Skip to main content

TEXT 33

33. VERS

Devanagari

Devanagari

सदृशं चेष्टते स्वस्याः प्रकृतेर्ज्ञानवानपि ।
प्रकृतिं यान्ति भूतानि निग्रहः किं करिष्यति ॥ ३३ ॥

Text

Szöveg

sadṛśaṁ ceṣṭate svasyāḥ
prakṛter jñānavān api
prakṛtiṁ yānti bhūtāni
nigrahaḥ kiṁ kariṣyati
sadṛśaṁ ceṣṭate svasyāḥ
prakṛter jñānavān api
prakṛtiṁ yānti bhūtāni
nigrahaḥ kiṁ kariṣyati

Synonyms

Szó szerinti jelentés

sadṛśam — accordingly; ceṣṭate — tries; svasyāḥ — by his own; prakṛteḥ — modes of nature; jñāna-vān — learned; api — although; prakṛtim — nature; yānti — undergo; bhūtāni — all living entities; nigrahaḥ — repression; kim — what; kariṣyati — can do.

sadṛśam – eszerint; ceṣṭate – próbál; svasyāḥ – saját; prakṛteḥ – kötőerői által; jñāna-vān – a tanult; api – habár; prakṛtim – a természetnek; yānti – aláveti magát; bhūtāni – minden élőlény; nigrahaḥ – az elfojtás; kim – mit; kariṣyati – tehet.

Translation

Fordítás

Even a man of knowledge acts according to his own nature, for everyone follows the nature he has acquired from the three modes. What can repression accomplish?

Még a bölcs is saját hajlamának megfelelően cselekszik, hiszen mindenki azt a természetet követi, amellyel a három kötőerő megáldja. Mit érünk hát vele, ha elfojtjuk?

Purport

Magyarázat

Unless one is situated on the transcendental platform of Kṛṣṇa consciousness, he cannot get free from the influence of the modes of material nature, as it is confirmed by the Lord in the Seventh Chapter (7.14). Therefore, even for the most highly educated person on the mundane plane, it is impossible to get out of the entanglement of māyā simply by theoretical knowledge, or by separating the soul from the body. There are many so-called spiritualists who outwardly pose as advanced in the science but inwardly or privately are completely under particular modes of nature which they are unable to surpass. Academically, one may be very learned, but because of his long association with material nature, he is in bondage. Kṛṣṇa consciousness helps one to get out of the material entanglement, even though one may be engaged in his prescribed duties in terms of material existence. Therefore, without being fully in Kṛṣṇa consciousness, one should not give up his occupational duties. No one should suddenly give up his prescribed duties and become a so-called yogī or transcendentalist artificially. It is better to be situated in one’s position and to try to attain Kṛṣṇa consciousness under superior training. Thus one may be freed from the clutches of Kṛṣṇa’s māyā.

Ahogy az Úr a hetedik fejezetben (7.14) megerősíti, mindaddig nem szabadulhatunk meg az anyagi természet kötőerőinek befolyásától, míg el nem érjük a Kṛṣṇa-tudat transzcendentális szintjét. Ezért még a legműveltebb világi ember sem képes kikerülni māyā útvesztőjéből csupán elméleti tudással, vagyis a lélek és a test különválasztásával. Sok olyan, magát transzcendentalistának nevező ember van, aki úgy viselkedik, mint aki rendkívül jártas a tudományban, belül azonban teljesen rabja az anyagi természet bizonyos kötőerőinek, melyeket képtelen legyőzni. Lehet valaki a világi tudományosság szempontjából nagyon művelt, ám amiatt, hogy oly hosszú ideje kapcsolatban áll az anyagi természettel, bilincsekben él. A Kṛṣṇa-tudat még akkor is segít kiszabadulni az anyagi kötelékekből, ha közben az ember az anyagi létezés megkívánta kötelességeit végzi. Senkinek sem szabad tehát felhagynia a hivatásával járó kötelességekkel addig, amíg nem válik teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá. Senki se fordítson hátat egyik napról a másikra előírt feladatai végzésének, hogy a yogīkat, a transzcendentalistákat utánozza. Ennél sokkal jobb, ha az ember adott helyzetében marad, s a felette állók irányításával megpróbál Kṛṣṇa-tudatúvá válni. Így lehet megszabadulni Kṛṣṇa māyājának béklyóiból.