TEXT 3
3. VERS
Devanagari
Devanagari
श्रद्धामयोऽयं पुरुषो यो यच्छ्रद्ध: स एव स: ॥ ३ ॥
Text
Szöveg
śraddhā bhavati bhārata
śraddhā-mayo ’yaṁ puruṣo
yo yac-chraddhaḥ sa eva saḥ
śraddhā bhavati bhārata
śraddhā-mayo ’yaṁ puruṣo
yo yac-chraddhaḥ sa eva saḥ
Synonyms
Szó szerinti jelentés
sattva-anurūpā – léte szerinti; sarvasya – mindenkinek; śraddhā – a hite; bhavati – lesz; bhārata – ó, Bharata fia; śraddhā – hittel; mayaḥ – teljes; ayam – ez; puruṣaḥ – az élőlény; yaḥ – aki; yat – olyan; śraddhaḥ – hitű; saḥ – így; eva – bizony; saḥ – ő.
Translation
Fordítás
O son of Bharata, according to one’s existence under the various modes of nature, one evolves a particular kind of faith. The living being is said to be of a particular faith according to the modes he has acquired.
Ó, Bharata fia! Az ember egy bizonyos fajta hitet fejleszt ki aszerint, hogy létét a természet mely kötőerői befolyásolják. Úgy mondják, az élőlény hitét a rá jellemző kötőerő határozza meg.
Purport
Magyarázat
Everyone has a particular type of faith, regardless of what he is. But his faith is considered good, passionate or ignorant according to the nature he has acquired. Thus, according to his particular type of faith, one associates with certain persons. Now the real fact is that every living being, as is stated in the Fifteenth Chapter, is originally a fragmental part and parcel of the Supreme Lord. Therefore one is originally transcendental to all the modes of material nature. But when one forgets his relationship with the Supreme Personality of Godhead and comes into contact with the material nature in conditional life, he generates his own position by association with the different varieties of material nature. The resultant artificial faith and existence are only material. Although one may be conducted by some impression, or some conception of life, originally he is nirguṇa, or transcendental. Therefore one has to become cleansed of the material contamination that he has acquired, in order to regain his relationship with the Supreme Lord. That is the only path back without fear: Kṛṣṇa consciousness. If one is situated in Kṛṣṇa consciousness, then that path is guaranteed for his elevation to the perfectional stage. If one does not take to this path of self-realization, then he is surely to be conducted by the influence of the modes of nature.
Minden ember rendelkezik valamilyen hittel, függetlenül attól, hogy kicsoda, hite azonban természetének megfelelően lehet jó, szenvedélyes vagy tudatlan. E rá jellemző hit fogja aztán meghatározni, hogy milyen emberekkel érintkezik. A tizenötödik fejezet is megerősíti, hogy az élőlény eredetileg a Legfelsőbb Úr töredék szerves része. Eredetileg ezért transzcendentális, és az anyagi természet kötőerői fölött áll, de az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez fűződő viszonyáról megfeledkezve kapcsolatba kerül az anyagi természettel, így élete feltételekhez kötötté válik, s az anyagi természet különféle kötőerőinek hatására kialakul sajátos helyzete. Az ebből eredő nem természetes hit és lét azonban csak anyagi. Az élőlény eredendően nirguṇa, vagyis transzcendentális, annak ellenére, hogy jelenleg anyagi befolyás, valamilyen anyagi életfelfogás hatása alatt áll. Ezért hogy újra életre keltse kapcsolatát a Legfelsőbb Úrral, meg kell tisztulnia az anyagi szennyeződésektől. Ez tehát az egyetlen haza vezető út, amely mentes a félelemtől: a Kṛṣṇa-tudat. Ha valaki Kṛṣṇa-tudatú, akkor minden kétséget kizárva felemelkedhet a tökéletesség szintjére. Ha azonban nem kezdi el ezt az önmegvalósítási folyamatot, akkor biztosan a természet kötőerőinek hatása alatt marad.
The word śraddhā, or “faith,” is very significant in this verse. Śraddhā, or faith, originally comes out of the mode of goodness. One’s faith may be in a demigod or some created God or some mental concoction. One’s strong faith is supposed to be productive of works of material goodness. But in material conditional life, no works are completely purified. They are mixed. They are not in pure goodness. Pure goodness is transcendental; in purified goodness one can understand the real nature of the Supreme Personality of Godhead. As long as one’s faith is not completely in purified goodness, the faith is subject to contamination by any of the modes of material nature. The contaminated modes of material nature expand to the heart. Therefore according to the position of the heart in contact with a particular mode of material nature, one’s faith is established. It should be understood that if one’s heart is in the mode of goodness his faith is also in the mode of goodness. If his heart is in the mode of passion, his faith is also in the mode of passion. And if his heart is in the mode of darkness, illusion, his faith is also thus contaminated. Thus we find different types of faith in this world, and there are different types of religions due to different types of faith. The real principle of religious faith is situated in the mode of pure goodness, but because the heart is tainted we find different types of religious principles. Thus according to different types of faith, there are different kinds of worship.
Ebben a versben a śraddhā – „hit” – szó különösen fontos. A śraddhā, azaz a hit eredetileg a jóság kötőerejéből származik. Az ember hihet egy félistenben, esetleg egy kitalált istenben vagy valamilyen elképzelt dologban. Az erős hit azt eredményezi, hogy az ember az anyagi jóságban fog cselekedni. Az anyagi, feltételekhez kötött létben egyetlen tett sem tiszta, mindegyik kevert. Egyikre sem a tiszta jóság jellemző. A tiszta jóság transzcendentális, és csakis ezen a szinten lehet megérteni az Istenség Legfelsőbb Személyiségének valódi természetét. Ha az ember hitét nem teljesen a megtisztult jóság jellemzi, akkor azt az anyagi természet bármelyik kötőereje beszennyezheti, s e szennyeződés a szívre is kiterjedhet. A hit tehát aszerint szilárdul meg, hogy az ember szíve az anyagi természet mely kötőerejével áll kapcsolatban. Ha a szív a jóság minőségében van, akkor a hitet is ez a kötőerő jellemzi, ha pedig a szenvedély, esetleg a sötétség és az illúzió jellemző rá, akkor a hit is azoknak a hatása alatt fog állni. Ezért van a világon annyiféle hit, s emiatt van annyiféle vallás. A vallásos hit igazi elve a tiszta jóság szintjén nyilvánul meg, de mivel a szív szennyezett, különféle vallásos elvek léteznek. A hit különféle változatai szerint az imádatnak is különféle fajtái vannak.