TEXT 2

2. VERS

Devanagari

व्यामिश्रेणेव वाक्येन बुद्धिं मोहयसीव मे ।
तदेकं वद निश्चित्य येन श्रेयोऽहमाप्‍नुयाम् ॥ २ ॥

Text

Szöveg

vyāmiśreṇeva vākyena
buddhiṁ mohayasīva me
tad ekaṁ vada niścitya
yena śreyo ’ham āpnuyām

Synonyms

Szó szerinti jelentés

vyāmiśreṇa — by equivocal; iva — certainly; vākyena — words; buddhim — intelligence; mohayasi — You are bewildering; iva — certainly; me — my; tat — therefore; ekam — only one; vada — please tell; niścitya — ascertaining; yena — by which; śreyaḥ — real benefit; aham — I; āpnuyām — may have.

vyāmiśreṇa – kétértelműekkel; iva – bizonyosan; vākyena – szavakkal; buddhim – értelmemet; mohayasi – megtéveszted; iva – bizonyosan; me – az én; tat – ezért; ekam – csak egyet; vada – kérlek, mondj meg; niścitya – megállapítva; yena – ami által; śreyaḥ – valódi haszonhoz; aham – én; āpnuyām – juthatok.

Translation

Fordítás

My intelligence is bewildered by Your equivocal instructions. Therefore, please tell me decisively which will be most beneficial for me.

Kétértelmű utasításaid megtévesztették értelmemet. Kérlek hát, mondd meg világosan, mi a leghasznosabb számomra!

Purport

Magyarázat

In the previous chapter, as a prelude to the Bhagavad-gītā, many different paths were explained, such as sāṅkhya-yoga, buddhi-yoga, control of the senses by intelligence, work without fruitive desire, and the position of the neophyte. This was all presented unsystematically. A more organized outline of the path would be necessary for action and understanding. Arjuna, therefore, wanted to clear up these apparently confusing matters so that any common man could accept them without misinterpretation. Although Kṛṣṇa had no intention of confusing Arjuna by any jugglery of words, Arjuna could not follow the process of Kṛṣṇa consciousness – either by inertia or by active service. In other words, by his questions he is clearing the path of Kṛṣṇa consciousness for all students who seriously want to understand the mystery of the Bhagavad-gītā.

Az előző fejezet a Bhagavad-gītā bevezetéseként különféle utakat ismertetett – sāṅkhya-yoga, buddhi-yoga, az érzékek értelemmel való szabályozása, cselekvés anélkül, hogy vágynánk annak gyümölcseire –, s ezenkívül a kezdő helyzetét is leírta. Minderről azonban nem rendszerezett formában olvashattunk. A helyes cselekvés és megértés érdekében szükség van az út rendszerezettebb áttekintésére. Arjuna éppen ezért tisztázni akarta e látszólag zavaros fogalmakat, hogy bármelyik közönséges ember félreértés nélkül elfogadhassa azokat. Kṛṣṇának nem állt szándékában Arjunát a szavakkal bűvészkedve megtéveszteni, ám Arjuna nem tudott a Kṛṣṇa-tudat útjára lépni sem a tétlenség, sem a tevékeny szolgálat által. Más szóval tehát kérdésével megvilágítja a Kṛṣṇa-tudat útját minden olyan tanítvány számára, aki komolyan elhatározta, hogy megérti a Bhagavad-gītā titkát.