Skip to main content
Library » Bhagavad-gītā As It Is » Chapter Eighteen

TEXT 44

44. VERS

Devanagari

Devanagari

कृषिगोरक्ष्यवाणिज्यं वैश्यकर्म स्वभावजम् ।
परिचर्यात्मकं कर्म श‍ूद्रस्यापि स्वभावजम् ॥ ४४ ॥

Text

Szöveg

kṛṣi-go-rakṣya-vāṇijyaṁ
vaiśya-karma svabhāva-jam
paricaryātmakaṁ karma
śūdrasyāpi svabhāva-jam
kṛṣi-go-rakṣya-vāṇijyaṁ
vaiśya-karma svabhāva-jam
paricaryātmakaṁ karma
śūdrasyāpi svabhāva-jam

Synonyms

Szó szerinti jelentés

kṛṣi — plowing; go — of cows; rakṣya — protection; vāṇijyam — trade; vaiśya — of a vaiśya; karma — duty; svabhāva-jam — born of his own nature; paricaryā — service; ātmakam — consisting of; karma — duty; śūdrasya — of the śūdra; api — also; svabhāva-jam — born of his own nature.

kṛṣi – szántás; go – a teheneknek; rakṣya – a védelmezése; vāṇijyam – kereskedés; vaiśya – a vaiśyáé; karma – kötelesség; svabhāva-jam – saját természetéből eredő; paricaryā – szolgálatból; ātmakam – álló; karma – kötelessége; śūdrasya – a śūdrának; api – is; svabhāva-jam – saját természetéből adódó.

Translation

Fordítás

Farming, cow protection and business are the natural work for the vaiśyas, and for the śūdras there are labor and service to others.

A vaiśyák természetének megfelelő munka a földművelés, a tehénvédelem és a kereskedés, a śūdráké pedig a kétkezi munka és mások szolgálata.