TEXT 10

10. VERS

Devanagari

रजस्तमश्चाभिभूय सत्त्वं भवति भारत ।
रज: सत्त्वं तमश्चैव तम: सत्त्वं रजस्तथा ॥ १० ॥

Text

Szöveg

rajas tamaś cābhibhūya
sattvaṁ bhavati bhārata
rajaḥ sattvaṁ tamaś caiva
tamaḥ sattvaṁ rajas tathā

Synonyms

Szó szerinti jelentés

rajaḥ — the mode of passion; tamaḥ — the mode of ignorance; ca — also; abhibhūya — surpassing; sattvam — the mode of goodness; bhavati — becomes prominent; bhārata — O son of Bharata; rajaḥ — the mode of passion; sattvam — the mode of goodness; tamaḥ — the mode of ignorance; ca — also; eva — like that; tamaḥ — the mode of ignorance; sattvam — the mode of goodness; rajaḥ — the mode of passion; tathā — thus.

rajaḥ – a szenvedély kötőerejét; tamaḥ – a tudatlanság kötőerejét; ca – és; abhibhūya – felülmúlva; sattvam – a jóság minősége; bhavati – kiemelkedő lesz; bhārata – ó, Bharata fia; rajaḥ – a szenvedély kötőereje; sattvam – a jóság kötőerejét; tamaḥ – a tudatlanság kötőerejét; ca – szintén; eva – így; tamaḥ – a tudatlanság kötőereje; sattvam – a jóság kötőerejét; rajaḥ – a szenvedély kötőerejét; tathā – így.

Translation

Fordítás

Sometimes the mode of goodness becomes prominent, defeating the modes of passion and ignorance, O son of Bharata. Sometimes the mode of passion defeats goodness and ignorance, and at other times ignorance defeats goodness and passion. In this way there is always competition for supremacy.

Ó, Bharata fia, néha a jóság kötőereje kerül túlsúlyba, elnyomván a szenvedély és a tudatlanság minőségét, néha a szenvedély győzi le a jóságot és a tudatlanságot, máskor pedig a tudatlanság uralkodik a jóság és a szenvedély felett. Ily módon örök küzdelem folyik közöttük az elsőbbségért.

Purport

Magyarázat

When the mode of passion is prominent, the modes of goodness and ignorance are defeated. When the mode of goodness is prominent, passion and ignorance are defeated. And when the mode of ignorance is prominent, passion and goodness are defeated. This competition is always going on. Therefore, one who is actually intent on advancing in Kṛṣṇa consciousness has to transcend these three modes. The prominence of some certain mode of nature is manifested in one’s dealings, in his activities, in eating, etc. All this will be explained in later chapters. But if one wants, he can develop, by practice, the mode of goodness and thus defeat the modes of ignorance and passion. One can similarly develop the mode of passion and defeat goodness and ignorance. Or one can develop the mode of ignorance and defeat goodness and passion. Although there are these three modes of material nature, if one is determined he can be blessed by the mode of goodness, and by transcending the mode of goodness he can be situated in pure goodness, which is called the vasudeva state, a state in which one can understand the science of God. By the manifestation of particular activities, it can be understood in what mode of nature one is situated.

Ha a szenvedély kötőereje kerekedik felül, elnyomja a jóság és a tudatlanság kötőerőit. A jóság uralkodásával a szenvedély és a tudatlanság kötőerői szorulnak háttérbe, amikor pedig a tudatlanság dominál, legyőzi a szenvedélyt és a jóságot. Ez a versengés sohasem hagy alább. Éppen ezért annak, aki komolyan fejlődni akar a Kṛṣṇa-tudatban, felül kell emelkednie e három kötőerőn. Hogy a természet melyik kötőereje uralkodik leginkább az emberen, az viselkedésében, tetteiben, étkezésében stb. mutatkozik meg. Ezeket a későbbi fejezetek fogják bővebben kifejteni. Ha azonban valaki úgy akarja, akkor gyakorlással kifejlesztheti magában a jóság minőségét, s így legyőzheti a szenvedély és a tudatlanság kötőerejét, s ugyanígy a szenvedély minőségét is ápolhatja magában, s felülkerekedhet a jóságon és a tudatlanságon. A tudatlanságot szintén ki lehet fejleszteni, s ekkor a jóság és a szenvedély szorul a háttérbe. Az anyagi természet e három kötőerejének létezése ellenére az, aki elszánt, részesülhet a jóság kötőerejének áldásában, hogy azután túllépve azon elérje a tiszta jóságot, amit vasudeva-szintnek neveznek. Azon a síkon értheti meg az ember az Istenről szóló tudományt. Egy emberről a tettei alapján állapíthatjuk meg, hogy melyik kötőerő hatása alatt áll.