TEXT 35
35. VERS
Devanagari
Devanagari
एतच्छ्रुत्वा वचनं केशवस्य
कृताञ्जलिर्वेपमान: किरीटी ।
नमस्कृत्वा भूय एवाह कृष्णं
सगद्गदं भीतभीत: प्रणम्य ॥ ३५ ॥
Text
Szöveg
etac chrutvā vacanaṁ keśavasya
kṛtāñjalir vepamānaḥ kirīṭī
namaskṛtvā bhūya evāha kṛṣṇaṁ
sa-gadgadaṁ bhīta-bhītaḥ praṇamya
etac chrutvā vacanaṁ keśavasya
kṛtāñjalir vepamānaḥ kirīṭī
namaskṛtvā bhūya evāha kṛṣṇaṁ
sa-gadgadaṁ bhīta-bhītaḥ praṇamya
Synonyms
Szó szerinti jelentés
sañjayaḥ uvāca — Sañjaya said; etat — thus; śrutvā — hearing; vacanam — the speech; keśavasya — of Kṛṣṇa; kṛta-añjaliḥ — with folded hands; vepamānaḥ — trembling; kirīṭī — Arjuna; namaskṛtvā — offering obeisances; bhūyaḥ — again; eva — also; āha — said; kṛṣṇam — unto Kṛṣṇa; sa-gadgadam — with a faltering voice; bhīta-bhītaḥ — fearful; praṇamya — offering obeisances.
sañjayaḥ uvāca – Sañjaya mondta; etat – így; śrutvā – hallván; vacanam – beszédet; keśavasya – Kṛṣṇáét; kṛta-añjaliḥ – összetett kezekkel; vepamānaḥ – reszketve; kirītī – Arjuna; namaskṛtvā – hódolatát ajánlva; bhūyaḥ – ismét; eva – is; āha – mondta; kṛṣṇam – Kṛṣṇának; sa-gadgadam – elcsukló hangon; bhīta-bhītaḥ – nagy félelemmel; praṇamya – tiszteletét ajánlva.
Translation
Fordítás
Sañjaya said to Dhṛtarāṣṭra: O King, after hearing these words from the Supreme Personality of Godhead, the trembling Arjuna offered obeisances with folded hands again and again. He fearfully spoke to Lord Kṛṣṇa in a faltering voice, as follows.
Így szólt Sañjaya Dhṛtarāṣṭrához: Ó, király! Miután Arjuna hallotta e szavakat az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől, remegve, összetett kézzel újra és újra a hódolatát ajánlotta. Félelemmel telve, elcsukló hangon ekképpen szólt az Úr Kṛṣṇához:
Purport
Magyarázat
As we have already explained, because of the situation created by the universal form of the Supreme Personality of Godhead, Arjuna became bewildered in wonder; thus he began to offer his respectful obeisances to Kṛṣṇa again and again, and with faltering voice he began to pray, not as a friend, but as a devotee in wonder.
Korábban már beszéltünk arról, hogy Arjunát az Istenség Legfelsőbb Személyiségének kozmikus formája láttán csodálat és zavar töltötte el. Újra és újra tiszteletteljes hódolatát ajánlotta hát Kṛṣṇának, s elcsukló hangon, ezúttal nem barátként, hanem az Urat csodáló bhaktaként imádkozni kezdett Hozzá.