TEXT 1

1. VERS

Devanagari

श्रीभगवानुवाच
इमं विवस्वते योगं प्रोक्तवानहमव्ययम् ।
विवस्वान्मनवे प्राह मनुरिक्ष्वाकवेऽब्रवीत् ॥ १ ॥

Text

Szöveg

śrī-bhagavān uvāca
imaṁ vivasvate yogaṁ
proktavān aham avyayam
vivasvān manave prāha
manur ikṣvākave ’bravīt

Synonyms

Szó szerinti jelentés

śrī-bhagavān uvāca — the Supreme Personality of Godhead said; imam — this; vivasvate — unto the sun-god; yogam — the science of one’s relationship to the Supreme; proktavān — instructed; aham — I; avyayam — imperishable; vivasvān — Vivasvān (the sun-god’s name); manave — unto the father of mankind (of the name Vaivasvata); prāha — told; manuḥ — the father of mankind; ikṣvākave — unto King Ikṣvāku; abravīt — said.

śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; imam – ezt; vivasvate – a napistennek; yogam – a Legfelsőbbel való kapcsolat tudományát; proktavān – oktattam; aham – Én; avyayam – maradandót; vivasvān – Vivasvān (a napisten neve); manave – az emberiség atyjának (akit Vaivasvatának hívnak); prāha – elbeszélte; manuḥ – az emberiség atyja; ikṣvākave – Ikṣvāku királynak; abravīt – mondta.

Translation

Fordítás

The Personality of Godhead, Lord Śrī Kṛṣṇa, said: I instructed this imperishable science of yoga to the sun-god, Vivasvān, and Vivasvān instructed it to Manu, the father of mankind, and Manu in turn instructed it to Ikṣvāku.

Az Istenség Személyisége, az Úr Śrī Kṛṣṇa így szólt: A yoga eme örök tudományát Én tanítottam a napistennek, Vivasvānnak, aki később Manut, az emberiség atyját, Manu pedig Ikṣvākut oktatta erről.

Purport

Magyarázat

Herein we find the history of the Bhagavad-gītā traced from a remote time when it was delivered to the royal order of all planets, beginning from the sun planet. The kings of all planets are especially meant for the protection of the inhabitants, and therefore the royal order should understand the science of Bhagavad-gītā in order to be able to rule the citizens and protect them from material bondage to lust. Human life is meant for cultivation of spiritual knowledge, in eternal relationship with the Supreme Personality of Godhead, and the executive heads of all states and all planets are obliged to impart this lesson to the citizens by education, culture and devotion. In other words, the executive heads of all states are intended to spread the science of Kṛṣṇa consciousness so that the people may take advantage of this great science and pursue a successful path, utilizing the opportunity of the human form of life.

Ebben a versben a Bhagavad-gītā történetéről olvashatunk, amely az ősidőkbe nyúlik vissza, amikor ezt a tudást a Nap bolygóval kezdődően valamennyi bolygó királyi rendje megkapta. A bolygók uralkodóinak legfontosabb feladata az ott élők védelmezése, ezért a királyi rend tagjainak meg kell érteniük a Bhagavad-gītā tudományát, hogy vezetni tudják az embereket, s képesek legyenek megvédelmezni őket attól az anyagi köteléktől, mely a kéjhez köti őket. Az emberi élet arra való, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségével örök kapcsolatban álló lelki kultúrát műveljük. Minden állam, minden bolygó vezetőjének kötelessége, hogy ezt a tudást az oktatáson, a kultúrán és a lelki életen keresztül átadja az embereknek. Más szóval tehát minden államfőnek terjesztenie kell a Kṛṣṇa-tudat tudományát, hogy az embereknek javukra válhasson e nagyszerű bölcselet, s az emberi létforma által nyújtott lehetőséget kihasználva sikerrel járjanak útjukon.

In this millennium, the sun-god is known as Vivasvān, the king of the sun, which is the origin of all planets within the solar system. In the Brahma-saṁhitā (5.52) it is stated:

A jelen korszakban Vivasvān a napisten, azaz ő a Napnak, a naprendszer valamennyi bolygója eredetének a királya. A Brahma-saṁhitāban (5.52) ez áll:

yac-cakṣur eṣa savitā sakala-grahāṇāṁ
rājā samasta-sura-mūrtir aśeṣa-tejāḥ
yasyājñayā bhramati sambhṛta-kāla-cakro
govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi

“Let me worship,” Lord Brahmā said, “the Supreme Personality of Godhead, Govinda [Kṛṣṇa], who is the original person and under whose order the sun, which is the king of all planets, is assuming immense power and heat. The sun represents the eye of the Lord and traverses its orbit in obedience to His order.”

„Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Govindát [Kṛṣṇát], az eredeti személyt imádom, akinek utasítására a Nap, minden bolygó királya hatalmas energiát és hőt áraszt! A Nap az Úr szemét képviseli, s az Ő utasítására kering engedelmesen pályáján” – mondta az Úr Brahmā.

The sun is the king of the planets, and the sun-god (at present of the name Vivasvān) rules the sun planet, which is controlling all other planets by supplying heat and light. He is rotating under the order of Kṛṣṇa, and Lord Kṛṣṇa originally made Vivasvān His first disciple to understand the science of Bhagavad-gītā. The Gītā is not, therefore, a speculative treatise for the insignificant mundane scholar but is a standard book of knowledge coming down from time immemorial.

A Napon, a bolygók királyán a napisten (jelenleg Vivasvān) uralkodik. Ez a bolygó az, amely minden más bolygót az irányítása alatt tart azáltal, hogy hővel és fénnyel látja el őket. Pályáján az Úr Kṛṣṇa parancsára kering, aki Vivasvānt tette meg első tanítványának, hogy az megértse a Bhagavad-gītā tudományát. Egyszóval a Gītā nem valamiféle spekulatív értekezés, ami a jelentéktelen világi tudósok számára íródott. A tudás alapvető könyve ez, amely emberemlékezet óta létezik.

In the Mahābhārata (Śānti-parva 348.51–52) we can trace out the history of the Gītā as follows:

A Mahābhārata (Śānti-parva 348.51–52) segítségével nyomon követhetjük a Gītā történetét:

tretā-yugādau ca tato
vivasvān manave dadau
manuś ca loka-bhṛty-arthaṁ
sutāyekṣvākave dadau
ikṣvākuṇā ca kathito
vyāpya lokān avasthitaḥ

“In the beginning of the millennium known as Tretā-yuga this science of the relationship with the Supreme was delivered by Vivasvān to Manu. Manu, being the father of mankind, gave it to his son Mahārāja Ikṣvāku, the king of this earth planet and forefather of the Raghu dynasty, in which Lord Rāmacandra appeared.” Therefore, Bhagavad-gītā existed in human society from the time of Mahārāja Ikṣvāku.

„A Legfelsőbbel való kapcsolat eme tudományát Vivasvān a Tretā-yuga kezdetén adta át Manunak. Manu, az emberiség atyja fiát, Ikṣvāku Mahārāját, a Föld királyát és annak a Raghu-dinasztiának az ősatyját oktatta erről, amelyben az Úr Rāmacandra jelent meg.” A Bhagavad-gītā tehát Ikṣvāku Mahārāja ideje óta létezik az emberi társadalomban.

At the present moment we have just passed through five thousand years of the Kali-yuga, which lasts 432,000 years. Before this there was Dvāpara-yuga (800,000 years), and before that there was Tretā-yuga (1,200,000 years). Thus, some 2,005,000 years ago, Manu spoke the Bhagavad-gītā to his disciple and son Mahārāja Ikṣvāku, the king of this planet earth. The age of the current Manu is calculated to last some 305,300,000 years, of which 120,400,000 have passed. Accepting that before the birth of Manu the Gītā was spoken by the Lord to His disciple the sun-god Vivasvān, a rough estimate is that the Gītā was spoken at least 120,400,000 years ago; and in human society it has been extant for two million years. It was respoken by the Lord again to Arjuna about five thousand years ago. That is the rough estimate of the history of the Gītā, according to the Gītā itself and according to the version of the speaker, Lord Śrī Kṛṣṇa. It was spoken to the sun-god Vivasvān because he is also a kṣatriya and is the father of all kṣatriyas who are descendants of the sun-god, or the sūrya-vaṁśa kṣatriyas. Because Bhagavad-gītā is as good as the Vedas, being spoken by the Supreme Personality of Godhead, this knowledge is apauruṣeya, superhuman. Since the Vedic instructions are accepted as they are, without human interpretation, the Gītā must therefore be accepted without mundane interpretation. The mundane wranglers may speculate on the Gītā in their own ways, but that is not Bhagavad-gītā as it is. Therefore, Bhagavad-gītā has to be accepted as it is, from the disciplic succession, and it is described herein that the Lord spoke to the sun-god, the sun-god spoke to his son Manu, and Manu spoke to his son Ikṣvāku.

Jelenleg még csak ötezer év telt el a különben négyszázharminckétezer évig tartó Kali-yugából. E yugát a Dvāpara-yuga (nyolcszázezer év) előzte meg, azt pedig a Tretā-yuga (egymillió-kétszázezer év). Ezek alapján Manu körülbelül kétmillió-ötezer évvel ezelőtt beszélte el a Bhagavad-gītāt tanítványának és fiának, Ikṣvāku Mahārājának, a Föld uralkodójának. A jelenkori Manu életének hossza háromszázötmillió-háromszázezer év, amiből már százhúszmillió-négyszázezer eltelt. Tekintve, hogy az Úr Manu születése előtt tanította a Gītāt tanítványának, Vivasvān napistennek, hozzávetőleges számítással megállapíthatjuk, hogy ez minimum százhúszmillió-négyszázezer évvel ezelőtt történt, s az emberi társadalomban mintegy kétmillió éve létezik. Az Úr ismét elbeszélte Arjunának körülbelül ötezer évvel ezelőtt. Ez a Gītā korának hozzávetőleges becslése maga a mű és annak elbeszélője, az Úr Śrī Kṛṣṇa véleménye alapján. Vivasvān, a napisten azért részesült e tanításban, mert ő is kṣatriya, és ő az atyja a tőle származó valamennyi kṣatriyának, a sūrya-vaṁśa kṣatriyáknak. A Bhagavad-gītāt az Istenség Legfelsőbb Személyisége beszélte el, ezért egyenértékű a Védákkal, s így ez a tudás apauruṣeya, vagyis emberfeletti. A védikus utasításokat úgy kell elfogadni, ahogyan vannak, minden emberi átértelmezés nélkül, s ezért a Gītāhoz sem szabad materialista magyarázatot fűzni. Az örökké vitázó világi emberek hiába próbálják saját találgatásaik alapján értelmezni a Bhagavad-gītāt – az nem az igazi Bhagavad-gītā. A Bhagavad-gītāt úgy kell elsajátítanunk a tanítványi láncolattól, ahogy van, s ahogyan azt e vers szerint az Úr elmondta a napistennek, a napisten a fiának, Manunak, Manu pedig az ő fiának, Ikṣvākunak.