Skip to main content

TEXTS 5-6

5–6. VERS

Devanagari

Devanagari

अशास्त्रविहितं घोरं तप्यन्ते ये तपो जना: ।
दम्भाहङ्कारसंयुक्ता: कामरागबलान्विता: ॥ ५ ॥
कर्षयन्त: शरीरस्थं भूतग्राममचेतस: ।
मां चैवान्त: शरीरस्थं तान्विद्ध्यासुरनिश्चयान् ॥ ६ ॥

Text

Szöveg

aśāstra-vihitaṁ ghoraṁ
tapyante ye tapo janāḥ
dambhāhaṅkāra-saṁyuktāḥ
kāma-rāga-balānvitāḥ
aśāstra-vihitaṁ ghoraṁ
tapyante ye tapo janāḥ
dambhāhaṅkāra-saṁyuktāḥ
kāma-rāga-balānvitāḥ
karṣayantaḥ śarīra-sthaṁ
bhūta-grāmam acetasaḥ
māṁ caivāntaḥ śarīra-sthaṁ
tān viddhy āsura-niścayān
karṣayantaḥ śarīra-sthaṁ
bhūta-grāmam acetasaḥ
māṁ caivāntaḥ śarīra-sthaṁ
tān viddhy āsura-niścayān

Synonyms

Szó szerinti jelentés

aśāstra — not in the scriptures; vihitam — directed; ghoram — harmful to others; tapyante — undergo; ye — those who; tapaḥ — austerities; janāḥ — persons; dambha — with pride; ahaṅkāra — and egoism; saṁyuktāḥ — engaged; kāma — of lust; rāga — and attachment; bala — by the force; anvitāḥ — impelled; karṣayantaḥ — tormenting; śarīra-stham — situated within the body; bhūta-grāmam — the combination of material elements; acetasaḥ — having a misled mentality; mām — Me; ca — also; eva — certainly; antaḥ — within; śarīra-stham — situated in the body; tān — them; viddhi — understand; āsura-niścayān — demons.

aśāstra – nem az írások által; vihitam – parancsolt; ghoram – másokra ártalmas; tapyante – vállalnak; ye – azok; tapaḥ – vezekléseket; janāḥ – emberek; dambha – büszkén; ahaṅkāra – és önzőn; saṁyuktāḥ – cselekvők; kāma – a kéjvágynak; rāga – és a ragaszkodásnak; bala – az erejétől; anvitāḥ – hajtva; karṣayantaḥ – kínozva; śarīra-stham – a testben lakozót; bhūta-grāmam – az anyagi elemek kombinációját; acetasaḥ – téves gondolkodással; mām – Engem; ca – is; eva – bizony; antaḥ – belül; śarīra-stham – a testben lakozót; tān – őket; viddhi – értsd meg; āsura-niścayān – démonoknak.

Translation

Fordítás

Those who undergo severe austerities and penances not recommended in the scriptures, performing them out of pride and egoism, who are impelled by lust and attachment, who are foolish and who torture the material elements of the body as well as the Supersoul dwelling within, are to be known as demons.

Akik büszkeségből és önzésből olyan szigorú vezeklést és önsanyargatást vállalnak magukra, amit az írások nem ajánlanak, akiket a kéjvágy és a ragaszkodás ösztönöz, akik ostobán testük anyagi elemeit és a testen belül lakozó Felsőlelket sanyargatják, azokat démonoknak nevezik.

Purport

Magyarázat

There are persons who manufacture modes of austerity and penance which are not mentioned in the scriptural injunctions. For instance, fasting for some ulterior purpose, such as to promote a purely political end, is not mentioned in the scriptural directions. The scriptures recommend fasting for spiritual advancement, not for some political end or social purpose. Persons who take to such austerities are, according to Bhagavad-gītā, certainly demoniac. Their acts are against the scriptural injunctions and are not beneficial for the people in general. Actually, they act out of pride, false ego, lust and attachment for material enjoyment. By such activities, not only is the combination of material elements of which the body is constructed disturbed, but also the Supreme Personality of Godhead Himself living within the body. Such unauthorized fasting or austerities for some political end are certainly very disturbing to others. They are not mentioned in the Vedic literature. A demoniac person may think that he can force his enemy or other parties to comply with his desire by this method, but sometimes one dies by such fasting. These acts are not approved by the Supreme Personality of Godhead, and He says that those who engage in them are demons. Such demonstrations are insults to the Supreme Personality of Godhead because they are enacted in disobedience to the Vedic scriptural injunctions. The word acetasaḥ is significant in this connection. Persons of normal mental condition must obey the scriptural injunctions. Those who are not in such a position neglect and disobey the scriptures and manufacture their own way of austerities and penances. One should always remember the ultimate end of the demoniac people, as described in the previous chapter. The Lord forces them to take birth in the wombs of demoniac persons. Consequently they will live by demoniac principles life after life without knowing their relationship with the Supreme Personality of Godhead. If, however, such persons are fortunate enough to be guided by a spiritual master who can direct them to the path of Vedic wisdom, they can get out of this entanglement and ultimately achieve the supreme goal.

Vannak emberek, akik olyan módszereket találnak ki a vezeklésre és az önfegyelmezésre, melyekről az írások nem tesznek említést. A valamilyen alantas szándékkal, például pusztán politikai célból végrehajtott böjtöt az írások nem javasolják. Csakis a lelki fejlődés érdekében tanácsolják a böjtölést, nem pedig valamiféle politikai vagy társadalmi cél elérése érdekében. Akik ilyen indítékoktól hajtva sanyargatják magukat, azok a Bhagavad-gītā szerint minden bizonnyal démonikus emberek. Tetteik szemben állnak az írások parancsolataival, és nem hoznak áldást az emberekre. Valójában a büszkeség, a hamis ego, a kéjvágy és az anyagi élvezetekhez való ragaszkodás ösztönzi őket e tettekre. Ezek a cselekedetek nemcsak a testet felépítő anyagi elemek rendjét borítják fel, de megzavarják a testben lakozó Istenség Legfelsőbb Személyiségét is. A politikai célból végrehajtott, nem szentesített böjt vagy vezeklés minden bizonnyal nagyon zavaró mások számára is. A védikus irodalom tehát nem ajánlja ezt. A démonikus ember azt gondolja, hogy ily módon képes lesz az ellenséget vagy egy másik csoportot arra kényszeríteni, hogy teljesítse kérését. Az ilyen esetek azonban nem egyszer a böjtölő halálával végződnek. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége nem helyesli az ilyen önsanyargatást, és aki így tesz, azt démonnak nyilvánítja. Ezek a mutatványok azért sértik az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, mert ellenkeznek a védikus írások parancsaival. Ezzel kapcsolatban az acetasaḥ szó nagyon fontos: egy józan gondolkodású ember engedelmeskedik az írások utasításainak. Mások nem törődnek a szentírásokkal, nem követik utasításaikat, és saját maguk találnak ki módszereket a lemondásra és önsanyargatásra. Ne felejtsük el soha, milyen sors vár a démonikus emberekre. Az előző fejezet elmondta: az Úr arra kényszeríti őket, hogy démonikus emberek méhében szülessenek meg újra, s így életről életre a démonikus elvek szerint fognak élni, anélkül hogy ismernék kapcsolatukat az Istenség Legfelsőbb Személyiségével. Ha azonban olyan szerencsések, hogy elfogadják egy lelki tanítómester vezetését, aki képes a védikus bölcsesség útjára terelni őket, akkor kiszabadulhatnak ebből a kötelékből, és végül elérhetik a legfelső célt.