TEXT 21

21. VERS

Devanagari

पृथक्त्वेन तु यज्ज्ञानं नानाभावान्पृथग्विधान् ।
वेत्ति सर्वेषु भूतेषु तज्ज्ञानं विद्धि राजसम् ॥ २१ ॥

Text

Szöveg

pṛthaktvena tu yaj jñānaṁ
nānā-bhāvān pṛthag-vidhān
vetti sarveṣu bhūteṣu
taj jñānaṁ viddhi rājasam

Synonyms

Szó szerinti jelentés

pṛthaktvena — because of division; tu — but; yat — which; jñānam — knowledge; nānā-bhāvān — multifarious situations; pṛthak-vidhān — different; vetti — knows; sarveṣu — in all; bhūteṣu — living entities; tat — that; jñānam — knowledge; viddhi — must be known; rājasam — in terms of passion.

pṛthaktvena – a felosztottság miatt; tu – de; yat – amit; jñānam – tudást; nānā-bhāvān – sokféle helyzetet; pṛthak-vidhān – különbözőt; vetti – ismeri; sarveṣu – minden; bhūteṣu – élőlényben; tat – azt; jñānam – a tudást; viddhi – tudd; rājasam – a szenvedélyben lévőnek.

Translation

Fordítás

That knowledge by which one sees that in every different body there is a different type of living entity you should understand to be in the mode of passion.

A szenvedély kötőerejébe az a tudás tartozik, amelynek alapján a különböző testekben az ember különféle élőlényeket lát.

Purport

Magyarázat

The concept that the material body is the living entity and that with the destruction of the body the consciousness is also destroyed is called knowledge in the mode of passion. According to that knowledge, bodies differ from one another because of the development of different types of consciousness, otherwise there is no separate soul which manifests consciousness. The body is itself the soul, and there is no separate soul beyond the body. According to such knowledge, consciousness is temporary. Or else there are no individual souls, but there is an all-pervading soul, which is full of knowledge, and this body is a manifestation of temporary ignorance. Or beyond this body there is no special individual or supreme soul. All such conceptions are considered products of the mode of passion.

Azt az elképzelést, miszerint az élőlény az anyagi testtel azonos, s a test pusztulásával a tudat is megsemmisül, a szenvedély kötelékébe tartozó tudásnak hívják. E tudás szerint a testek közötti eltérés az eltérő tudatformák kialakulásának következménye, s nincs különálló lélek, amelyből a tudat fakad. A test maga a lélek, s nincsen lélek, ami a test fölött állna. Ez a szemlélet ideiglenesnek tekinti a tudatot. Egy másik felfogás szerint nincsenek egyéni lelkek, de egy mindent átható, tudással teli lélek mégis létezik, s ez a test az ideiglenes tudatlanság megnyilvánulása. Van olyan elképzelés is, hogy a testen túl nem létezik sem egyéni, sem legfelsőbb lélek. Ezek az elméletek mind a szenvedély kötőerejének termékei.