TEXT 42
42. VERS
Devanagari
Devanagari
विष्टभ्याहमिदं कृत्स्नमेकांशेन स्थितो जगत् ॥ ४२ ॥
Text
Szöveg
kiṁ jñātena tavārjuna
viṣṭabhyāham idaṁ kṛtsnam
ekāṁśena sthito jagat
kiṁ jñātena tavārjuna
viṣṭabhyāham idaṁ kṛtsnam
ekāṁśena sthito jagat
Synonyms
Szó szerinti jelentés
atha vā – vagy; bahunā – sok; etena – ilyennel; kim – mi; jñātena – megismerttel; tava – tiéd; arjuna – ó, Arjuna; viṣṭabhya – áthatva; aham – Én; idam – ezt; kṛtsnam – egészet; eka – egyetlen; aṁśena – résszel; sthitaḥ – vagyok; jagat – univerzumot.
Translation
Fordítás
But what need is there, Arjuna, for all this detailed knowledge? With a single fragment of Myself I pervade and support this entire universe.
De mire való ez a részletes tudomány, Arjuna? Énem parányi töredékével áthatom és fenntartom ezt az egész univerzumot.
Purport
Magyarázat
The Supreme Lord is represented throughout the entire material universes by His entering into all things as the Supersoul. The Lord here tells Arjuna that there is no point in understanding how things exist in their separate opulence and grandeur. He should know that all things are existing due to Kṛṣṇa’s entering them as Supersoul. From Brahmā, the most gigantic entity, on down to the smallest ant, all are existing because the Lord has entered each and all and is sustaining them.
A Legfelsőbb Úr szerte az anyagi univerzumokban jelen van azáltal, hogy mindenbe behatol mint Felsőlélek. Az Úr itt azt mondja Arjunának, hogy semmi haszna megértenie, hogyan léteznek a dolgok különálló fenségükben és pompájukban. Tudnia kell, hogy minden azért létezik, mert Kṛṣṇa Felsőlélekként mindenbe behatol. Brahmātól, a leghatalmasabb élőlénytől kezdve a legparányibb hangyáig mindenki csak annak köszönhetően létezik, hogy az Úr bennük van és fenntartja őket.
There is a Mission that regularly propounds that worship of any demigod will lead one to the Supreme Personality of Godhead, or the supreme goal. But worship of demigods is thoroughly discouraged herein because even the greatest demigods like Brahmā and Śiva represent only part of the opulence of the Supreme Lord. He is the origin of everyone born, and no one is greater than Him. He is asamaurdhva, which means that no one is superior to Him and that no one is equal to Him. In the Padma Purāṇa it is said that one who considers the Supreme Lord Kṛṣṇa in the same category with demigods – be they even Brahmā or Śiva – becomes at once an atheist. If, however, one thoroughly studies the different descriptions of the opulences and expansions of Kṛṣṇa’s energy, then one can understand without any doubt the position of Lord Śrī Kṛṣṇa and can fix his mind in the worship of Kṛṣṇa without deviation. The Lord is all-pervading by the expansion of His partial representation, the Supersoul, who enters into everything that is. Pure devotees, therefore, concentrate their minds in Kṛṣṇa consciousness in full devotional service; therefore they are always situated in the transcendental position. Devotional service and worship of Kṛṣṇa are very clearly indicated in this chapter in verses 8 through 11. That is the way of pure devotional service. How one can attain the highest devotional perfection of association with the Supreme Personality of Godhead has been thoroughly explained in this chapter. Śrīla Baladeva Vidyābhūṣaṇa, a great ācārya in disciplic succession from Kṛṣṇa, concludes his commentary on this chapter by saying,
Van egy missziós csoport, amely rendszeresen azt hirdeti, hogy bármelyik félisten imádata az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, a legfelsőbb célhoz vezeti el az embert. Ám ez a vers egyáltalán nem biztat a félistenek imádatára, hiszen még a legnagyobb félistenek, köztük Brahmā és Śiva is csupán töredék részét képviselik a Legfelsőbb Úr fenségének. Ő az eredete minden megszületettnek, és Nála senki sem nagyobb. Asamaurdhvának is nevezik, ami azt jelenti, hogy senki sem hatalmasabb Nála, és senki sem egyenlő Vele. A Padma-purāṇa azt írja, hogy aki a Legfelsőbb Urat, Kṛṣṇát a félistenek kategóriájába sorolja (még ha Brahmāval vagy Śivával véli is egyenlőnek), az rögtön ateistává válik. Ha azonban valaki behatóan tanulmányozza a Kṛṣṇa energiájának fenségéről és kiterjedéséről szóló különféle leírásokat, akkor minden kétségen felül megértheti az Úr Śrī Kṛṣṇa helyzetét, és elméjét képes lesz szüntelenül Kṛṣṇa imádatára rögzíteni. Az Úr részleges képviselője, a Felsőlélek által (aki minden létezőbe behatol) mindent átható. A tiszta bhakták ezért elméjüket Kṛṣṇa-tudatosan a teljes odaadó szolgálatra rögzítik, és így mindig transzcendentális helyzetben maradnak. Ez a fejezet a 8. verstől a 11. versig határozottan az odaadó szolgálatra és Kṛṣṇa imádatára utal. Ez a tiszta odaadó szolgálat útja. Ez a fejezet tehát részletesen elmagyarázta, hogyan érheti el az ember az odaadás legtökéletesebb szintjét, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének társaságát. Śrī Baladeva Vidyābhūṣaṇa, a Kṛṣṇától alászálló tanítványi láncolat nagy ācāryája a fejezethez fűzött magyarázatát a következőkkel zárja:
bhavanty aty-ugra-tejasaḥ
yad-aṁśena dhṛtaṁ viśvaṁ
sa kṛṣṇo daśame ’rcyate
bhavanty aty-ugra-tejasaḥ
yad-aṁśena dhṛtaṁ viśvaṁ
sa kṛṣṇo daśame ’rcyate
From Lord Kṛṣṇa’s potent energy even the powerful sun gets its power, and by Kṛṣṇa’s partial expansion the whole world is maintained. Therefore Lord Śrī Kṛṣṇa is worshipable.
Még a hatalmas Nap is az Úr Kṛṣṇa rendkívüli energiájából nyeri hatalmát, s az egész világot Kṛṣṇa részleges kiterjedése tartja fenn. Az Úr Śrī Kṛṣṇa ezért méltó az imádatra.
Thus end the Bhaktivedanta Purports to the Tenth Chapter of the Śrīmad Bhagavad-gītā in the matter of the Opulence of the Absolute.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā tizedik fejezetéhez, melynek címe: „Az Abszolút fensége”.