TEXT 15

15. VERS

Devanagari

कर्म ब्रह्मोद्भ‍वं विद्धि ब्रह्माक्षरसमुद्भ‍वम् ।
तस्मात्सर्वगतं ब्रह्म नित्यं यज्ञे प्रतिष्ठितम् ॥ १५ ॥

Text

Szöveg

karma brahmodbhavaṁ viddhi
brahmākṣara-samudbhavam
tasmāt sarva-gataṁ brahma
nityaṁ yajñe pratiṣṭhitam

Synonyms

Szó szerinti jelentés

karma — work; brahma — from the Vedas; udbhavam — produced; viddhi — you should know; brahma — the Vedas; akṣara — from the Supreme Brahman (Personality of Godhead); samudbhavam — directly manifested; tasmāt — therefore; sarva-gatam — all-pervading; brahma — transcendence; nityam — eternally; yajñe — in sacrifice; pratiṣṭhitam — situated.

karma – a munka; brahma – a Védákból; udbhavam – származik; viddhi – tudnod kell; brahma – a Védák; akṣara – a Legfelsőbb Brahmanból (az Istenség Személyiségéből); samudbhavam – közvetlenül megnyilvánult; tasmāt – ezért; sarva-gatam – mindent átható; brahma – a transzcendens; nityam – örökké; yajñe – áldozatban; pratiṣṭhitam – jelen lévő.

Translation

Fordítás

Regulated activities are prescribed in the Vedas, and the Vedas are directly manifested from the Supreme Personality of Godhead. Consequently the all-pervading Transcendence is eternally situated in acts of sacrifice.

A szabályozott cselekedeteket a Védák írják elő, a Védák pedig közvetlenül az Istenség Legfelsőbb Személyiségéből nyilvánultak meg. Következésképpen a mindent átható Transzcendens mindig jelen van az áldozati tettekben.

Purport

Magyarázat

Yajñārtha-karma, or the necessity of work for the satisfaction of Kṛṣṇa only, is more expressly stated in this verse. If we have to work for the satisfaction of the yajña-puruṣa, Viṣṇu, then we must find out the direction of work in Brahman, or the transcendental Vedas. The Vedas are therefore codes of working directions. Anything performed without the direction of the Vedas is called vikarma, or unauthorized or sinful work. Therefore, one should always take direction from the Vedas to be saved from the reaction of work. As one has to work in ordinary life by the direction of the state, one similarly has to work under direction of the supreme state of the Lord. Such directions in the Vedas are directly manifested from the breathing of the Supreme Personality of Godhead. It is said, asya mahato bhūtasya niśvasitam etad yad ṛg-vedo yajur-vedaḥ sāma-vedo ’tharvāṅgirasaḥ. “The four Vedas – namely the Ṛg Veda, Yajur Veda, Sāma Veda and Atharva Veda – are all emanations from the breathing of the great Personality of Godhead.” (Bṛhad-āraṇyaka Upaniṣad 4.5.11) The Lord, being omnipotent, can speak by breathing air, for as it is confirmed in the Brahma-saṁhitā, the Lord has the omnipotence to perform through each of His senses the actions of all other senses. In other words, the Lord can speak through His breathing, and He can impregnate by His eyes. In fact, it is said that He glanced over material nature and thus fathered all living entities. After creating or impregnating the conditioned souls into the womb of material nature, He gave His directions in the Vedic wisdom as to how such conditioned souls can return home, back to Godhead. We should always remember that the conditioned souls in material nature are all eager for material enjoyment. But the Vedic directions are so made that one can satisfy one’s perverted desires, then return to Godhead, having finished his so-called enjoyment. It is a chance for the conditioned souls to attain liberation; therefore the conditioned souls must try to follow the process of yajña by becoming Kṛṣṇa conscious. Even those who have not followed the Vedic injunctions may adopt the principles of Kṛṣṇa consciousness, and that will take the place of performance of Vedic yajñas, or karmas.

Ez a vers még kifejezőbben beszél a yajñārtha-karma, a kizárólag Kṛṣṇa örömét szolgáló tettek szükségszerűségéről. Ha a yajña-puruṣa, vagyis Viṣṇu kedvéért kell dolgoznunk, a szükséges útmutatást ehhez a Brahmanban, azaz a transzcendentális Védákban találjuk meg. A Védák tehát a munka törvénykönyvei. Tegyünk bármit, ha a Védák nem írják elő, akkor az vikarma, azaz nem autentikus, hanem bűnös tett. Mindig a Védák szerint kell cselekednünk, hogy megszabaduljunk a munka visszahatásaitól. Ahogyan a hétköznapi életben kell az állam utasításai alapján cselekednünk, úgy kell az Úr legfelsőbb államának irányítása alatt is dolgoznunk. A Védák útmutatásai közvetlenül az Istenség Legfelsőbb Személyisége kilégzéséből nyilvánultak meg. Asya mahato bhūtasya niśvasitam etad yad ṛg-vedo yajur-vedaḥ sāma-vedo 'tharvāṅgirasaḥ: „A négy Véda, név szerint a Ṛg-veda, a Yajur-veda, a Sāma-veda és az Atharva-veda mind a hatalmas Istenség Személyisége lélegzésével áradtak ki” (Bṛhad-āraṇyaka-upaniṣad 4.5.11). Az Úr mindenható, ezért tud beszélni a lélegzésével is, mert ahogyan azt a Brahma-samhitā elmagyarázza, minden egyes érzékszervével képes ellátni a többi érzék feladatát. Más szóval tehát az Úr beszélhet a lélegzésén keresztül, szemeivel pedig megtermékenyíthet. Az írásokban valóban az áll, hogy az Úr az anyagi természetre pillantva nemzette az élőlényeket. Miután megteremtette a feltételekhez kötött lelkeket, azaz megtermékenyítette velük az anyagi természet méhét, a védikus bölcseletbe foglalva utasításokat is adott nekik, hogyan térhetnek haza, vissza Istenhez. Soha ne felejtsük el, hogy az anyagi világban élő feltételekhez kötött lelkek mind nagyon vágynak az anyagi élvezetre. A védikus utasítások azonban olyanok, hogy ha betartja őket, az ember kielégítheti eltorzult vágyait, majd úgynevezett élvezete befejezése után visszatérhet Istenhez. Mindez lehetőséget ad a feltételekhez kötött lelkeknek, hogy felszabaduljanak, ezért törekedniük kell arra, hogy kövessék a yajña folyamatát azáltal, hogy Kṛṣṇa-tudatúvá válnak. A Kṛṣṇa-tudat elveit még azok is elfogadhatják, akik sohasem követték a védikus utasításokat, s ezek az elvek helyettesíteni fogják a védikus yajñák, vagyis karmák elvégzését.