s jól tudja, hogy Kṛṣṇa az egész, ő pedig Kṛṣṇa szerves része. Ez a tudás tökéletes, mert a minőség és a mennyiség szempontjából egyaránt helyes. Az az elmélet, hogy egyek vagyunk Kṛṣṇával, helytelen, hiszen a rész nem lehet egyenlő az egésszel. Az tehát, hogy minőség tekintetében egyek vagyunk, ám mennyiségileg különbözőek, helytálló transzcendentális tudás, amelynek elsajátítása oda vezet, hogy az ember teljessé válik önmagában, s többé semmire nem vágyakozik és semmi miatt nem bánkódik. Elméje megszabadul a kettősségektől, mert bármit tesz, azt Kṛṣṇáért teszi. Mivel a kettősségek síkja fölé emelkedik, még ebben a világban felszabadul.