TEXT 1
1. VERS
Devanagari
Devanagari
ऊर्ध्वमूलमध:शाखमश्वत्थं प्राहुरव्ययम् ।
छन्दांसि यस्य पर्णानि यस्तं वेद स वेदवित् ॥ १ ॥
Text
Szöveg
ūrdhva-mūlam adhaḥ-śākham
aśvatthaṁ prāhur avyayam
chandāṁsi yasya parṇāni
yas taṁ veda sa veda-vit
ūrdhva-mūlam adhaḥ-śākham
aśvatthaṁ prāhur avyayam
chandāṁsi yasya parṇāni
yas taṁ veda sa veda-vit
Synonyms
Szó szerinti jelentés
śrī-bhagavān uvāca — the Supreme Personality of Godhead said; ūrdhva-mūlam — with roots above; adhaḥ — downwards; śākham — branches; aśvattham — a banyan tree; prāhuḥ — is said; avyayam — eternal; chandāṁsi — the Vedic hymns; yasya — of which; parṇāni — the leaves; yaḥ — anyone who; tam — that; veda — knows; saḥ — he; veda-vit — the knower of the Vedas.
śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; ūrdhva-mūlam – felfelé álló gyökerű; adhaḥ – lefelé álló; śākham – ágú; aśvattham – banyanfa; prāhuḥ – mondják; avyayam – örökkévaló; chandāṁsi – a védikus himnuszok; yasya – amelynek; parṇāni – levelei; yaḥ – aki; tam – azt; veda – ismeri; saḥ – ő; veda-vit – a Védák ismerője.
Translation
Fordítás
The Supreme Personality of Godhead said: It is said that there is an imperishable banyan tree that has its roots upward and its branches down and whose leaves are the Vedic hymns. One who knows this tree is the knower of the Vedas.
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Van egy elpusztíthatatlan banyanfa, melynek gyökerei felfelé, ágai pedig lefelé nőnek, s melynek a védikus himnuszok a levelei. Aki ismeri ezt a fát, az ismeri a Védákat.
Purport
Magyarázat
After the discussion of the importance of bhakti-yoga, one may question, “What about the Vedas?” It is explained in this chapter that the purpose of Vedic study is to understand Kṛṣṇa. Therefore one who is in Kṛṣṇa consciousness, who is engaged in devotional service, already knows the Vedas.
A bhakti-yoga fontosságának megvitatása után az ember megkérdezheti: „És mi a helyzet a Védákkal?” Ez a fejezet elmondja majd, hogy a Védák tanulmányozásának célja az, hogy az ember megismerje Kṛṣṇát. Éppen ezért aki Kṛṣṇa-tudatú, s odaadó szolgálatot végez, az már ismeri a Védákat.
The entanglement of this material world is compared here to a banyan tree. For one who is engaged in fruitive activities, there is no end to the banyan tree. He wanders from one branch to another, to another, to another. The tree of this material world has no end, and for one who is attached to this tree, there is no possibility of liberation. The Vedic hymns, meant for elevating oneself, are called the leaves of this tree. This tree’s roots grow upward because they begin from where Brahmā is located, the topmost planet of this universe. If one can understand this indestructible tree of illusion, then one can get out of it.
Az anyagi világ útvesztőjét ez a vers egy banyanfához hasonlítja. A gyümölcsöző cselekedeteket végző számára ez a fa végtelen – egyik ágáról a másikra vándorol az idők végezetéig. Az anyagi világ fája határtalan, s aki ragaszkodik hozzá, annak nincs reménye a felszabadulásra. Az ember felemelését szolgáló védikus himnuszok e fa levelei. A fa gyökerei felfelé nőnek, mert az univerzum legfelső bolygójától, Brahmā hajlékától indulnak ki. Ha valaki képes megérteni az illúziónak ezt az elpusztíthatatlan fáját, az kiszabadulhat útvesztőjéből.
This process of extrication should be understood. In the previous chapters it has been explained that there are many processes by which to get out of the material entanglement. And, up to the Thirteenth Chapter, we have seen that devotional service to the Supreme Lord is the best way. Now, the basic principle of devotional service is detachment from material activities and attachment to the transcendental service of the Lord. The process of breaking attachment to the material world is discussed in the beginning of this chapter. The root of this material existence grows upward. This means that it begins from the total material substance, from the topmost planet of the universe. From there, the whole universe is expanded, with so many branches, representing the various planetary systems. The fruits represent the results of the living entities’ activities, namely, religion, economic development, sense gratification and liberation.
Meg kell értenünk, milyen úton szabadulhatunk ki. Az előző fejezetek már elmagyarázták, hogy több folyamat is létezik, amelyek segítségével megmenekülhetünk az anyag fogságából, s egészen a tizenharmadik fejezetig azt láthattuk, hogy erre a Legfelsőbb Úrnak végzett odaadó szolgálat a legjobb módszer. Az odaadó szolgálat alapelve nem más, mint hogy meg kell válnunk az anyagi tettektől, s az Úr transzcendentális szolgálatába kell állnunk. Az anyagi világhoz fűződő ragaszkodás elvágásának módjáról e fejezet elején lesz szó. Az anyagi létezés gyökere felfelé nő. Ez azt jelenti, hogy a teljes anyagi szubsztanciától, az univerzum legmagasabb bolygójától indul ki. Innen kezdődve terjed ki az egész univerzum megannyi ággal, melyek a különféle bolygórendszereket képviselik. A gyümölcsök képviselik az élőlények tetteinek eredményeit, azaz a vallást, az anyagi gyarapodást, az érzékkielégítést és a felszabadulást.
Now, there is no ready experience in this world of a tree situated with its branches down and its roots upward, but there is such a thing. That tree can be found beside a reservoir of water. We can see that the trees on the bank reflect upon the water with their branches down and roots up. In other words, the tree of this material world is only a reflection of the real tree of the spiritual world. This reflection of the spiritual world is situated on desire, just as a tree’s reflection is situated on water. Desire is the cause of things’ being situated in this reflected material light. One who wants to get out of this material existence must know this tree thoroughly through analytical study. Then he can cut off his relationship with it.
Ebben a világban nem tudunk olyan fáról, melynek ágai lefelé, gyökerei pedig fölfelé nőnének. Ám mégis létezik ilyen – a tóparton magunk is láthatjuk. A parton álló fa tükröződik a vízen, s a tükörképen az ágai lefelé, gyökerei pedig felfelé nőnek. Más szóval az anyagi világ fája csupán tükörképe a lelki világ igazi fájának. A lelki világ tükröződésének alapját a vágyak jelentik, mint ahogyan a fa tükröződésének alapja a víz. A vágy okozza tehát, hogy a dolgok e tükrözött anyagi fényben léteznek. Aki szeretne kikerülni ebből az anyagi létből, annak az elemző tanulmányozás segítségével alaposan meg kell ismernie ezt a fát. Csakis akkor vághatja majd el a kötelékeket, melyek hozzá kötözik.
This tree, being the reflection of the real tree, is an exact replica. Everything is there in the spiritual world. The impersonalists take Brahman to be the root of this material tree, and from the root, according to Sāṅkhya philosophy, come prakṛti, puruṣa, then the three guṇas, then the five gross elements (pañca-mahā-bhūta), then the ten senses (daśendriya), mind, etc. In this way they divide up the whole material world into twenty-four elements. If Brahman is the center of all manifestations, then this material world is a manifestation of the center by 180 degrees, and the other 180 degrees constitute the spiritual world. The material world is the perverted reflection, so the spiritual world must have the same variegatedness, but in reality. The prakṛti is the external energy of the Supreme Lord, and the puruṣa is the Supreme Lord Himself, and that is explained in Bhagavad-gītā. Since this manifestation is material, it is temporary. A reflection is temporary, for it is sometimes seen and sometimes not seen. But the origin from whence the reflection is reflected is eternal. The material reflection of the real tree has to be cut off. When it is said that a person knows the Vedas, it is assumed that he knows how to cut off attachment to this material world. If one knows that process, he actually knows the Vedas. One who is attracted by the ritualistic formulas of the Vedas is attracted by the beautiful green leaves of the tree. He does not exactly know the purpose of the Vedas. The purpose of the Vedas, as disclosed by the Personality of Godhead Himself, is to cut down this reflected tree and attain the real tree of the spiritual world.
Ez a fa pontos mása az igazi fának, mivel annak tükörképe. A lelki világban minden megtalálható. Az imperszonalisták úgy vélik, hogy a Brahman a gyökere az anyagi világ fájának, és a sāṅkhya filozófia szerint ebből a gyökérből hajt ki a prakṛti, a puruṣa, majd a három guṇa, az öt durvafizikai elem (pañca-mahā-bhūta), a tíz érzékszerv (daśendriya), az elme stb. Ilyen módon osztják fel az egész anyagi világot huszonnégy elemre. Ha a Brahman minden megnyilvánulás középpontja, akkor ez az anyagi világ olyan megnyilvánulás, ami a középponttól 180 fokot képez, a másik 180 fokot pedig a lelki világ alkotja. Az anyagi világ torz tükörkép, ami azt jelenti, hogy a lelki világ is rendelkezik ugyanazzal a változatossággal, de valóságosan. A prakṛti a Legfelsőbb Úr külső energiája, a puruṣa pedig maga a Legfelsőbb Úr. Ezt fejti ki a Bhagavad-gītā. Ez a megnyilvánulás anyagi, éppen ezért ideiglenes. A tükröződés ideiglenes, hiszen néha látható, néha pedig nem; az eredet azonban, ahonnan a tükröződés származik, örökkévaló. Az igazi fa anyagi tükörképét ki kell vágnunk. A Védákat az ismeri igazán, aki tudja, hogyan kell elvágni az anyagi világhoz fűző ragaszkodást. Aki ismeri ezt a folyamatot, az valóban ismeri a Védákat. A Védák rituális formaságaihoz vonzódó ember a fa gyönyörű zöld leveleihez vonzódik, s nem ismeri igazán a Védák célját. Az Istenség Személyisége maga fedi fel, hogy a Védák célja a tükörkép-fa kivágása, s a lelki világ igazi fájának elérése.