Skip to main content

TEXT 24

24. VERS

Devanagari

Devanagari

ब्रह्मार्पणं ब्रह्म हविर्ब्रह्माग्न‍ौ ब्रह्मणा हुतम् ।
ब्रह्मैव तेन गन्तव्यं ब्रह्मकर्मसमाधिना ॥ २४ ॥

Text

Szöveg

brahmārpaṇaṁ brahma havir
brahmāgnau brahmaṇā hutam
brahmaiva tena gantavyaṁ
brahma-karma-samādhinā
brahmārpaṇaṁ brahma havir
brahmāgnau brahmaṇā hutam
brahmaiva tena gantavyaṁ
brahma-karma-samādhinā

Synonyms

Szó szerinti jelentés

brahma — spiritual in nature; arpaṇam — contribution; brahma — the Supreme; haviḥ — butter; brahma — spiritual; agnau — in the fire of consummation; brahmaṇā — by the spirit soul; hutam — offered; brahma — spiritual kingdom; eva — certainly; tena — by him; gantavyam — to be reached; brahma — spiritual; karma — in activities; samādhinā — by complete absorption.

brahma – lelki természetű; arpaṇam – hozzájárulás; brahma – a Legfelsőbb; haviḥ – vaj; brahma – lelki; agnau – a felajánlás tüzében; brahmaṇā – a szellemi lélek által; hutam – felajánlott; brahma – a lelki birodalom; eva – bizony; tena – általa; gantavyam – elérendő; brahma – lelki; karma – cselekedetekben; samādhinā – teljes elmélyedéssel.

Translation

Fordítás

A person who is fully absorbed in Kṛṣṇa consciousness is sure to attain the spiritual kingdom because of his full contribution to spiritual activities, in which the consummation is absolute and that which is offered is of the same spiritual nature.

A Kṛṣṇa-tudatban teljesen elmerülő ember bizonyosan eljut a lelki birodalomba, mert teljes mértékben átadja magát a lelki tetteknek, melyek eredménye abszolút, s az általuk bemutatott áldozat ugyanúgy lelki természetű.

Purport

Magyarázat

How activities in Kṛṣṇa consciousness can lead one ultimately to the spiritual goal is described here. There are various activities in Kṛṣṇa consciousness, and all of them will be described in the following verses. But, for the present, just the principle of Kṛṣṇa consciousness is described. A conditioned soul, entangled in material contamination, is sure to act in the material atmosphere, and yet he has to get out of such an environment. The process by which the conditioned soul can get out of the material atmosphere is Kṛṣṇa consciousness. For example, a patient who is suffering from a disorder of the bowels due to overindulgence in milk products is cured by another milk product, namely curds. The materially absorbed conditioned soul can be cured by Kṛṣṇa consciousness as set forth here in the Gītā. This process is generally known as yajña, or activities (sacrifices) simply meant for the satisfaction of Viṣṇu, or Kṛṣṇa. The more the activities of the material world are performed in Kṛṣṇa consciousness, or for Viṣṇu only, the more the atmosphere becomes spiritualized by complete absorption. The word brahma (Brahman) means “spiritual.” The Lord is spiritual, and the rays of His transcendental body are called brahma-jyotir, His spiritual effulgence. Everything that exists is situated in that brahma-jyotir, but when the jyotir is covered by illusion (māyā) or sense gratification, it is called material. This material veil can be removed at once by Kṛṣṇa consciousness; thus the offering for the sake of Kṛṣṇa consciousness, the consuming agent of such an offering or contribution, the process of consumption, the contributor and the result are – all combined together – Brahman, or the Absolute Truth. The Absolute Truth covered by māyā is called matter. Matter dovetailed for the cause of the Absolute Truth regains its spiritual quality. Kṛṣṇa consciousness is the process of converting the illusory consciousness into Brahman, or the Supreme. When the mind is fully absorbed in Kṛṣṇa consciousness, it is said to be in samādhi, or trance. Anything done in such transcendental consciousness is called yajña, or sacrifice for the Absolute. In that condition of spiritual consciousness, the contributor, the contribution, the consumption, the performer or leader of the performance and the result or ultimate gain – everything – becomes one in the Absolute, the Supreme Brahman. That is the method of Kṛṣṇa consciousness.

Ez a vers azt írja le, hogyan vezethetik az embert a Kṛṣṇa-tudatú tettek végül a lelki célhoz. A Kṛṣṇa-tudat különféle cselekedeteiről a következő versek írnak, míg ebben a versben magának a Kṛṣṇa-tudatnak az elvéről olvashatunk. Az anyagi szennyeződés fertőjébe merült feltételekhez kötött lélek csakis az anyagi atmoszférában cselekedhet, ám ki kell kerülnie ebből a közegből. Ezt a célt szolgálja a Kṛṣṇa-tudat folyamata. Ahogyan a túl sok tejtermék fogyasztásától bélrendszeri bántalmakban szenvedő embert egy másik tejtermék, a túró hozza helyre, úgy az anyagban elmerült lelket a Kṛṣṇa-tudatban végrehajtott tettek gyógyítják ki, ahogyan azt a Gītā itt kijelenti. Ezt a folyamatot általában yajñának nevezik, olyan tetteknek (áldozatoknak), amelyeket kizárólag Viṣṇu, Kṛṣṇa érdekében hajtanak végre. Minél több Kṛṣṇa-tudatú – azaz egyedül Viṣṇu örömét szolgáló – cselekedetet végzünk az anyagi világban, a teljes elmélyülés következtében annál inkább lelkivé válik az atmoszféra. A brahma (Brahman) szó jelentése: „lelki természetű”. Az Úr transzcendentális, és lelki testének sugarait brahmajyotinak, lelki ragyogásnak nevezik. Minden, ami létezik, ebben a brahmajyotiban van, ám amikor ezt a jyotit az illúzió (māyā), vagyis az érzékkielégítés fedi be, akkor anyagnak hívják. Ezt az anyagi fátylat azonban a Kṛṣṇa-tudattal azonnal el lehet távolítani. Így a Kṛṣṇa-tudat érdekét szolgáló felajánlás, az ilyen áldozatot vagy hozzájárulást elfogadó közeg, az elfogadás folyamata, az áldozó és az eredmény is mind Brahman – vagyis az Abszolút Igazság. A māyāval befedett Abszolút Igazságot anyagnak hívják. Az Abszolút Igazsággal kapcsolatba kerülő anyag visszanyeri lelki természetét. A Kṛṣṇa-tudat az a folyamat, amivel az illúzióban lévő tudatot Brahmanná, vagyis a Legfelsőbbé változtatjuk át. Amikor az elme teljesen elmerül a Kṛṣṇa-tudatban, azt samādhinak, transznak nevezik. Ilyen transzcendentális tudatban bármit teszünk, azt yajñának, az Abszolút kedvéért végzett áldozatnak hívják. A lelki tudat ezen állapotában az áldozó, a hozzájárulás, az áldozat folyamata, az áldozat végrehajtója vagy vezetője és az eredmény vagy a végső nyereség mind eggyé válik az Abszolútban, vagyis a Legfelsőbb Brahmanban. Ez a Kṛṣṇa-tudat módszere.